SSUPD Meshlicious gépház: szoros keretek között

Külső

A naptárra pillantva azt láthatjuk, hogy már közelebb van a nyár vége, mint az eleje, a hőérzet viszont ezt nem tükrözi, ezért még mindig nem késő az idei szezonra is elgondolkozni számítógépünk hűtés szempontjából történő korszerűsítésére. Tesztünk főszereplője is egy ilyen ház, ami ránézésre alkalmas lehet egy kisméretű, de jól szellőző konfiguráció összerakására. De hogy milyen márka termékéről van szó? A gépház hátoldalán lapuló SSUPD logó egy jó kiindulási alap ennek kiderítésére, a névre rákeresve pedig kiderül, hogy a betűk a „Sunny Side Up Design” fantázianevet rövidítik, magát a céget pedig a Lian Li korábbi vezető tervezője alapította saját ötleteinek megvalósítása céljából.

[+]

Az SSUPD jelenleg egyetlen termékkel, a Meshlicious névre keresztelt, Mini-ITX vagy Mini-DTX alaplapokat fogadó gépházzal képviselteti magát a piacon, amiről már szerkesztőségünkbe való megérkezésekor, pontosabban a házat rejtő kartondoboz kibontásakor látszott, hogy nem egy alsó polcos eszközről van szó. A vertikálisan kissé nyúlánknak ható házat a hátlapot és a lábak felőli oldalt leszámítva minden oldalról acélból készült rács borítja, melyeket oldalanként külön-külön tudunk lepattintani, csavarok kioldása vagy egyéb, szerszámmal végzett lépés megtétele nélkül. A rácsos burkolat egyhangúsága egyedül felül lett megtörve a Type-A és Type-C USB csatlakozó, valamint a bekapcsológomb kedvéért (szokatlan módon audiocsatlakozó nincs a házon).

[+]

A toronyházakhoz képest is toronyszerűbb kialakítás nem véletlen, ugyanis a ház beltere függőleges tengely mentén került felosztásra annak érdekében, hogy a számítógép minél kisebb alapterületen elférjen, így akár asztalunkon is elfér, nem foglal el belőle túl nagy helyet.

[+]

Hirdetés

A belső részletesebb bemutatását és az építési lehetőségeket a következő oldalon részletezzük alaposabban, de a hátlap kialakítása már azért sejtet valamit a beltér elrendezésével kapcsolatban. A kivágásokon látszik, hogy az alaplap helye majdnem a – házat szemből nézve – bal oldali oldallemezig ki lett tolva, a három darab PCIe bővítőkártyahely pedig az alaplap mögé lett száműzve. Ez már önmagában is kicsit nehezen értelmezhető, hiszen a kártyahelyek kialakításán látszik, hogy ide csak fejjel lefelé lehet beszerelni egy VGA-t, de a helyzet tovább bonyolódik a bal alsó sarokban található kivágással, ez ugyanis a grafikus kártya hátlapi kivezetései felől érkező kábelek számára van fenntartva, a videokártya tehát kétféle helyzetben, függőlegesen és vízszintesen is beszerelhető, attól függően, hogy milyen hosszú példányt kívánunk használni.

Fontos megjegyezni, hogy mindkét esetben szükségünk lesz egy PCIe riser kábelre a kártya alaplapra való csatlakoztatásához, de ez csak akkor jár extra költséggel, ha a vízszintes beszerelés mellett döntünk, ehhez ugyanis a gyártó egyenes, 185 mm hosszú riserére lesz szükségünk; a függőlegesen történő beszereléshez szükséges, derékszögű riser (pontosabban annak PCIe 4.0-s verziója) a csomag részét képezi, és már a házba beszerelve vár minket. Fontos tartozék még az a HDMI kábel, aminek az egyik vége 90 fokban hajlított, a függőlegesen telepített grafikus kártya ugyanis csak ilyen típusú vezetékkel használható, köszönhetően a szűk helynek, ami a kártya vége és a ház alja között van.

[+]

A hátoldalon találunk még egy méretes szellőzőrácsot, ami a grafikus kártyához tartozik, illetve egy gyári szűkítőlemezzel ellátott kivágást is az SFX, vagy SFX-L formátumú tápegység számára. A szűkítőt kicsavarozva akár ATX méretű tápokat is beszerelhetünk, a választásunk azonban befolyással lesz majd arra, hogy az adattárolók számára mennyi hely áll rendelkezésre.

