Hirdetés

Hirdetés

Aktív témák

  • mzperx

    aktív tag

    válasz Den #50 üzenetére

    jobbakat!

    A vízbefecskendezésnek nincs közvetlen hatása a teljesítményre, hanem csak szerkezeti okokból kell bevinni. Ha érdekel leírom, hogy miért kell a víz a hengertérbe, küldj mélt.


    Az más tészta, hogy a benzinkútnál mennyi vizet teszel a járművedbe a benzinnek nevezett valmivel...

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • mzperx

    aktív tag

    válasz guest #16 üzenetére

    kedves guest

    a fűtés 100% körüli hatásfokáról talán ne beszéljünk, mivel azért nem csak azt fűtöd, amit akarsz, hanem a környezetet is... meg ott van a h*v talán....

    Azért a gőzturbinák hatásfokát megkérdőjelezném, hacsak nem valamelyik gőzturbina gyártó cég tervezője vagy.... mivel bemegy hőenergia, kijön mozgási energia, mechanikai munka - mivel csapágy is van a dologban, meg az eltávozó kondenzálódni készülő vízgőz mozgási energiája - mert ahhoz, hogy kimenjen a turbinából az is kell neki. És a generátor csak ezután jön.
    Tehát jócskán nem 90% a 90% hanem jóval kevesebb, talán higgy nekem...


    Az atomerőmű tudásom szerint a maghasadás során fellépő hőenergiával melegítik a primer kör hűtővizét, amiből gőz lesz, ezt visszahűtve kapják a szekunder körben azt a túlhevített gőzt - ha ez mond valamit - amivel lehet hajtani a turbinákat.....

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • mzperx

    aktív tag

    bocsánat kicsit lemaradtam....

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • mzperx

    aktív tag

    #16 guestnek szólt

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • guest

    veterán

    válasz mzperx #52 üzenetére

    Kedves mzperx!

    Természetesen a környezetet is fűtjük, de ennek mértéke lényegében az elhatározásunkon múlik. Ha akarnánk (vagyis ha megérné a fejlesztés) elhanyagolhatóra szoríthatnánk az ezzel kapcsolatos veszteséget.

    Gőzturbina hatásfoka: itt sem az a kérdés, hogy lehet-e rossz hatásfokúra készíteni (nyilván lehet), hanem az, hogy mennyire lehet jóra. Amíg a környezetvédelem másodlagos szempont volt, az energiahordozók meg olcsók, addig nem törekedtek a hatásfok javítására úgy, mint manapság, amikor már 95 százalék körüli hatásfok is lehetséges, lásd pl. itt:
    http://www.siemenswestinghouse.com/en/press/pg200110001/index.cfm

    A mai atomerőművekben tényleg a maghasadás során fellépő hővel fűtenek, de az már nem általános (bár a leggyakoribb), hogy közvetlenül vizet.
    A félreértések elkerülése végett: NEM a primer kör gőzzé alakult és visszahűtött vizéből lesz a szekunder körben a túlhevített gőz. A két vízkör vize nem keveredik egymással. Mindössze annyi történik (a hőcserélőben), hogy a primer kör vize átadja hőenergiájának egy részét a szekunder körben lévőnek.

    prohardver vendég

  • Den

    veterán

    válasz mzperx #51 üzenetére

    Igen van ahol szerkezeti okokból használják, pl Mr turbo kavasaki zz-r 1100, ahol 400 lóerőt pumpálnak ki bő egy liter térfogatból, és azért kell a víz hogy ne égjen át a dugattyú, de van ahol teljesítmény növelésre használják, pont Fizikus által leírt jelenséget felhasználva, vagy fogyasztáscsökkentésre, a két magyar szaki is ezért keveri a vizet a benzinnel (asszem 40/60 arányban), lehetett régebben vízbefecskendezést kapni daciához is.

    www.simson4t.hu

  • egamega

    tag

    válasz mzperx #52 üzenetére

    ''maghasadás során fellépő hőenergiával melegítik a primer kör hűtővizét, amiből gőz lesz, ezt visszahűtve kapják a szekunder körben azt a túlhevített gőzt - ha ez mond valamit - amivel lehet hajtani a turbinákat.....''

    ugye ezt nem gondoltad komolyan ?!?!

  • rog

    addikt

    válasz Den #56 üzenetére

    az biztos hogy a viz alaklmas huteni egy dugattyut belulrol?
    :) stb

  • Den

    veterán

    válasz rog #58 üzenetére

    Igen ugyanis az égéstérben gőzzé alakulva hőt von el. Ez elég ahhoz hogy a dugattyú ne olvadjon át. Mondjuk cső gázon igy sem bírja sokáig a motor, de a vezető sem :) .

    www.simson4t.hu

  • mzperx

    aktív tag

    Mielőtt teljesen hülyének néz mindenki:

    atomerőmű:

    lehet hogy a megfogalmazás nem tiszta és pongyola.
    Természetesen a primer és szekunder kör vize nem keveredik egymással - remélem senki nem értette így, de egy hatásfok van a kettő között.

