Asus ROG Strix Radeon RX 460 4 GB

Az AMD Polaris architektúrájának bemutatkozását, azon belül is az AMD Radeon RX 480 és az RX 470 megjelenését hasábjainkon is lehetett követni. Sajnos a hazai árazás nem lett világbajnok és a boltok polcain sem roskadoznak ezek a kártyák, ez remélhetőleg a közeljövőben javul. Sokat hallgathatott az AMD – legalábbis kapcsolódó fórumtémáinkat alapul véve –, hogy csak viszonylag sokára engedte az Asus, Gigabyte, MSI, PowerColor, Sapphire és a többi gyártó egyedi nyomtatott áramkörös verzióit piacra dobni. Az AMD Radeon RX 470-ek ezt a csorbát kiköszörülték: már csak egyedi tervezésű kártyákként jelentek meg.

[+]

Tesztünkben a kisebb, Polaris 11 (kódnév: Baffin) elnevezésű GPU-t vizsgáltuk, ami az AMD Radeon RX 460 típusjelzésű videokártyákon kap helyet. Ezúttal is csak egyedi megoldások lesznek a piacon elérhetők, a bejelentésről az alábbi hírben már írtunk, ahol az RX 460 specifikációi is szerepelnek. A Polaris 11-ben persze jóval alacsonyabb a részegységek száma az Ellesmere kódnevű Polaris 10-hez képest, noha a technikai tudás változatlanul jövőbe mutató, erről igény esetén az RX 480-as megateszt első hét oldala szolgál információval.

Az IGP-k erősödésével és térnyerésével nehéz pozicionálni az RX 460-t. A középkategória nem húzható rá, mert az az RX 470 felségterülete, valamint az általa képviselt teljesítményszint már korábban (2-3 éve) is a középkategória volt, de ez mostanra feljebb csúszott. Belépőszintűnek sem mondható, mert annál azért erősebb, méltatlan lenne így beskatulyázni. Mégsem tudjuk, milyen kategóriába is nevezzük, leginkább az alkalmi játékos kategória megalkotását javasolnánk a kártyának.

A Baffin az Asus kártyáján

Mivel nincs referencia, az Asus ROG Strix Radeon RX 460-at használtuk a széria teljesítményének bemutatására. Az AMD a partnerekre bízza, hogy 2 GB vagy 4 GB-os példányt állítanak-e elő, valószínűleg mindkét memóriaméret sok modellel képviselteti majd magát. A tesztalany a 4 GB-os tábort erősíti, ami véleményünk szerint már Full HD-n is kellhet. A szériára és a gyártóra is jellemző külalakú doboz a 20 centiméternél rövidebb kártyán kívül a szokásos optikai lemezt, két ROG tépőzáras kábelkötegelőt és két narancsszínű ROG matricát tartalmaz. Az AMD az RX 460-at főleg online játékokra szánja, így ajánlásának megfelelően az Asus egy World of Warships meghívókódot biztosít, ha a kártyát online regisztrálják.

Az ASUS ROG Strix Radeon RX 460 4 GB OC [+]

A VGA dupla slotos kiépítésű, és a harmadik generációs DirectCU hűtés – mely ezúttal csupán két, a GPU-val közvetlenül érintkező, nikkelezett vörösréz hőcsövet kapott – az egész nyomtatott áramkört befedi. A két 8 cm-es ventilátor között, felül elhelyezett ROG-szemet ellátták az Aura fantázianevű RGB LED világítással, ami a teljes színskálát képes előállítani, ráadásul különféle fényeffekteket is megadhatunk neki – a mellékelt program segítségével –, de még a zene ütemére is tud villogni, illetve színét a GPU hőmérsékletének megfelelően változtatni. Ez a kártya is rendelkezik egy hagyományos 4 tűs ventilátor-tápcsatlakozóval az áramköri lap legvégén. Erre további, a DirectCU hűtéstől független, hagyományos, PWM fordulatszám-szabályozású légkavarót lehet aggatni, ami a GPU hőmérséklete alapján fog dolgozni. Ezt a megoldást már az Asus ROG Strix GTX 1070-esén is láttuk.

