Aktív témák

• #842 bim veterán

  2009-09-28 05:22:17 #842

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bim

  veterán

  Jó reggelt.

  Picit fáradt vagyok. Mindenem be van állva. Ez az ágy tehet gondolom róla amit kölcsönkaptunk. Egyelőre nem is lesz másik mert az anyagi lehetőségeink egyenlőek a nullával.
  A tegnapi napunk egész jó volt. Reggel felkeltünk és megkávéztam. Édes ivott egy tejeskávét és leültem gyorsan megírni a naplómat. Majd a gyerekek is keltek. Közösen elmentünk a boltba vásárolni és utána reggeliztünk. Imrusék be is zárkóztak cuncika szobájába játszani a szomszéd kisfiúval. Mi közben felragasztottuk édessel a bordűrt a szobájukban. Majd feltakarítottunk minden festéket a padlóról és visszaterítettük a padlószőnyeget. Annak ellenére hogy a padló mintája elég gyerekes a szoba szuper lett szerintem. Közben a gyerekek áttelepültek a szomszédba játszani. Ebédelni csaltam őket vissza majd közösen lementünk tankozni a térre. Sajnos nem sok időnk volt erre mert jött mami a gyerekekért. Háát mit ne mondjak. Kicsit kiakadtam ahogy most kinéz. Idegileg teljesen le van harcolva. Remeg a keze és össze vissza járkált azalatt a pár perc alatt míg a gyerekek beszálltak a kocsiba. Persze kérdeztem tőle hogy mi a baj de azt mondta semmi..Tartok tőle hogy nem úgy alakul az élete ahogy szeretné. Ezt megerősíti bennem az is amit a gyerekek el elejtenek itt ott.
  Miután elmentek mi közösen a Zoliékkal elmentünk sétálni. Szükségünk volt erre ezután az ínséges hét után. Igazi kéz a kézben séta volt. Nagyon jól esett. Hazaértünk és összebújtunk picit. Picit vadabb összebújás kerekedett belőle hamarosan..
  Épp csak befejeztük haza is ért cuncikánk. Nagyon vártam már őt! Két és fél napja nem láttam már. Egy örökkévalóságnak hatott!! Leszaladtunk mindketten fogadni őt. Már amikor kiszállt a kocsiból érezni lehetett hogy velem szemben nagyon tartozkodó. Csak anyához szólt és őt akarta mindig. Benne volt a levegőben hogy tömték a fejét rólunk az apjáék. Feltehetően Én voltam a rossz és gonosz ember. Kellett hozzá kb. 2 óra míg feloldódott és helyére tudta tenni cunci ezt magában. Addig szinte hozzám se szólt. Szerencsére az esti lefekvésnél már minden rendben volt velünk. Újra egy család voltunk. El nem tudom mondani milyen gyötrelmes volt az a 2 óra számomra. Persze nem haragszom rá ezért. Nem ő tehet róla hogy bezavarodik attól amit mondanak neki és közben nem érti miért más a valóság.
  Ma vélhetően annyira elkészülünk a cserepezéssel hogy vissza vihetjük a felvonót. Ezt azonnal ki is kell fizetni. Kíváncsi vagyok kapunk e rá pénzt..Még nekünk is lógnak nem kevés pénzel ami most életbevágó lenne mert a héten lakbért kell fizetnünk...
  Szép napot mindenkinek.

Aktív témák