Új hozzászólás Aktív témák

• #8031 FireKeeper nagyúr

  Új Válasz 2013-08-23 17:19:07 #8031

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  FireKeeper

  nagyúr

  Anno 2070 és Deep Ocean

  

  Az új rész elődeihez hűen egy szigetvilágban játszódó valós idejű stratégiai játék, de akár gazdasági szimulátornak is nevezhető. Az eddigiektől eltérően a játék a közeli jövőben, egész pontosan 2070-ben játszódik. A történet szerint ekkorra a sarki jégsapkák nagy része már megolvadt, ennek köszönhetően a tengerszint megnőtt, és a szárazföldek összezsugorodtak, az anyatermészet erőforrásai pedig már erősen kifogyóban vannak. Az egyjátékos kampány három küldetéssorozatra (sorozatonként 3-4 pálya) van szedve, de valójában elég folyamatos, játékstílustól függően 10-15-20 óra tiszta játékidő biztos benne van a sztori végigjátszásában. Az egyjátékos móka itt persze nem ér véget, ahogy az elődben, itt is található jó néhány önálló küldetés, valamint szabadon beállítható, akár végtelenített játékmód is. Ezen kívül van lehetőségünk többjátékos módra is, ami lehet kooperatív vagy egymás elleni meccs is.

  Akkor egy kicsit a játékmenetről: három játszható frakció van a játékban: az Eco és a Tycoon, és a Tech. Az Eco jellemzője, hogy alapvetően környezetbarát technológiát használnak, épületeik nem, vagy csak kismértékben szennyezik a környezetet, viszont az ipar hatásfoka nem igazán magas. A Tycoon ezzel szemben a tiszta haszon híve, és ennek elérése érdekében nem restek a természetet is lerombolni, beszennyezni, viszont a gazdaságuk elég hatékony. A Tech pedig az új technológiák kifejlesztéséért felel. A három népcsoport lakói mind-mind más termékeket igényelnek, és néhány alap nyersanyag kivételével az építkezéshez is másféle alkotóelemeket használnak. A kampány során egyébként mindhárom frakciót megismerhetjük.

  Új, érdekes játékelem az előző részekhez képest a szigetek öko-egynsúlya, az Ecobalance. Ez a mutató arról ad tájékoztatást, hogy az adott szigeten mennyire károsodott a természet. Ráadásul nem csak jelzésként szolgál, hanem fontos hatásai is vannak: alacsony mutató esetén a farmok termelékenysége leesik a mérgező talaj miatt, és szmog alakulhat ki, ami lerontja a lakosság hangulatát. Magas ecobalance esetén pedig extra termelékenységre és magasabb morálra számíthatunk.
  Szintén új játékelem, hogy most már a víz alatt is építkezhetünk, bár sajnos városokat nem építhetünk oda, csak termelő épületeket.

  Ennek megfelelően megjelentek a hagyományos hajók mellett a tengeralattjárók is, valamint ezentúl légi egységeket is használhatunk, tehát megjelent az Anno sorozatban is afféle kő-papír-olló mechanizmus, vagyis nem igazán van mindent verő egység, megfelelően kell felépíteni a flottánkat, ha ütőképes tengeri erőt szeretnénk felmutatni.

  Deep Ocean

  

  Az első hivatalos kiegészítő csomag a játékhoz Deep Ocean névvel érkezett, és számos ponton egészítette ki az alapjátékot. Elsősorban kaptunk egy új sztori központú küldetéssorozatot, aminek nagy része a játék nevéhez hűen a tengerszint alatti történésekre összpontosít.

  A játékmenetben talán legnagyobb változást hozza magával egy új társadalmi szint, nevezetesen a Tech népcsoport "zsenijeinek" megjelenése. Ezek a géniuszok új termékeket igényelnek, amik közül néhány előállítása igen komoly gazdasági és logisztikai fejtörés elé állítja a játékost. A géniuszoknak hála most már Tech oldalon is építhetünk monumentumot, ami akárcsak a másik két oldalnál, itt is kielégíti a lakosság épületekhez kötött igényeit, valamint lehetővé teszi a szigeten bármiféle épület megépítését.