    A primer víz melegítése - hát ahogy én tudom, az elég közel van a fűtőanyagot tároló rudakhoz, körülveszi azt, mivel legjobb tudásom szerint nyomottvizes reaktorokban moderátornak használják.

    Víz a motorban:

    A szelepek, dugattyútető hűtésére alkalmazzák. Tehát a szerkezeti okok indokolják. DEN a ZZR 1100 én is láttam anno a motor revü egyik cikkjében, de még a dugattyú ajlára fecskendezett olaj is jelentős hűtőhatással bír, főleg ha jól vezetik. Lásd korszerű dieselmotorok dugattyúi.
    A víz a benzinben szerintem rossz, nem igazán oda való, mert csak a benzinből lesz energia, ami kijön abból a csúnya motorból. Akkor lesz teljesítmény, ha minnél több, minnél jobb minőségű keveréket tudsz elégetni...

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • mzperx

    aktív tag

    válasz egamega #57 üzenetére

    Most mi a gond kérlek részletezd...

    Nem szégyenlem elismerni, ha hülyeséget mondok vagy írok, de akkor javíts ki

    Kösz

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • mzperx

    aktív tag

    válasz rog #58 üzenetére

    esetleg lásd még a nátriumtöltésű kipufogószelepek....

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • mzperx

    aktív tag

    válasz guest #55 üzenetére

    Remélem jól értelmezem a turbina belső hatásfoka volt 95%, a kimenő hatásfok 48%?

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • rog

    addikt

    válasz mzperx #60 üzenetére

    komolyan dugattyu hutesere vizet hasznalnak?
    nem olajat?
    nebazz!

  • Den

    veterán

    válasz mzperx #60 üzenetére

    Ezer bocs, isten ments hogy hülyének nézzelek.

    De mint Fizikus is írta az induló és végső energiaszint közti arányból adódik a hatásfok. A dugattús motornál a kiáramló gáz még sokkal forróbb a környező levegőnél de nincs elég nyomása hogy a dugattyú további lenyomására lehessen használni. Ezt az energiát lehet kinyerni úgy hogy a hőenergiát a víz elpárologtatására használjuk ez jelentős nyomás novekedést (gőz) és hőmérsékletcsökkenést eredményez.
    Tehát az energia természetesen a benzinből ''jön'', nem a vízből, a víz csak a hatékonyabb felhasználásban segít.

    www.simson4t.hu

  • guest

    veterán

    válasz mzperx #63 üzenetére

    ''Remélem jól értelmezem a turbina belső hatásfoka volt 95%, a kimenő hatásfok 48%?''

    A turbina belső hatásfoka 94-96 százalék volt, az egész erőművi egységé pedig 48 százalék. Ez utóbbit nyilván javítani fogják majd (ezért fejlesztenek), mindenesetre először a turbinát vették kezelésbe.

    ********
    Den(65) Uff (:-)!

    prohardver vendég

  • mzperx

    aktív tag

    válasz rog #64 üzenetére

    Dede

    extrém esetben alulról - a forgattyútérből -olajsugár, a hengertérben a szívószelep elé fecskendezett víz használható hűtésre. Lásd rally autók...

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • mzperx

    aktív tag

    válasz guest #66 üzenetére

    Talán a belső hatásfok a lapátozás hatásfokát jelenti első sorban. Itt a korrekt érték a 48%
    ami elég jónak mondható. Hiszen nem vehetsz ki minden energiát a gőzből, vagy gázból, mert akkor újabb munkát kell befektetni ahhoz, hogy a munkaközeget eltávolítsd a rendszerből.

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • mzperx

    aktív tag

    válasz Den #65 üzenetére

    A lehülyézés nem Neked szólt, bocsi....

    A kipufogógáz meleg ugyan, de a lényeg, hogy ha az expanziós ütemben sokáig hagyod a gázt tégulni, akkor ugyan pozitív munkát kapsz, de akkor az égésterméket még ki kell tolni a hengerből ez viszont negatív munkaként jelentkezik. Ezért ha korán nyitod a kipufogószelepet, akkor a égéstermék nyomása gyakorlatilag kinyomja saját magát, kisebb a kitolási munka. Ez az oka a korai kipufogószelep nyitásnak - kipufogószelep előnyitásnak.
    A gond a kipufogógázzal az, hogy a melege elmegy és a környezetet fűti. Ekkor jöhet szóba a turbó, ami a kiáramló meleg, és nyomással rendelkező gázt munkába tudja fogni, és csökkenti a keverék bejuttatásának teljesítményszükségletét - mivel megemeli a szívószelepek előtti tér nyomását.