Szemből, oldalról és a kimenetek felől [+]

Egy-egy dual-link DVI-D, HDMI 2.0b, illetve DisplayPort 1.4 kimenet található a grafikus kártya végén, a ritkásan rácsozott szellőzőnyílás mellett. A hűtés ventilátorait üresjáratban megállítja, tehát félpasszív üzemű. Merevítő-díszítő hátlapot, RAM hűtőbordát ezúttal sajnos nem kaptunk, ez a videokártya a költséghatékony szegmensben nevez, ahol ezek mind felesleges árnövelő tételek. A galériában elhelyezett közeli, nyomtatott áramkörről készült fotóinkon jól kivehető, hogy a Polaris 11-es GPU csak PCI Express x8 kapcsolaton keresztül kommunikál a processzorral. A tápellátás az alaplapból történik normál esetben, de engedélyezett a gyártópartnereknek a kiegészítő PCIe tápcsatlakozó alkalmazása; az Asus élt is a lehetőséggel, és egy hattűset kapott a főszereplő.

A kártya felépítése, a galériában további képekkel [+]

A NYÁK a szokott módon rendezett, letisztult, a VRM a kártya elülső harmadán helyezkedik el ezúttal. A Polaris 11-es GPU-t körbevevő FBGA tokozású VRAM chipek a Micron Technologies gyártmányai, MT51J256M32HF-70:A típusúak (ennek feleltethető meg a D9SXD kódjelük). Kapacitásuk 8 Gb – azaz négyen pont 4 GB-ot jelentenek –, üzemi feszültségük 1,5 volt, átviteli sebességük pedig 7 Gb/s: utóbbiból adódik a 7000 Mhz-es névleges frekvencia. A RAM-ot egy-, a GPU-t pedig négyfázisú VRM táplálja.

A GPU, VRAM és a tápellátás komponensei [+]

A Super Alloy Power II komponensekből összerakott tápellátó áramkör vezérléséről egy saját megoldású, ASP1206CGQW jelölésű Digi+ PWM chip gondoskodik. A fázisokat ezúttal UbiQ Semiconductor M3056M és M3054M típusú, diszkrét MOSFET-ek kapcsolgatják. A VRM vezérlő körüli forrasztgatások és a GPU kétféle pasztázása azt sugallja, hogy még az utolsó pillanatban kellett valamit a mérnököknek finomhangolniuk, de a tesztelthez hasonló mérnöki példányok esetében ez nem túl meglepő.

Tesztkonfiguráció, fogyasztás

Méréseink során törekedtünk arra, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk, amit olvasóink is könnyen reprodukálhatnak, így a játékok beépített benchmarkját használtuk. A tesztek egyik és legfontosabb alappillére jól bevált, X99-es tesztkonfigurációnk, mely sokaknak már bizonyára ismerős lehet. Az alaplap egy Asus X99-PRO modell, míg a processzor feladatát egy fixen 4 GHz-re tuningolt Intel Core i7-5960X tölti be, hogy minél többet ki tudjunk passzírozni a tesztelt alkalmazásból. A rendszermemória mérete továbbra is 32 GB. A HyperX Fury típusú DDR4 modulból összesen négy található az alaplapban, így azok négycsatornás üzemmódban, 2666 MHz-en hasítanak.

Az egyre csak hízó játékok okán SSD-ből már kénytelenek voltunk egy 500 GB-os modellt választani, egészen konkrétan egy Samsung 850 EVO-t, jelen tesztünkben az operációs rendszeren kívül alaposan megpakoltuk játékokkal is, amiknek a futtatása volt a feladata. Ez már a sokadik alkalom, hogy a 64 bites Windows 10 Próra frissített tesztrendszerünk játéktesztek során bevetésre kerül, aminek mostanra érett be a frissítése, hiszen a DirectX 12-es mód kizárólag ezzel érhető el. A tesztrendszer további komponenseit az alábbi táblázat ismerteti.

A tesztkörnyezet (a képen lévő VGA csak illusztráció) [+]

Ami a meghajtóprogramokat illeti, a Radeon kártyákat egységesen (beleértve a frissen debütált RX 460-at is) a legfrissebb, Radeon Software - Crimson Edition 16.8.1 non-WHQL béta driverrel teszteltük. Az NVIDIA kártyáihoz a GeForce Game Ready Driver 368.39 meghajtót telepítettük fel, a GTX 1060-at pedig a GeForce béta driver 368.64-gyel mértük. A játékokat kétféle (Full HD és WQHD, azaz 1920x1080 és 2560x1440 képpontos) felbontásban teszteltük, a képminőséget játéktól függetlenül maximálisra állítottuk. A meghajtóprogramban mindent alapértelmezett beállításokon hagytunk (itt fontos kivétel, hogy a G-Sync-et a GeForce-ok esetében mindig inaktiváltuk), míg az anizotropikus szűrést, illetve az élsimítást mindig az adott játékban kapcsoltuk be. Korábbi szavazásunk eredménye alapján mostantól, ahol lehet, DirectX helyett a Mantle leképezőt választjuk a GCN-alapú Radeon kártyák esetében.