  Két új egységet is hoz magával a kiegészítő. Az egyik az Atlas nevű hordozó, ami két helikoptert, vagy egy vadászgépet tud hordozni, és feltankolni (persze ha a raktérben található üzemanyag), illetve javítani a közelében lévő hajókat. A másik a Sisyphus nevű teherszállító tengeralattjáró, ami amellett, hogy rengeteg szállítmányt elbír, a tenger alatt mozogva a felszíni egységek számára láthatatlan.

  Az energia menedzsment terén is történt változás, az egyik, hogy megjelent egy új generátor, a termikus generátor. Ezt a tengerfenék meghatározott pontjára tehetjük le. A játékban ez a generátor állítja elő a legtöbb energiát, ráadásul anélkül, hogy beszennyezné a környezetet. Azonban nem fenékig tejfel ez a technológia, ugyanis a generátor meghibásodása idézheti elő a kiegészítőben debütáló új természeti katasztrófát, a cunamit, aminek fényében már erősen meggondolandó a használata. További újítás, hogy az energiát ezentúl eloszthatjuk a szigetek között, ezzel biztosítva hogy mindenhol megfelelő szint legyen, valamint kialakíthatunk akár csak energiát termelő szigetet is.

  Az esetleges vásárlásnál mindenképp figyeljünk oda, hogy amennyiben már rendelkezünk az alapjátékkal, lehetőleg a Deep Ocean önálló (így olcsóbb) verzióját vásároljuk meg, azonban ha még nincs meg az alapjáték, úgy érdemesebb a kiegészítőt is tartalmazó, teljes kiadást megvásárolni, mivel nem sokkal drágább, mint amennyiért az alapjátékot adják (nem mellesleg olcsóbb, mintha külön vásárolnánk meg őket).

  Hivatalos honlap
  Anno Wiki
  Magyar nyelvű Anno 2070 teszt
  Magyar nyelvű Anno 2070 Deep Ocean teszt

• #6981 FireKeeper nagyúr

  Új Válasz 2012-09-26 14:20:08 #6981

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  FireKeeper

  nagyúr

  AMD A10, A8, A6, A4 5xxx "Trinity" APU (Socket FM2) topik

  A mobil változatok megjelenése után elstartoltak az AMD Trinity kódnevű APU (=Accelerated Processing Unit) családjának desktop változatai is.

  A Trinity
  
  -katt nagyobbért-

  Llano kódnevű APU-khoz képest a legfőbb változás a K10 alapú processzormagok Piledriver-modulokra való lecserélése, valamint a VLIW5 alapú IGP VLIW4-re történő cseréje volt. Előbbit a Bulldozer architektúrától (FX processzorok), míg utóbbit a Radeon 6900 családtól kapta meg. A rendszer további változtatásairól, részleteiről illetve szolgáltatásairól kimerítő cikket olvashattok itt:
  AMD Trinity: szintet lép a vállalat fúziója

  Első körben hivatalosan hat modell rajtol, ezek adatait a következő táblázat foglalja össze:

  
  -katt nagyobbért-

  Tesztek:

  Tom's Hardware
  ...

  a lista természetesen bővülni fog

• #6448 FireKeeper nagyúr

  Új Válasz 2012-03-19 15:23:14 #6448

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  FireKeeper

  nagyúr

  Milyen pendrive-ot vegyek?

  A topik nagy látogatottságára való tekintettel frissül/kibővül az első hsz.