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • rog

    addikt

    válasz mzperx #67 üzenetére

    dehát a viz nem bassza szét a dugattyút?
    gyak az olajat higítja nem?

  • mzperx

    aktív tag

    válasz rog #70 üzenetére

    nem mert az égéstér hőmérséklete kb 300-2400K fok között ingadozik, ilyen hőmérsékleten a víz befecskendezve már gőz és a párolgása von el hőt, ezért kell. a befecskendezett benzinmenyiséggel összemérhető a vízmennyiség, tehát nem olyan sok.
    Korrozív hatása szerintem ott nincs, nem értelmezhető. Amíg nem folyékony nem higítja az olajat sem. Ha minden jól megy akkor nincs bibi.

    A dugattyú alu, vagy kerámiatetejű alu, tehát egyébként sem lenne semmi gond, a hengerfal meg olajos.....

    A gond akkor van, mikor a hűtővíz megy az égéstérbe, kitölti azt, s mivel a víz összenyomhatatlansága miatt hajlítja vagy szilánkosra töri a hajtórudat, a dugó érdekes módon egyben maradhat...

    az olaj higulása bizonyos szegénykeverékes motoroknál köszönhető a benzinnek....

    Egyébként teljesen offtopic, de nagy Diesel motoroknál az indítás megkönnyítésére használtak olajhigítást. A hideg, sűrű olajat valamilyen könnyen elpárolgó folyadékkal higították fel az indítás előtt, így kisebb indítási teljesítmény kellett. a motor bemelegedésével az hozzáadott folyadék elpárolgott, otthagya a normál olajat.

    Víz a benzinben mindig van, a Dieselolaj meg felveszi álltában a vizet, örül is neki az adagoló..

    lényeg extrém esetben kellhet vízbefecskendezés, de normál motoroknál jobb, ha nincs víz a benzinben - csak így megy jól a kocsink, motorunk, stb-nk.

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • rup1u5

    nagyúr

    Fantasztikus!

    ..de ettől hogy a F-ba lessz hideg a cpu?:)

    Why don't you knock it off with them negative waves!

  • mzperx

    aktív tag

    válasz rup1u5 #72 üzenetére

    mondtam már, kicsit offtopic....

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • Den

    veterán

    válasz rup1u5 #72 üzenetére

    Hát úgy hogy ameddig a motorokat bütyköljük addig nem használjuk a számítógépet és igy hideg marad a proci. :)

    www.simson4t.hu

  • mzperx

    aktív tag

    válasz Den #74 üzenetére

    Jaja

    Belsőégésű motorok tervezése c. tárgy....

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • Tompo

    aktív tag

    válasz rog #64 üzenetére

    és még a SAAB is használja egyik modeljében...
    de több amerikai tuning cég kínál ilyen készletet

  • guest

    veterán

    válasz mzperx #68 üzenetére

    Nem a munkaközeg bejuttatása és eltávolítása okozza a fő veszteséget, hanem az, hogy az eltávozásakor még mindig elég magas a hőmérséklete (mondjuk 450 K). Szóval, amíg a folyadék -> gőz fázisátalakulással felszabaduló energiát nagyon jó hatásfokkal alakítja át a gőzturbina, addig nem sokat tud kezdeni a ''fáradt gőzzel'' (normál külső hőmérsékleten), noha abban is sok energia van. Ez utóbbi energiát is lehet(ne) hasznosítani közönséges távfűtésre, amikor pedig már ahhoz is hűvös a víz, akkor hőcserélős megoldásokkal előfűtésre (mint. a Genfi ENSZ palotánál). A jövőben termoelemek használata sem kizárt, a hatásfokuk már ma is egészen jó, csak az áruk magas.

    Más. A víz korróziós hatása nem kisebb attól, ha gőz/gáz fázisban van.