[+]

Egy gyors pillantást vetve a ház aljára megállapíthatjuk, hogy a biztonság kedvéért ezt az oldalt is rácsos kialakításúra tervezték, sőt, egy extra kivágás is helyet kapott itt, ami tippünk szerint a függőlegesen beszerelt, blower hűtéssel ellátott videokártyák szellőzésének javítása érdekében került ide, de akkor is jól jöhet, ha valamiért a házból lefelé kívánjuk kivezetni a kártyába dugott kábeleket.

Belső

A függőlegesen két kamrára osztott belteret a ház oldalait képező lemezek eltávolítása után – a hátoldalt és az alsó rész leszámítva – minden oldalról megközelíthetjük, ami nyilván jót tesz a szerelhetőségnek.

[+]

A ház – ahogy már említettük – Mini-ITX vagy Mini-DTX méretű alaplapot képes fogadni, amit a középen függőlegesen végig futó acéllemezre tudunk felerősíteni, ez azonban nem fix, hiszen a felső távtartót a dobozban megtalálható rövidebb párjára kicserélve, illetve az alaplapi kivágásnál lévő takarólemezt a másik oldalra áthelyezve nagyjából egy PCIe foglalatnyit előrébb hozhatjuk.

[+]

Ezzel háromról négy slotosra bővíthetjük az alaplap mögötti, grafikus kártya számára rendelkezésre álló helyet (ami milliméterben kifejezve 63 helyett 83 milliméteres maximum kártyavastagságot jelent), a processzorhűtő magasságára vonatkozó limit viszont így 73 milliméterről 53 milliméterre csökken. A CPU-hűtő magasságát illető korlátozásokból már sejthető, hogy a Meshlicioust inkább kompakt vízhűtésekhez tervezték, amit jól mutat, hogy az előlap mögé akár 280 mm hosszú radiátort szerelhetünk, de két, 120 vagy 140 mm átmérőjű ventilátor rögzítése is megoldható, illetve természetesen a léghűtés használata sincs megtiltva, ha találunk kellően alacsony modellt.

Az SFX tápokhoz szükséges szűkítő kivétele után ATX méretű tápoknak is lesz hely [+]

A tápegység helye a ház aljában, közvetlenül az alaplap alatt van, míg videokártyánkat kizárólag az alaplap mögötti térben tudjuk elhelyezni, ezt fektetve és állítva is megtehetjük. Vízszintes helyzetben a – előlap mögé telepített radiátor nélkül – a 211 milliméteres, illetve annál rövidebb modelleket tudjuk rögzíteni, ilyenkor mindössze a bővítőkártyahely két csavarja tartja a helyén a kártyát, ezért érdemes minél kisebb tömegű videokártyát választani – bár ekkora hosszúsággal nem a prémium, fémből készült kivitel a jellemző, így ezzel valószínűleg nem lesz probléma.

A kártyát függőlegesen is beszerelhetjük, ilyenkor 336 mm a maximális hossz, és a már említett riser megléte miatt talán ez az egyszerűbb módszer, hiszen nem kell extra alkatrészt vásárolnunk. Az állítva beszerelt kártyánál a csatlakozók a ház aljához kerülnek, ez a tartozékként a csomagban megtalálható, hajlított HDMI kábelt használva nem okoz különösebb kellemetlenséget, a vezeték verziója viszont nem ismert (de nem hisszük, hogy 2.1-es kábelt adnának egy gépház mellé), speciális igény esetén tehát számolnunk kell egy extra, szintén hajlított vezeték beszerzéséről, és ez igaz akkor is, ha HDMI helyett például DisplayPort kimenetet használnánk, hiszen a hagyományos, egyenes kábelek használata lehetetlen függőlegesen beszerelt VGA esetében.

[+]

Szintén említettük már, hogy a tápegység kiválasztása kihatással lehet a beltér lehetőségeire, de ugyanez igaz a VGA esetében is, a két komponens pedig az adattárolók számát befolyásolja. A házat a dobozból kivéve három lehetőségünk van 2,5 hüvelyk méretű háttértárak rögzítésére: kettőt a ház aljára, magára a lemezre tudunk felcsavarozni, míg a harmadik egységet az alaplaptálcára, közvetlenül az alaplap alá tudjuk felerősíteni. Utóbbit hely csak akkor áll rendelkezésünkre, ha SFX vagy SFX-L tápot használunk, ugyanis csak ebben az esetben marad elegendő üres tér a táp háza és az alaplaptálca között.