A méréseket mondhatni brutális beállítások mellett végeztük, hiszen ezeket használtuk a jelenleg legerősebb egy GPU-s videokártya, az NVIDIA GeForce GTX 1080 tesztje során is, persze itt már 4K-ban nem mértünk. A koncepció mindezek mögött az, hogy kimutathatóvá váljon: hol jobb az RX 460 az eddigieknél? Ha erre a fontos kérdésre nem kapunk választ, nehéz helyén kezelni a Polaris 11 teljesítményét.

Játékok

• Tom Clancy's The Division (DirectX 11) – motor: Snowdrop Engine / műfaj: TPS/akció
• GTA V (DirectX 11) – motor: R.A.G.E. / műfaj: TPS/akció
• Sniper Elite 3 (DirectX 11/Mantle) – motor: Asura / műfaj: FPS/akció
• Thief (DirectX 11/Mantle) – motor: Unreal Engine 3 / műfaj: FPS/akció
• DiRT Rally (DirectX 11) – motor: EGO Engine 3.0 / műfaj: autóverseny
• Middle-earth: Shadow of Mordor (DirectX 11) – motor: LithTech Jupiter EX / műfaj: TPS
• Ashes of the Singularity (DirectX 12) – motor: Nitrous / műfaj: RTS/stratégia
• Total War: Warhammer (DirectX 12) – motor: Warscape Engine / műfaj: RTS/stratégia
• Hitman (DirectX 12) – motor: Glacier 2 / műfaj: TPS/akció
• Rise of the Tomb Raider (DirectX 12) – motor: Foundation / műfaj: TPS/kaland
• Far Cry Primal (DirectX 11) – motor: Dunia 2 / műfaj: TPS/akció

A mérésekhez használt játékok palettáját tavalyi VGA-tesztjeinkhez képest megváltoztattuk kissé, és több új cím is szerepel, köztük olyan forró is, mint a Tom Clancy's The Division. Utóbbi ugyan csak DirectX 11-et támogat, de mostantól a VGA-tesztekből a DirectX 12-t támogató programok sem hiányoznak. Ilyen például a Hitman, a Total War: Warhammer és a legelső DX12-es cím, az Ashes of the Singularity (amelynek a napokban megjelent legfrissebb, 1.23-as verzióját használtuk). Bónuszként a szintén DirectX 12-es Rise of the Tomb Raider és a sajnálatosan még csak DirectX 11 alatt futó, de igen népszerű Far Cry Primal mérések is szerepelnek. Ezek már az összesítésben is helyet kaptak, későbbi tesztjeinkben továbbra is biztosan számítunk rájuk.

A könnyebb és pontosabb mérés, valamint az egyszerű összevetés érdekében minden játéknál a beépített benchmark toolt használtuk, és az ezek által rögzített eredményeket jegyeztük fel. A grafikonokat az átlag másodpercenkénti képkockák értékei alapján rendeztük csökkenő sorrendbe, ahol a főszereplő RX 460 képességei miatt a Full HD felbontás az elsődleges szempont, mert itt a legtöbb beállítással magabiztosan futtathatók a tesztelt címek. Természetesen egy-egy erőforrászabáló beállítást ehhez vissza kell vennünk, de játéktesztjeink (pl.: Milyen vasat rakjak a Hitman (2016) és a Rise of the Tomb Raider alá?) során láttuk, hogy a mai modern játékok esetén egy-egy ilyen nem befolyásolja jelentősen negatív irányban a képminőséget.

Fogyasztás

A fogyasztást konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Sniper Elite 3 benchmarkja alatt végeztük, mely 2560x1440-es felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadozik a fogyasztás, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, ami a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

Két szembetűnő jelenség fogad minket a fogyasztás elemzése során. Az egyik az, hogy ugyan sokat fejlődtek az AMD multimédiás energiagazdálkodási képességei, de az NVIDIA sem ült a babérjain: az RX 460 egy kicsit többet fogyasztott DXVA lejátszás során, mint a GTX 750 Ti. Ez igaz a terhelt értékekre is, de ehhez hozzá kell tennünk, hogy a legelső Maxwell a terhelt mérések során egy kissé szenvedett, nem tudta már kifutni magát, így egy hajszálnyival alacsonyabb értékeket produkált, mint amire számítottunk.