    *********
    Hogy kedvére tegyek Rupiusnak(72), leírok néhány szerintem fontos szempontot:
    - Jó lenne a ventilátorok kihagyni a játékból, mert nagyon hangosak.
    - A Peltier-elemes hűtők nagyon jók arra, hogy a hőmérsékletet lokálisan (a proci felületén) a külső hőmérséklet alá vigyük, de ennek az az ára, hogy pár cm-rel arréb annál több hő és magasabb hőmérsékleten jelenik meg, szóval muszáj lesz még nagyobb (és hangosabb) ventilátorokat használni, vagy kiegészítésként valamilyen folyadékos hűtést.
    - Klasszikus (folyadékos) hűtőgépes megoldásokkal az elszívott hőt nem csak pár cm-rel tudjuk arrébb vinni, ezért ott már halkabb ventilátor is megteszi, és Peltier-elemre meg egyáltalán nincs is szükség.
    - A proci megfelelő hűtése közönséges csapvíz keringetéssel is megvalósítható, egyszerűen, olcsón, halkan és jó hatásfokkal. (Nem véletlen, hogy a vízhűtés mekkora karriert futott be a motoroknál is.)
    - A PELTIER-ELEMES PROCESSOR HŰTÉS AKKOR LENNE IGAZÁN JÓ DOLOG, HA A PELTIER-ELEM TÚLOLDALA A PC HÁZRA CSATLAKOZHATNA, AMELY NAGYMÉRETŰ HŰTŐFELÜLETKÉNT FUNKCIONÁLNA. Ehhez azonban meg kell oldani egy mechanikai problémát is, mégpedig azt, hogy a proci nem lehet egyszerre mereven rögzítve a házhoz is és az alaplaphoz is, különben konkatkus hibákra számíthatunk. (Jó ötletem erre nincs, csak kissé sci-fi-sek.)

    prohardver vendég

  • Egon

    nagyúr

    válasz guest #77 üzenetére

    ''- A proci megfelelő hűtése közönséges csapvíz keringetéssel is megvalósítható, egyszerűen, olcsón, halkan és jó hatásfokkal.''
    Azért én ezzel a megállapítással vitatkoznék. A csendesség és a jó hatásfok nyilván igaz, de egyszerűen és olcsón??? Egy átlagos léghűtés kb. 5K HUF (jó, vannak 10K-ért is, de van 2-3K-ért is...). Vízhűtést én még nem láttam 20K alatt, ha valaki saját maga szeretné összerakni, akkor is belekerül kb. 15K-ba, plusz az utánajárás, a meló... Azon kívül az átlag user nem nagytorony-házzal nyomul, a házcsere se ingyen van... És hát a mobilitás is jelentősen sérül, meg a kockázat: mi van, ha valami miatt kifolyik a hűtővíz?

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • guest

    veterán

    válasz Egon #78 üzenetére

    A vízhűtés sokkal olcsóbb lenne, ha már elterjedt volna. A drágaság az út kitaposatlansága és az alacsony szériás gyártás miatt van. Azt mondanám, hogy mindez idő kérdése. Csak azért nem vagyok benne teljesen biztos, mert lehet, hogy valaki időközben kitalálja, hogy hogyan lehet a Peltier-hűtővel egyszerre jól összekapcsolni a procit és a házat (pl. gél állagú hűtővel), és akkor az elegánsabb megoldás lesz.

    A vízkifolyási kockázat elsősorban barkácsolt hűtőnél lehet nagy.

    prohardver vendég

  • x15

    csendes tag

    válasz guest #77 üzenetére

    >> Ehhez azonban meg kell oldani egy mechanikai problémát is, mégpedig azt, hogy a proci nem lehet egyszerre mereven rögzítve a házhoz is és az alaplaphoz is <<
    A procira fixen rogzited, mert ott 1 cm^2 a felulet (egyebekent ezert kell a Peltier, ha a felulet kicsi, legalabb a dT legyhn nagy), a hazhoz pedig nagy feluleten, szilkonzsirral csatlakozik, pl. racsukod a haz oldalat, es jol odacsavarozod.
    Esetleg ki kell vagni, es kidugni a bordat.

    >> Más. A víz korróziós hatása nem kisebb attól, ha goz/gáz fázisban van. <<
    Bezony, a reakciosebesseg nagyban fugg a homerseklettol is, ami itt sokkal magasabb.

    Nem lehetne egy kicsit regisztralni magadat?
    Tul sok a Guest...

  • guest

    veterán

    válasz x15 #80 üzenetére

    A kis felületű Peltier-t hogy rögzíted a házhoz nagy felületen (:-)?

    Egyébként a procihoz nem érdemes közvetlenül illeszteni a Peltier-elemet, mert akkor nem hasznosítható a teljes hűtő teljesítménye, hiszen az mondjuk 4x4 cm-en jelentkezik (az 1x1 cm-es eleve túl kicsi teljesítményű). Szóval a procihoz célszerűen ezüstözött vörösréz lemezen keresztül kellene illeszteni.
    De a másik oldalához is fémlemezt kell tegyél, és a 4x4 cm-es hatásos felület miatt nem lehet a szilikonzsír túl vastag, azaz rugalmas.