  Egy kis elmélet

  Mi is az a pendrive?
  A pendrive egy flash alapú adattároló, ami nagyon leegyszerűsítve egy (vagy több) flash chipből és a hozzá(juk) tartozó vezérlőből áll, egy közös nyomtatott áramkörön, USB vagy eSATA csatlakozóval. Ezt veszi körül műanyag/gumi/fém burkolat, illetve az esetek túlnyomó részében egy LED jelez vissza nekünk az eszköz működéséről. Hasonlóan az SSD-khez, a pendrive is hangtalan működés közben. A gyártók fantáziájának köszönhetően ma már szinte végtelen sok fajta alakú/méretű/súlyú drive közül választhatunk.
  [valahogy így néz ki]

  Mitől függ a sebessége?
  A sebesség a csatalakozó fajtájától, az alkalmazott vezérlő típusától, valamint a hozzá csatlakoztatott flash chipek típusától és számától függ (tehát az SSD-khez hasonlóan itt is megfigyelhető az a tendencia, hogy az azonos családba tartozó meghajtók olvasásban hasonlóan teljesítenek, azonban írásban a nagyobb méretű, több chipet hordozó meghajtók gyorsabbak, mivel a több chip több csatornát is használ).
  Általánosságban elmondható, hogy az olvasási sebesség mindig jóval gyorsabb, mint az írási, ez többek között az alkalmazott MLC chipeknek köszönhető. A pár éve gyártott csúcsmodellek között volt néhány, ami gyorsabb írási sebességre képes SLC chipekkel készült, ma azonban ezeket nagyítóval kell keresni, mert teljesen kikoptak a gyártók kínálatából.
  A piacon jelenleg legelterjedtebb csatlakozószabvány az USB, azon belül is a 2.0-ás típusok vannak többségben, de szerencsére rohamosan terjednek az USB3-as modellek. Az eSATA-s pendrive-ok nagyon ritkák, és mivel nagyon kevés gépen van megfelelő csatlakozó (olyan eSATA port, ami tápot is tud adni a pendrive-nak), ezért nem is igazán ajánlott a megvételük (az USB3 ugyanazt a sebességet tudja, csak elterjedtebb).

  Vásárlásnál mikre figyeljünk

  USB2.0 vagy USB3.0?
  Általában az USB3.0 csatlakozóval ellátott pendrive-ok valamivel drágábbak (leszámítva a 2.0-ás veterán csúcsmodelleket). Ennek ellenére ma már érdemes rákölteni az extra pénzt az USB3.0-as csatlakozójú darabokra, mivel általában csak pár száz forinttal drágábbak, mint a hagyományos 2.0-ás társaik, viszont olvasásban sokkal gyorsabb átvitelre képesek (a nagyobb, 32+GB-os darabok írásban is), persze csak ha a számítógépünk is rendelkezik USB3.0 porttal. Akkor is érdemes 3.0-ás meghajtót venni, ha a gépünkön csak 2.0-ás port van, mivel a jövőben jól jöhet az extra sebesség, illetve olvasásban biztos hozni fogja az USB2.0 maximális sebességét, ami az olcsóbb 2.0-ás modellekre nem feltétlenül igaz.

  Mekkora pendrive-ot vegyek?
  Amekkorán elférsz. Ha fontos a sebesség is, főleg az írási, akkor érdemes 16GB-os vagy nagyobb, USB 3.0-ás darabban gondolkodni.

  Ha biztonságos pendrive kéne?
  Mind fizikai, mind adatbiztonsági szemszögből nézve vannak már kifejezetten biztonságos pendrive-ok. Előbbi alatt értem azt, hogy lehet kapni csepp-, por- és ütésálló, gumis vagy fémborítású pendrive-ot, az utóbbi alatt pedig azt, hogy vannak hardveres titkosítást, vagy jelszavas adatvédelmet használó meghajtók. Ezen szolgáltatások extra árát persze mindig meg is kell fizetni.

  Ha gyors pendrive kéne?
  A legtöbb nagy gyártónak vannak különösen sebességre kihegyezett csúcsmodelljei (természetesen ennek megfelelő árcédulával). Általában ezt nem is rejtik véka alá, nagy színes betűkkel reklámozzák a termékük sebességét. Ha ilyen pendrive vásárlására adjuk a fejünket, mindig látogassuk meg a gyártói honlapot, hogy pontosan milyen sebességet ígérnek, ezen felül pedig érdemes kicsit böngészni a világhálót tesztek után, ugyanis néha a gyártók szeretnek nagyobb számokat ígérni, mint amiket be is tartanak. Szóval nem minden arany, ami fénylik, illetve ez fordítva is lehet igaz (tehát egy átlagosan kinéző darab is lehet gyors). Ilyen irányú vásárlás előtt tehát mindig alaposan járjuk körbe a témát, keressünk teszteket, kérdezzünk a fórumban.