A GTX 970-nel üresjáratban valami energiagazdálkodási anomáliába futottunk, nem akarta a CPU-nk lecsökkenteni a feszültségét, ezért magasabbak némileg a fogyasztási mutatói. A monitor energiagazdálkodás során történő lekapcsolását követően az egész RX 400-as széria nyerőnek látszik, és a kis Polaris 11 így az élre törhetett. Elvileg Windows 10-zel a ZeroCore nem működik, ennek ellenére az RX-ek itt mindannyian egy nagyobb fogyasztásbeli csökkenést produkáltak, míg a régebbi Radeonok és a GeForce-ok nem. Ez korábbi RX tesztjeink során is egyöntetűen bebizonyosodott.

Specifikáció, hűtés

Specifikációk

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a Radeon RX 460 technikai paramétereit, összehasonlítva pár konkurens vagy elődmodellel.

Kattintással a táblázat nagyítható [+]

A teszt főszereplőjét a GPU-Z az alábbi módon detektálta, amihez ezúttal részletesebb magyarázatot is fűznénk. Elsőként annyit, hogy a méréseket ugyan egy 4 GB-os VRAM mérettel rendelkező kártyával végeztük el, de 2 GB-os változatok is elérhetők lesznek a piacon, változatlan memóriasebességgel.

A Radeon RX 460-t így (nem) ismeri fel a legfrissebb GPU-Z [+]

Javították ugyan a programban az AMD Polaris architektúra kiolvasási problémáit elvileg, de még így sem helyesen (illetve leginkább sehogy sem) szerepelt a magméret, tranzisztorszám, és még sok másik adat. Az alapértelmezett órajel és a shaderek száma, memória mennyisége (és gyártója!), valamint a PCIe sávok száma legalább ezúttal stimmelt. Tesztalanyunkat – lévén az gyárilag tuningolt GPU-s példány – igyekeztünk a referenciának megfelelően beállítani a meghajtóprogram korábban Catalyst Overdrive nevű részében. Mivel az AMD ezt már WattMannek keresztelte el, és csak százalékosan fogad el értékeket, így a tesztelt órajel 1199 MHz volt a gyári 1200 MHz-es helyett, de ez csupán marginális eltérést eredményezhet. A többi VGA-t is a referencia órajeleken mértük a tesztek során.

Hűtés

Az AMD (és az NVIDIA) referenciakártyái között idáig nem volt egy sem, amelyik üresjáratban leállítaná a ventilátorát, de az utóbbi időben a gyártópartnerek a félpasszív megoldások felé fordultak. A tesztelt videokártya ezúttal is – hűen a Strix szériához – ilyen volt, így terheletlen esetben álltak a ventilátorok. A melegedési profilt azért célszerű az RX 480-éval és az RX 470-ével összevetni; jól kiütköznek a hasonlóságok, és itt továbbra is megfigyelhető, hogy inkább hűteni igyekszik a ventilátor a GPU-t a tartósabb terhelések esetében.

Terhelve (háromszor futtattuk a Sniper Elite 3 benchmarkját) azért felpörgött a légkavaró, ennek ellenére alig volt hangja a hűtésnek. A szabályozás jellegzetessége grafikonunkon jól követhető, mindig emelt egy kicsit a ventilátorfordulaton a vezérlő, mert nem hagytuk a kártyát visszahűlni. Érdekes, hogy a GPU-hőmérséklet minden teszt során egy kicsit csökkent is emiatt. 65 Celsius-fokon éppen túllőve végül nagyjából 63 °C-on állapodott meg. Mikor a terhelés megszűnt és azonnal hidegebb lett a mag, akkor is csak finoman, fokozatosan vette vissza a fordulatszámot a tesztalany. Megjegyezzük, hogy a GPU-Z szenzorai sem működtek, így a WattMan grafikonja alapján készítettük a sajátunkat.

A terheléses mérések tanulsága tehát az egész eddigi RX családot tekintve az, hogy a minél nagyobb teljesítmény érdekében a hőfok csökkentése mellett igyekszik a maximális órajelet tartani a GPU, ami épp ellenkezője a GeForce-ok viselkedésének, ahol a maximális boost órajelből csipeget le-le a szabályozás az állandó hőfok eléréséhez. Mindenki eldöntheti, neki melyik megközelítés a szimpatikusabb, de a két működés bizony eltér. Mindenesetre a WattMan alkalmazásban (a Radeon driver kezelőfelületén) a gyári alapértékek a hűtés tekintetében is tág határok között, egyedileg paraméterezhetők.