    Nekem az jutott eszembe, hogy a Peltier-elem valamelyik oldalán ''zacskós vízzel'' lehetne továbbítani a hőt. A zacskó anyagának jó hővezetőnek, rugalmasnak és strapabírónak kellene lennie, a benne lévő víz meg egyszerre biztosítaná a hővezetést és az alakíthatóságot...

    Engem nem zavarnak a guest-ek (:-).

    prohardver vendég

  • x15

    csendes tag

    válasz guest #81 üzenetére

    Nem rossz ötlet. Csak a vizet kell valahogy cirkuláltatni a zacsiban.

    >> A kis felületü Peltier-t hogy rögzíted a házhoz nagy felületen (:-)? <<
    Tölcser, vagy levagott vegü piramis alaku aluminium/réz tömbbel.

  • guest

    veterán

    Nem láttátok a múlkor a Fábri show-t? Abban volt olyan szerkezet, amit petróleum lámpa hőjéből áramot adott. Akkor ez mi volt?

    prohardver vendég

  • emvy

    nagyúr

    válasz x15 #82 üzenetére

    A zacsit ha megfelelően fordítod, akkor a hőkülönbség miatt cirkulál a víz magától is.
    ld.''Nonperiodic chaotic flow'' c. könyv:))

    while (!sleep) sheep++;

  • Den

    veterán

    válasz Den #84 üzenetére

    Azok a nagy bordák azért voltak rajta hogy elég nagy legyen a hőkülönbség az elem két vége között.

    www.simson4t.hu

  • james

    aktív tag

    Hali,
    Bocs, egy kicsit ez is off topik lessz.
    Olvasgattam a korábbi hozzászólásokat és szó esett a hidrogén üzemü autókról. Szerintem is ez lehet a jövő.

    Ezzel kapcsolatban találtam egy linket.
    http://www.spiritofmaat.com/archive/feb2/watercar.htm

    (Itt több oldal is található, meg egy letölthető anyag.)

    Ez tulajdonképpen arról ír, hogy megfelelő rezonáns áramfrekvencia esetén relatíve kevés elektromos teljesítménnyel lehetne felbontani a vízet. Gyakorlatilag kevesebb befektetett munkával, mint ami kinyerhető a hidrogén elégetésével mondjuk autóban. Ez természetesen ellent mond a fizika alpvető törvényeinek, de mégis erről szól az oldal. Különben már más helyről is hallottam hasonlókat, de ezen az oldalon elég konkrét kapcsolási rajzokat is lehet találni.

    Kiváncsi lennék erről mi a véleményetek, beleértve a ''fizikus Guestet'' is. :)

    Ha ez megoldható lenne, akkor párosítva egy megfelelő üzemanyag cellával tökéletes járműveket lehetne létrehozni...

  • Den

    veterán

    válasz james #87 üzenetére

    Ha ez megvalósítható lenne akkor ez lenne a perpetum mobile. A fizika egyik legalapvetőbb törvényének az energiamegmaradás törvényének mond ellent.
    Gondold végig: egy kis energiával felbontom a vizet, a keletkezett hidrogént elégetem amiből sokkal több energiát nyerek, + visszakaponm az eredeti vízmennyiséget, amit a felszabadult energia kis részével megint felbontok, majd megint elégetem, megint több energia...., így egyre több energiám lenne a végtelenségig. Honnan?

    www.simson4t.hu

  • guest

    veterán

    válasz james #87 üzenetére

    Kedves James!

    Mint már korábban írtam, a víz felbontása könnyen és jó hatásfokkal megoldható, így tehát felesleges törpölni rajta. Az hülyeség, hogy el lehetne érni 100 százaléknál nagyobb hatásfokot. Ott valamit nem jól mérnek, vagy nem jól vesznek számításba.

    Probléma viszont a tüzelőanyag elem, mert nehezebb (azaz drágább) jó hatásfokúra és mégis tartósra készíteni.

    Még nagyobb probléma a hidrogén (és esetleg az oxigén) biztonságos, nagy mennyiségű tárolása. Általában is ez a buktatója a villanyautóknak. Egyelőre nem tudjuk eléggé koncentráltan, biztonságosan és olcsón tárolni az energiát, vagy legalább a hordozóját.