  Kinézet?
  Mivel nincs két egyforma ízlés, ebben mindenkinek magának kell döntenie

  Garancia?
  Értelemszerűen minél több, annál jobb. Általában 2, 3 vagy 5 év garancia jár a flash tárolókra, a márkásabb darabokra néha adnak élettartam-garanciát, amit a bolti garancia lejártával közvetlenül a gyártónál lehet érvényesíteni.

  Ugyan nem fedi le a termékpalettát, de kiindulásnak érdemes lehet átnézni a Prohardver! eddigi pendrive-okkal foglalkozó tesztjeit! (itt bogarászni kell az adattárolós tesztek között, nem akartam egyesével belinkelni a pendrive-osokat)

  Felhívás!

  Megkérnénk a topikba betévedő fórumozókat, hogy ha van pár szabad percük, és egy pendrive-juk, akkor legyenek szívesek egy gyors sebességtesztet belinkelni a Crystal Disk Mark, vagy ATTO Disk Bencmark programokkal, feltüntetve a pendrive típusát és méretét, ez ugyanis nagy segítség lehet az épp vásárlás előtt állóknak.

  Nagyjából ennyi lenne az első hsz 1.0-ás verziója, ha valaki kiegészítené bármivel, dobjon nekem egy privátot.
  A megújult első hsz szerkesztésben részt vett macska, BullZeye és jómagam.

  Utoljára frissült: 2012.03.19.

• #6447 FireKeeper nagyúr

  Új Válasz 2012-03-19 14:08:54 #6447

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  FireKeeper

  nagyúr

  Milyen pendrive-ot vegyek?

  A topik nagy látogatottságára való tekintettel frissül/kibővül az első hsz.

  Egy kis elmélet

  Mi is az a pendrive?
  A pendrive egy flash alapú adattároló, ami nagyon leegyszerűsítve egy (vagy több) flash chipből és a hozzá(juk) tartozó vezérlőből áll, egy közös nyomtatott áramkörön, USB vagy eSATA csatlakozóval. Ezt veszi körül műanyag/gumi/fém burkolat, illetve az esetek túlnyomó részében egy LED jelez vissza nekünk az eszköz működéséről. Hasonlóan az SSD-khez, a pendrive is hangtalan működés közben. A gyártók fantáziájának köszönhetően ma már szinte végtelen sok fajta alakú/méretű/súlyú drive közül választhatunk.
  [valahogy így néz ki]

  Mitől függ a sebessége?
  A sebesség a csatalakozó fajtájától, az alkalmazott vezérlő típusától, valamint a hozzá csatlakoztatott flash chipek típusától és számától függ (tehát az SSD-khez hasonlóan itt is megfigyelhető az a tendencia, hogy az azonos családba tartozó meghajtók olvasásban hasonlóan teljesítenek, azonban írásban a nagyobb méretű, több chipet hordozó meghajtók gyorsabbak, mivel a több chip több csatornát is használ).
  Általánosságban elmondható, hogy az olvasási sebesség mindig jóval gyorsabb, mint az írási, ez többek között az alkalmazott MLC chipeknek köszönhető. A pár éve gyártott csúcsmodellek között volt néhány, ami gyorsabb írási sebességre képes SLC chipekkel készült, ma azonban ezeket nagyítóval kell keresni, mert teljesen kikoptak a gyártók kínálatából.
  A piacon jelenleg legelterjedtebb csatlakozószabvány az USB, azon belül is a 2.0-ás típusok vannak többségben, de szerencsére rohamosan terjednek az USB3-as modellek. Az eSATA-s pendrive-ok nagyon ritkák, és mivel nagyon kevés gépen van megfelelő csatlakozó (olyan eSATA port, ami tápot is tud adni a pendrive-nak), ezért nem is igazán ajánlott a megvételük (az USB3 ugyanazt a sebességet tudja, csak elterjedtebb).