DX11: Division, GTA V, Sniper Elite 3, FC Primal

A DirectX 11 API-s címek közül a Tom Clancy's The Divisiont emelnénk ki, hiszen ez az egyik új játék, itt érdekes módon eléggé megsínylette a magasra tett mércét és az izmos beállításokat az RX 460. Mindezt annak ellenére, hogy ez a teszt a Radeonokat jobban kedveli a középkategóriában. A GTX 950-et sajnos nem tudta legyűrni, minimumértékek terén viszont igencsak megközelítette. WQHD-ban a GTX 950 2 GB memóriája már elfogyott, de az RX 460 állta a sarat. Az R7 370-t, ami a régi GCN-t használja, könnyen befogta, míg a leváltandó R7 260X-et és GTX 750 Ti-t magabiztosan előzte. Házon belül az RX 470-hez képest a shaderek számának arányában teljesít.

A GTA V-ben a Radeonok tradicionálisan szenvednek, a Polaris pedig talán a korábbiaknál is jobban, ez a most bemutatott legkisebbikre, a Polaris 11-re is igaz. A játék mindenesetre nem épp optimalizáltságáról híres, ami a rapszodikus minimum képkockaszámon is visszaköszön. A 2 GB-os GeForce-ok WQHD-ben itt láthatóan elvéreztek a tesztelt beállításokkal, az R7 260X-szel pedig egyik felbontásban sem indult a játék. Amint a kártyák szemszögéből kegyetlen beállításainkat alkalmaztuk volna, hibaüzenetet kaptunk, így ő ebben a tesztben 0 fps-sel nevez.

A gyönyörűen skálázódó Sniper Elite 3 igazi hálás feladat a tesztelés során. A papírformának megfelelően áll fel a mezőny, az RX 460 leelőzi azt, amit le kell: az R7 260X-et és a GTX 750 Ti-t, az öregecske R7 370-t befogja, de a GTX 950-hez is egész közel férkőzik. Az RX 470-től szinte hajszálpontosan a matematikailag számított mértékben marad el ezúttal is.

A Far Cry Primal-beli szereplésre sem lehet panaszunk, mert közelebb került a GTX 950-hez a tesztalany, mint amennyire az R7 260X-től elhúzott. A nagyobb Polaris 10-hez képest itt is arányos teljesítményt nyújt, tehát az eddigi játékokban kiegyensúlyozott a GCN4 (a korábbi nevezéktannal élve GCN Arctic Islands – A.I.) architektúra.

DX11: Thief, Dirt Rally, Shadow of Mordor

Dirt Rally és Thief alatt is szinte megtáltosodott az RX 460, még a GTX 950-t is leelőzte, sőt a Thief esetén a GTX 960-t is hátrasorolta. Tegyük hozzá, hogy az utóbbi játéknál azért ehhez a Mantle API használatával szerzett kicsiny többlet is segített. A házon belüli előd R7 260X, a vetélytárs matuzsálem GTX 750 Ti (igen, két és fél éve teszteltük, de a boltokban még mostanában is sok változatban kapható) mellett persze biztos léptekkel húzott el a Polaris 11, azonban a még szégyenszemre GCN1-es, de papíron erősebb R7 370-t is utolérte, illetőleg lehagyta.

A GeForce GTX 750 Ti-vel a Dirt Rally szinte képregény sebességűre lassult, több újraindítást, az illesztőprogram friss újratelepítését, illetve a játék újratelepítését követően is. A háttérben meghúzódó okra nem jöttünk rá.

Az nvidiás Middle-Earth: Shadow of Mordor is feküdt a kicsi Polarisnak, nagy meglepetésünkre. Ezekben a játékokban is látható (persze csak WQHD esetén) a 2 GB-os grafikus vezérlők kezdődő leáldozása. Fórumainkon korábban már a 3 GB-os R9 280X, azaz leánykori nevén HD 7970 és a 2 GB-os GTX 680 harcánál is parázs viták zajlottak ezzel kapcsolatban, és akkor még csak Full HD felbontásról esett szó. Mi csak most tapasztaltuk a jelenséget mérhetően, ezeknél gyengébb VGA-k és 2560x1440-es felbontás mellett is kimaxolt beállítású játékok használatával.