    Visszatérve a vízbontásra, az talán érdekes lehet, hogy vizet tudunk bontani a tüzelőanyag elem megfordításával is. Ekkor tehát nem hideg vizet bontunk elektromossággal, hanem gőzt, megfelelő katalizátor jelenlétében. Vagyis bejön a forró gőz (és az elektromos áram), ami a katalizátornál hidrogénre és oxigénre válik szét. (A hidrogén és az oxigén hőenergiáját hőcserélővel a bejövő víz előmelegítésére használhatjuk fel.) A módszer előnye, hogy ha van valamilyen hőforrásunk (lehet szén, olaj, földgáz, geotermikus, napfény, atomenergia, stb.), akkor azok hőenergiáját is felhasználjuk, vagyis annyival kevesebb kell majd az elektromosból. Vagyis ha a vízbontást az erőművekben hajtanánk végre, ahol amúgy is bőven akad ''hulladék hő'', akkor javulhatna az _erőművek_ hatásfoka. Így ezek az új típusú erőművek a szokásos elektromos energián túl hidrogént és oxigént is termelhetnének az autózók, vagy más felhasználók számára.

    prohardver vendég

  • Den

    veterán

    válasz guest #89 üzenetére

    A PEM ''fóliás'' tüzelőanyag cellák relatíve olcsók, és szobahőmérsékleten üzemelnek, és bár még nem elég közismertek, már elég elterjedtek, a hidrogént képtféleképpen tárolják járművekbem, hőszigetelt, többrétegű kompozit tartályban, vagy szilárd anyagban elnyeletve.
    A fordított működésű tüa. cellát használják pl. műholdakban ahol árnyékban a tüa. cella táplálja a műholdat, napfényben pedig a napelemek energiájának egy részével ''töltik'' a cellákat. Egyébként igy működő tüa cella van a hetes bmw-k bizonyos verzóiban is.

    www.simson4t.hu

  • Den

    veterán

    válasz Den #90 üzenetére

    Egyébként ha valakit érdekel, itt sok infót talál a tüa cellákkal kapcsolatos kutatásokról:
    http://www.nfcrc.uci.edu/index.html
    itt pedig a kereskedelmi felhasználásáról:
    http://www.hpower.com/index.shtml


    Fizikus, pls regisztrálj, jó lenne máskor is megkülönböztetni téged a többi guest-től.

    www.simson4t.hu

  • james

    aktív tag

    Köszönöm a válaszokat.
    Azt természetesen tudom, hogy az energiamegmaradás törvényével ez a töbletenergia kinyerés ellenkezik. Különben a dolog lényege éppen ez.

    Sajnos csak homályos fogalmaim vannak a modern fizikáról ezért hozzávetőlegesen írom le az alapkoncepciót. Abból indulnak ki, hogy nem többlet energia termelődik, hanem bizonyos létező sugárzási energiát használnak fel munkavégzésre. Ez persze teljesen homályos dolog, de esetleg köze lehet ahoz az ismeretlen anyaghoz ami a világegyetem kb 80%-át alkotja, un. sötét anyag. Azt állítják ez a sugárzás homogén, átható és minden irányból egyenletes, ezért meglehetősen nehéz kimutatni és hasznosítani. (Kicsit olyasmi lehet mint az éter koncepció... )
    Viszont speciális aszimetrikus fizikai rendszerekben ez a hasznosítás lehetséges. Pl. gyorsuló aszimetrikus folyamatok, rezonanciák stb.

    Bocs, a nem egészen szakszerű leírásért.
    Az egészben az az érdekes, hogy a NET-en hatalmas anyagok keringenek ebben a témában. Gyakran kapcsolási rajzokkal, fotókkal, és állítólag működő modellekkel. Ugyanakkor a hivatalosan nem ismerik el ennek az energia fajtának a létezését. Tulajdonképpen még a cáfolatáról sem hallottam, mondjuk ez nem meglepő mert nem olvasok külföldi fizikai publikációkat :).

    A jelenség felületesen hasonló az UFO hoz, vagyis rengeteg nem tudományos észlelés születik ugyanakkor abszolutt nulla tudományos bizonyíték.

    Különben logikailag, ha léteznek UFO-k egyáltalán(én még nem láttam és nem is beszéltem olyannal aki látott volna) csak térugrással közlekedhetnek, és feltehetően ilyen ''szuper'' energiaforrást használnak. Hagyományos rakéta meghajtással teljesen felesleges elindulni is, arról nem is beszélve, hogy a szükséges hatalmas energiát talán csak magfúzióval lehetne elérni, ami nem kimondottan biztonságos.(meg nem is kicsi) Ezzel együtt is csak 50-100 év alatt lehetne elérni a legközelebbi csillagokat és mondjuk több százezer év alatt a tejútrendszer másik végét.(arról nem is beszélve, hogy a baromira felgyorsított űrhajót valószínüleg nem lehetne irányítani, kormányozni a hihetetlen megnövekedett tömege miatt) Ez nyilván nem pálya. Az UFO-k esetleges valódisága tehát nagy valószínüséggel bizonyítaná a térugrás, illetve talán a ''szuper'' energia létezését is.