  Vásárlásnál mikre figyeljünk

  USB2.0 vagy USB3.0?
  Általában az USB3.0 csatlakozóval ellátott pendrive-ok valamivel drágábbak (leszámítva a 2.0-ás veterán csúcsmodelleket). Ennek ellenére ma már érdemes rákölteni az extra pénzt az USB3.0-as csatlakozójú darabokra, mivel általában csak pár száz forinttal drágábbak, mint a hagyományos 2.0-ás társaik, viszont olvasásban sokkal gyorsabb átvitelre képesek (a nagyobb, 32+GB-os darabok írásban is), persze csak ha a számítógépünk is rendelkezik USB3.0 porttal. Akkor is érdemes 3.0-ás meghajtót venni, ha a gépünkön csak 2.0-ás port van, mivel a jövőben jól jöhet az extra sebesség, illetve olvasásban biztos hozni fogja az USB2.0 maximális sebességét, ami az olcsóbb 2.0-ás modellekre nem feltétlenül igaz.

  Mekkora pendrive-ot vegyek?
  Amekkorán elférsz. Ha fontos a sebesség is, főleg az írási, akkor érdemes 16GB-os vagy nagyobb, USB 3.0-ás darabban gondolkodni.

  Ha biztonságos pendrive kéne?
  Mind fizikai, mind adatbiztonsági szemszögből nézve vannak már kifejezetten biztonságos pendrive-ok. Előbbi alatt értem azt, hogy lehet kapni csepp-, por- és ütésálló, gumis vagy fémborítású pendrive-ot, az utóbbi alatt pedig azt, hogy vannak hardveres titkosítást, vagy jelszavas adatvédelmet használó meghajtók. Ezen szolgáltatások extra árát persze mindig meg is kell fizetni.

  Ha gyors pendrive kéne?
  A legtöbb nagy gyártónak vannak különösen sebességre kihegyezett csúcsmodelljei (természetesen ennek megfelelő árcédulával). Általában ezt nem is rejtik véka alá, nagy színes betűkkel reklámozzák a termékük sebességét. Ha ilyen pendrive vásárlására adjuk a fejünket, mindig látogassuk meg a gyártói honlapot, hogy pontosan milyen sebességet ígérnek, ezen felül pedig érdemes kicsit böngészni a világhálót tesztek után, ugyanis néha a gyártók szeretnek nagyobb számokat ígérni, mint amiket be is tartanak. Szóval nem minden arany, ami fénylik, illetve ez fordítva is lehet igaz (tehát egy átlagosan kinéző darab is lehet gyors). Ilyen irányú vásárlás előtt tehát mindig alaposan járjuk körbe a témát, keressünk teszteket, kérdezzünk a fórumban.

  Kinézet?
  Mivel nincs két egyforma ízlés, ebben mindenkinek magának kell döntenie

  Garancia?
  Értelemszerűen minél több, annál jobb. Általában 2, 3 vagy 5 év garancia jár a flash tárolókra, a márkásabb darabokra néha adnak élettartam-garanciát, amit a bolti garancia lejártával közvetlenül a gyártónál lehet érvényesíteni.
  Ugyan nem fedi le a termékpalettát, de kiindulásnak érdemes lehet átnézni a Prohardver! eddigi pendrive-okkal foglalkozó tesztjeit! (itt bogarászni kell az adattárolós tesztek között, nem akartam egyesével belinkelni a pendrive-osokat)

  Nagyjából ennyi lenne az első hsz 1.0-ás verziója, ha valaki kiegészítené bármivel, dobjon nekem egy privátot.
  A megújult első hsz szerkesztésben részt vett macska, BullZeye és jómagam.

  Utoljára frissült: 2012.03.19.

Új hozzászólás Aktív témák