DX12: AOTS, Warhammer, Hitman, ROTTR

Újdonságnak számítanak a DirectX 12 mérések, amihez már négy játékot válogattunk össze. Az API egyelőre csak szárnyait bontogatja, így érdeklődéssel figyeljük, hogy a teljesítmény minként alakul majd a jövőben. A kiemelt figyelmet jó néhány helyen bonyodalmak fejelik meg, nézzük tehát sorban a DirectX 12-es tesztek kálváriáját.

Az Ashes of the Singularity az első ilyen cím, és kimondottan az AMD felségterülete, ez már a vele való első ismerkedésünkkor nyilvánvalóvá vált. Kifejezetten jól teljesít itt az RX 460, ahogy ezt el is vártuk: megelőzi a GTX 750 Ti-t és az R7 260X-et, de a DirectX 11-ben fölé tornyosuló GTX 950-et és az R7 370-et is helyben hagyja. Az RX470-hez képest már a szokott, számított távolság adódik. A régebbi GeForce-okon és Radeonokon a tesztprogram ugyan elindult, de az első betöltéskor jelezte, hogy követelmények alatti a használt VGA.

A Total War: Warhammer erőviszonyai szinte megegyezőek az előzővel, azonban itt még a GTX 960-nál is jobb volt a tesztalany (ilyet persze DirectX 11-ben is sikerült produkálnia). A minimum fps az NVIDIA kártyák esetében arányaiban kicsit jobban lecsökken az AMD-khez viszonyítva. Az első Maxwell GPU-s GTX 750 Ti-n, valamint a számozásban ugyan harmadik generációsnak tűnő, de valójában a HD 7850-től megörökölt első generációs GCN-t használó R7 370-en nemes egyszerűséggel nem indult el a játék. Sem hibaüzenetet, sem fagyást nem produkált ezekkel, egy ideig a HDD-LED-en látszott a háttértár aktivitása, majd a feladatkezelőben sem lehetett a futó folyamat nyomára sem bukkanni. A korábban már ismertetett hibakeresési lépések ezúttal sem voltak eredményesek.

Valamivel jobb volt a helyzet a Hitman esetén, itt "csak" a konfigfájllal kellett trükköznünk, ugyanis a 2 GB-os kártyákon nem engedélyezett olyan beállításokat, amik a 4 GB-osak esetén már kiválaszthatók voltak, illetve a már beállítottat is visszavette volna. Az RX 460 ezúttal is gyönyörűen szerepelt, a GTX 960-t is túlszárnyalva.

A Rise of the Tomb Raider esetén sem minden volt problémamentes. Ezúttal a GTX 750 Ti-n nem indult el a használt beállításokkal, fekete képernyő és fagyás volt az eredmény, resetelnünk kellett a tesztgépet. A GTX 960 pedig, többször is megismételve a méréseket, a GTX 950 mögött végzett, egységesen mindkét felbontásban, valamint a minimumértékek tekintetében is.

Érdekes, hogy mind a négy DirectX 12-es cím alatt nagyjából ezek az erőviszonyok. Itt jól látható, hogy azért összességében az AMD felségterülete a DirectX 12, de a régebbi architektúráknak tulajdonképpen gyártótól függetlenül sanyarú a sorsuk, csak a legfrissebbektől várhatunk problémamentességet és naprakész teljesítményt. Az is kirajzolódik, hogy hiába optimalizált sokat a Pascalban a Maxwellekhez képest az NVIDIA a DX12-es kódutak tekintetében, de az architektúra örökségéül szolgáló gyengeségeket nem tudta teljesen kiküszöbölni. Az AMD ellenben szépen tudja ugyanezeket kamatoztatni, itt is épp az eltérő, bonyolultabb GPU-t eredményező tervezési filozófia látszik – egyelőre csak lassan – beérni.

Luxmark, CompuBench

OpenCL-es tesztjeink között a Luxmark régi versenyző. A LuxRenderre épülő sugárkövetésre fejlesztett tesztprogramban hagyományosan nagyon erősek a Radeonok, amióta az alapjukat a GCN architektúra adja. Az NVIDIA kevésbé tervezi robusztusra rendszereit a compute teljesítmény szempontjából, így általános számításokra ezek nem annyira jók, mint a konkurens megoldások. Itt csak a számolóegységeivel arányosan szerepelt gyengébben az RX 460 az RX 470-hez képest, míg GTX 960-tól visszafele mindenkit lehagyott, az öregecske R7 370-en azonban ebben az alkalmazásban nem tudott kifogni.