    Egy fizikai feltevés igazolása néprajzi módszerekkel ? hmm...

  • BoGár

    tag

    válasz guest #23 üzenetére

    Idézet Guestől: '' Ha olvastad volna cikket, akkor tudnád, hogy nem azt írták, hogy ''áramot termel a hőből''
    Idézet a cikkből: ''Mindez nem minden , ugyanis az eszköz ''fordított elven'' működik: áramot termel a hőből, amit elvon.''
    Akkor most nem azt írja cikk, amit fentebb idéztem?? De igen?? Akkor légyszí máskor te olvasd el normálisan a cikket és utánna vitatkozz!!! Köszi!

    A pénz beszél! Azt mondja: pá!

  • guest

    veterán

    válasz james #92 üzenetére

    Kedves james!

    A fizikusok nem vonják kétségbe a háttérsugárzás és a vákuumenergia létezését. Annyira nem, hogy egyenesen ők találták ki! Sajnos a perpetuum mobilézők ezeket a fogalmakat (néhány mással együtt) jócskán félreértik, félreértelmezik - és szinte kisajátítják. Ezért dédelgetnek hiú ábrándokat bohókás eszközeik várható képességeit illetően, és maradnak el végül az eredmények rendre, nem pedig a hivatalos tudomány üldözése miatt.

    Az UFO-kat hagyjuk, egyébként is más téma, nem ide tartozik.

    ***********
    Kedves BoGár!

    ''Akkor légyszí máskor te olvasd el normálisan a cikket és utánna vitatkozz!!! Köszi!''

    Én AZ EREDETI cikkről írtam azt, hogy:
    Ha olvastad volna cikket, akkor tudnád, hogy nem azt írták, hogy ''áramot termel a hőből'', és nem a rosszul sikerült magyar ''fordításról'' (amit, ha igaz, Parci követett el). Éppen azért szólaltam meg, mert dühítő, hogy itt már lassan a jézuskát is géppuskának fordítják.
    Íme, az eredeti cikk fellelhetőségi helye:
    http://www.boeing.com/news/releases/2001/q4/nr_011130a.html

    Jössz nekem egy bocsánatkéréssel!

    prohardver vendég

  • BoGár

    tag

    válasz guest #94 üzenetére

    Akkor ebben az esetben nem nekem kell elnézést kérnem, hanem a fordítónak. Valamint ha nem egyértelműen írod, hogy melyik cikkről írod, hogy olvassam, akkor nem tudhatom, nem találhatom ki én. Innentől én befejeztem.

    A pénz beszél! Azt mondja: pá!

  • guest

    veterán

    válasz BoGár #95 üzenetére

    Kedves BoGár!

    Én arról nem tehetek, hogy egy pár soros félre fordítást/értelme(tlene)zést cikknek néztél. (Bezzeg az eredeti cikket azt nem.) De nem is ez a fő baj, hanem az, hogy miután figyelmeztettem mindenkit a problémára, Téged meg külön is, még mindig nem olvastad el az eredeti cikket. Hanem csak a második figyelmeztetésre.

    prohardver vendég

  • james

    aktív tag

    válasz guest #94 üzenetére

    Kedves Guest köszönöm a választ!
    Természetesen nem akarok értelmetlen vitát kezdeményezni. Az UFO dolgot is csak a szociológiai hasonlóság miatt vetettem fel.

    A vákumenergiával kapcsolatban viszont megkérdezném, hogy tudományos szempontból elképzelhető-e ennek kihasználása (esetleg a jövőben), és tényleg olyan hatalmas energia potenciál, mint amilyennek egyes alternatív ''kutatók'' állítják. Tudsz-e esetleg olyanról, hogy elismert kutatások folynának ezen a területen? Vagy olyan internet oldalt, ahol korrekt információk találhatók ebben a témában?

    Korábban írtál a kb. 50% hatásfokú napelemekről. Ezek esetleg kihasználják a nap hősugárzását is?

  • mzperx

    aktív tag

    elmaradtam kicsit, de válasz a víz/ gőz korróziós hatására:

    Természetesen a reakciósebesség jelentősen függ a hőmérséklettől. Ez így igaz. De a motorban ott van az az idő, amit az elpárolgó víz ott tölt. Ez pediz nem túl jelentős, gondoljunk bele, hogy egy 8000 1/min fordulatszámú motor égésterében meddig van ott a víz. A víz korróziós jelentősége egyébként a kipufogórendszerben jelentős, de ott nagyon, mivel az egéstermékek bizonyos elemeivel svat, lúgot képez, és ugyancsak kimarja a csonkokat.....