A CompuBench az egyik újdonság az OpenCL-es tesztcsomagunkban, és ezen belül is közkívánatra a Bitcoin és a T-REX programokat futtatjuk le a tesztelt hardvereken. Előbbi egy általános képet ad arról, hogy a virtuális valuták bányászására mely hardverek a jobbak, míg utóbbi szintén egy sugárkövetésre épülő megoldás, ugyanakkor a Luxmarkhoz képest azzal a különbséggel, hogy ez már egy dinamikus jelenetet használ. Ebben a két tesztben vegyesen dominálnak a GeForce-ok és a Radeonok, de az RX 460 számára nincs ok az aggodalomra: nem csak elfoglalta a tervezett piaci pozíció alapján őt megillető helyet, de a GTX 950-nél gyorsabb volt.

A Bitcoin számolásos tesztet is a várakozásoknak megfelelően vette a tesztalany, de az R7 370-et ismét, míg a 260X-et jócskán lehagyta. Igazából nagy meglepetésre nem lehetett számítani ezekben a GPGPU-s alkalmazásokban, hiszen nem csak a Maxwell, hanem még a Pascal architektúra is a Fermi alapjaira építkezik, így általános számításban továbbra sem találtak legyőzőre a GCN-es Radeonok. Noha a legelső GCN revízióhoz képest picit finomodott a helyzet; nem olyan mértékben erősebbek a játékteljesítményükhöz képest a Polarisok, mint amennyire korábban voltak a GCN1-esek. Mondhatni minden a papírformának megfelelően alakult.

Tuning

Ezúttal is megvizsgáltuk, mit bír a tesztelt VGA tuningban. A Polaris architektúránál megszokott módon, a WattMan alkalmazással álltunk neki, az összes értéket manuálisan állítottuk be, ami a GPU-nak 1,15 V-ot jelentett, ez egyben a maximális adható feszültség. A VRAM-ot ezúttal alapfeszültségen hajtottuk, míg a ventilátor fordulatszámát 100%-ra állítottuk. A Power Limitet +50%-ra emeltük, hogy ne (illetve minél később) avatkozzon közbe a hardveres teljesítménylimiter az ütősebb jelenetek által kikényszerített magasabb áramfelvétel során.

A tuningolt órajelek [+]

Tuningolási kísérleteink során a grafikus chip tekintetében 1344 MHz-ig jutottunk, ami a fenti GPU-Z képernyőről leolvasható, ez több mint 100 MHz-cel több a gyári maximális órajelnél, és 12%-os többletet eredményez. A videomemória viszont csak 100 MHz-es emelést viselt el, amivel effektív órajele 7400 MHz-re nőtt. Úgy tűnik, ezek az 1350 MHz körüli maximális értékek jellemzők a Polarisokra, ahogy a 2100 MHz körüliek a Pascalokra.

A tuningolt videokártyával a fenti grafikonon látható teszteket futtattuk le, ezek nem igényelnek különösebb kommentárt.

A megnövelt GPU és VRAM órajel, valamint a feszültségemelés a Power Limit emelésével karöltve sem igazán érződik az RX 460 által kért elektromosság mennyiségén, alig fogyasztott többet, mint tuning nélkül.

Összegzés

Sok viszontagság történt az RX 460 tesztelése során, nem a Polaris 11 hibájából. Azon tesztjeink egyike ez, ahol nem minden volt zökkenőmentes, így a teszteredmények értelmezését nagy levegővétellel, higgadtan kell végezni. A beállításokkal nem fukarkodtunk, alaposan megizzasztottunk minden VGA-t, némelyik már véres verítékkel szenvedett. Véleményünk szerint a tesztelt játékok skálázódnak olyan szinten, hogy mindegyikkel található 60+ FPS Full HD beállítás, ráadásul nem is sok kompromisszum árán az RX 460-nal.

Nem voltunk nagyvonalúak a szereplőkkel, gyártótól függetlenül nullát szerepeltettünk az erőviszonyok felállításakor az átlagteljesítmény-grafikonon annál a játéknál, ami nem indult el. Így a végeredmény részben azt is tükrözi, melyik VGA alkalmasabb a modernebb, nagyobb gépigényű játékokra. Sajnos ez a másik oldalról azzal jár, hogy a régebbi címek alapján felállított erőviszonyokhoz képest egy-egy szereplő méltatlanul elvérzik. A korral persze haladni kell, a gyengék pedig kihullanak, ez az élet rendje.