    Én csak az ajtót mutatom meg, belépni Neked kell rajta...

  • guest

    veterán

    Kedves james, sokat kérdeztél, de megpróbálok rövid lenni:

    a vákuumenergia kihasználása:
    Maga a Heisenberg-féle határozatlansági reláció, illetve a kvantumfizikai alagútffektus ''használja ki'', szóval minden mikrofizikai jelenséget mélységesen befolyásol és sok makrofizikai jelenséget is. Nélküle nem lenne sem maghasadás, sem pedig e rovat témájaként szereplő különlegesen jó hatásfokú Peltier-elem. Amikor egy részecske alagúteffektussal halad át egy potenciálgáton, akkor voltaképpen a fizikai vákuumtól kapja _kölcsön_ az áthaladáshoz szükséges és neki egyébként nem meglevő kinetikus energiát. De minél nagyobb a kölcsönzött energia, annál rövidebb lehet a kölcsönkapási idő. (Éppen ezt fejezik ki a határozatlansági reláció, a ''kanonikusan konjugált'' időre és energiára vonatkozóan: dt*dE minimuma kb. h/4Pi)

    ''tényleg olyan hatalmas energia potenciál, mint amilyennek egyes alternatív ''kutatók'' állítják?''
    A kvantumfizika szerint az oszcillátorok (amelyek 2 egymással energiacserére képes szabadsági fokból álló rendszerek) energiája véglegesen csakis h*f adagokban (kvantumokban) változhat meg (h a Planck-állandó, f az oszcillátor frekvenciája). De van minden oszcillátornak egy 1/2(h*f) nagyságú ún. nullponti energiája is, amit éppen azért nem tud leadni az oszcillátor, mert nem telik ki belőle egy egész kvantum (h*f). Ezzel az energiával még az abszolút nulla fokos hőmérsékleten is bír az oszcillátor, időátlagban. Csak időátlagban, mert ha véglegesen nem is tudja leadni, azért átmeneti időre, ameddig a Határozatlansági-reláció számára megengedi, addig igen.
    Az ún. elektromágneses térben (avagy mezőben) elvileg végtelen sok ilyen oszcillátor van, még a látszólag tökéletesen üres helyeken is. Ezért a nullponti energia abszolút/összes nagysága végtelennek tűnik. De mint írtam, csak kölcsönözni lehet belőle, rendkívül rövid időkre.

    ''Tudsz-e esetleg olyanról, hogy elismert kutatások folynának ezen a területen?''
    A fentiekből sejtheted, hogy közvetve mindenki ezzel foglalkozik, aki kvantumfizikával foglalkozik. Amivel az ''elismert kutatók'' nem foglalkoznak, az az, hogy hogyan lehetne végleges hatállyal kivonni energiát a fizikai vákuumból, mert ez ellentmond az általunk ismert fizikai törvényeknek, azaz közvetve minden eddigi tapasztalatunknak. Ha volna legalább 1 olyan tapasztalat, amely arra utalna, hogy a fizikai vákuum energiája végleges hatállyal is megcsapolható, azonnal és tízezrével kezdenének el foglalkozni a kérdéssel.

    ''Vagy olyan internet oldalt, ahol korrekt információk találhatók ebben a témában?''
    Bizonyára akad ilyen, de nincs kedvem keresgetni.

    ''Korábban írtál a kb. 50% hatásfokú napelemekről. Ezek esetleg kihasználják a nap hősugárzását is?''
    A termoelem és a napelem nem teljesen egyformák. Sőt, a napelemek hatásfokát éppen az korlátozza a legjobban, hogy ugye a napfény spektruma elég széles (pl. a vörös fény hullámhossza 780 nm, az ibolyáé 440 nm körül van), a napelemek viszont csak egy viszonylag szűk frekvencia sávban alakítják át jó hatásfokkal a sugárzás (a fotonok) energiáját elektromossággá. A hősugárzás
    jellemző hullámhossza még nagyobb, szobahőmérsékleten (300 K) 10 mikron körül van (fordítva arányos az abszolút hőmérséklettel).


    mzperx!

    Hát igen, a víz korróziós hatása, illetve a motor belsejében zajló folyamatok vannak annyira komplikáltak, hogy nehéz pusztán elméleti alapon megmondani, mennyire lesz jelentős. Így muszáj sokat kísérletezgetni.

    prohardver vendég

  • Den

    veterán

    válasz guest #99 üzenetére

    Huh, eddig azt hittem legalább nagyjából értem a Heisenberg tételt, de ezexerint tévedtem :) .

    www.simson4t.hu

Aktív témák