Az összesítésben végül az RX 460 a várakozáson felüli mértékben elöl végzett. A GTX 750 Ti-t és az R7 260X-et elnáspángolta, és beférkőzött a GTX 950, GTX 960, R7 370 trió közé is. Ebben a csoportban sok függ attól, hogy az adott játék melyik gyártó megoldása felé hajlik, illetve DirectX 12-es támogatással rendelkezik-e. Mivel itt az összesítésben nem szerepel már a 4K-s felbontás, valamint a két, eddig extraként feltüntetett cím is bekerült, ráadásul grafikonunk relatív (tehát a többi tesztalany is befolyásolja az egyes szereplők pozícióját), a végső sorrend nem vethető össze a többi tesztével. Nincs ez így az egyes játékok konkrét eredményeivel, mert ott azonosak voltak a beállítások, legfeljebb a tesztelt kártyák órajelei és a driverek térnek el kis mértékben.

Érdekességet ez a tesztünk is tartogat, ezúttal azt figyeltük meg, hogy milyen hihetetlenül pontosan skálázódik a Polaris architektúra. A Polaris 11 a Polaris 10-hez képest arányos eredményt ért el. Itt értelemszerűen az Asus ROG Strix RX 460 vs. Sapphire RX 470 Nitro párharcra gondoltunk: egyedi megoldásokként nem ütköznek áramfelvételi korlátokba (extra tápcsatlakozó), valamint jobb hűtésüknek köszönhetően távol üzemelnek a hőmérsékleti limittől is (emiatt nincs throttling). Így, hogy ezek nem befolyásolják a méréseket, mindkét chip a shaderprocesszorok száma és a GPU órajele alapján préselte ki magából az FPS-eket.

Az ASUS 4 GB-os RX 460-asa ROG Strix recept alapján [+]

Az AMD 110-150 dollár közötti ajánlott árat ad meg a 2 GB-os, illetve 4 GB-os RX 460-ra, ami a hűtéstől és a gyári tuning mértékétől is függ. Tapasztalataink alapján ebből nem nagyon lehet kikövetkeztetni a hazai boltokban hamarosan megvásárolható, egyedi kártyák árát. Párat már láttunk az itthoni online kereskedők virtuális polcain körülbelül 40-55 000 forint között; az ársáv alsóbb részén az egyszerűbb 2 GB-os, míg felső régiójában a gyári tuninggal is megáldott, 4 GB-os verziók találhatók. Ezt az árat is sokalljuk kissé, de ötezer forinttal olcsóbban látva a főszereplőt már jobban örülnénk. A boltokban még mindig kapható GTX 750 Ti 5-10 000 forinttal olcsóbb, így igen nehéz a választás, de mi inkább rááldoznánk ezt a kis többletet az új kártyára..

A teljesítmény/fogyasztás értékek ezúttal is kissé becsapósak. Az RX 460 energiahatékonysága a valóságban nagyjából megegyezik az RX 470-ével és az RX 480-éval, de ilyen kis fogyasztásnál már tetemes részben beleszól az egyenletbe felsőkategóriás tesztrendszerünk. Minél kisebb az adott videokártya TDP-je, annál kisebb relatív csökkenést fog mutatni vele a számítógépünk, hiszen a feszültségemeléssel tuningolt nyolcmagos i7-esünk egymaga kiteszi a fogyasztás java részét. Még így is meg tudta mutatni, hogy a magas áramigényű konfigurációnk ellenére is jobb teljesítmény/fogyasztás mutatót produkált, mint az erősebb, de cserébe jóval nagyobb étvágyú R9 380. A későbbiekben tesztelünk még kis fogyasztású konfigurációban is VGA-kat, a pontosabb összehasonlítás érdekében.

[+]

Véleményünk szerint, ha az árak egy kicsit csökkennek, egy korrekt, modern VGA-ra tehetünk szert az RX 460 személyében, ami egyenletes teljesítményt nyújt, és állja a sarat a legmodernebb játékokban is. Az Asus megoldásával is elégedettek voltunk, nem estek túlzásokba a tervezőmérnökök, és a felépítés tekintetében is kiegyensúlyozott videokártyát alkottak. Összességében egy régebbi alsó- és középkategóriás Radeonról, valamint GeForce GTX 750 Ti-ről, vagy egy régebbi régebbi alsó- és középkategóriás NVIDIA kártyáról már ajánlott lehet az RX 460-ra váltani. Főleg, ha nem rekorddöntögetésre használnánk, csak néha a gép elé ülnénk kicsit játszogatni.

ASUS ROG Strix Radeon
RX 460 4 GB videokártya

04ahgy

Az ASUS ROG Strix Radeon RX 460 4 GB videokártya az AMD-től érkezett hozzánk tesztelésre.