[+]

A tartozékok dobozában (a csavarok, gyorskötözők, illetve a riser és a HDMI kábel mellett) találunk még egy keretet, amit az alaplaptálca VGA felőli oldalára tudunk felcsavarozni, nagyjából a riser helyének magasságában, ez a keret pedig lehetőséget ad további négy 2,5 vagy két 3,5 hüvelykes meghajtó rögzítésére, a fenti képen látható pozícióban. Mivel a keret rögzítőpontjai a riser helyén vannak, így a két alkatrészt nem tudjuk egyszerre használni, vagyis jól meg kell gondolnunk a konfiguráció összeállításánál, hogy pontosan hány adattárolóra lesz szükségünk, és azt be tudjuk-e szerelni grafikus kártyánk mellett.

Szerelés

A szerelhetőségre, illetve a későbbi, hőmérsékletre vonatkozó tesztekhez az ASRock Fatal1ty Z370 Gaming ITX/ac alaplapot és a 267 mm hosszú NVIDIA GeForce GTX Titan videokártyát használtuk, továbbá bevettük a képletbe az MSI GeForce GTX 1050 Ti Gaming X kártyát is, amit ugyan a hiányzó, egyenes riser kábel hiánya miatt nem tudtunk bekötni, de legalább kaptunk egy képet arról, hogyan is néz ki egy fektetve beszerelt, rövidebb kártya a házban.

[+]

A lapot gond nélkül a helyére tudtuk csavarozni, arra viszont mindenképp érdemes figyelni, hogy a riser kábel vége még a tápegység becsavarozása előtt a csatlakozó felőli oldalon legyen, ugyanis ha ez a komponens már a helyén van, utólag már nem lesz hol átvezetni a vaskos interfészt.

[+]

A hosszabbik grafikus kártya beszerelése szintén gyerekjáték volt, bár az alsó rögzítőcsavarokhoz már nem volt túl egyszerű hozzáférni a rengeteg, már bent lévő kábel miatt, de azért még így sem megoldhatatlan a dolog. Azon külön meglepődtünk, hogy a 229 milliméteres, rövidebb kártyánk befért vízszintes pozícióban, vagyis még akár ekkora VGA-val is számolhatunk, de ilyenkor egyáltalán nem lesz hely az előlap mögött ventilátornak vagy radiátornak. Az építés során azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha beszereltük a kártyát (mindegy milyen helyzetben), már nem férünk hozzá a processzorhűtő szerelőablakához, így azt célszerű még az alaplap becsavarozása előtt felszerelni, de mindenképp a videokártya telepítése előtt kell rá sort keríteni.

[+]

Az adattárolók rögzítésére szolgáló keret beszerelése és meghajtókkal való feltöltése szintén nem nagy ördöngösség, de a kábelmenedzsmentet is csak dicsérni tudjuk, a rengeteg extra hely és gyorskötözős rögzítési pont miatt nem nagy kunszt az ízléses elrendezés kialakítása, utóbbiaknak köszönhetően pedig a művelet akkor sem jelent majd problémát, ha az előlap mögé egy radiátort szerelünk.

Csak addig lesz problémamentes az építés, amíg nem akarunk egyetlen HDMI-nél több kábelt kivezetni a kártyából [+]

Egyetlen dologgal volt csak problémánk, de ez inkább csak egy újságírónak okozhat gondot, egy megfontolt vásárlónak kevésbé, ez pedig a mellékelt HDMI kábel. A házteszteket egy DVI csatlakozós monitor segítségével szoktuk elvégezni, amihez nyilván nem tudtuk használni a házhoz kapott kábelt, ezért annak érdekében, hogy saját HDMI-DVI vezetékünk ne törjön meg, olyan helyre kellett tennünk a házat, ahol lefelé még van néhány centi hely – erre a feladatra két, nem szorosan egymás mellé tett alaplapdobozt használtunk, ahol a kettő közti résen ki tudott jönni a vezeték. Ez nyilván nem az eszköz vagy a gyártó hibája, és nem is negatívumként említjük meg, hanem azért, hogy a leendő vásárlók gondolják át, hogy videokártyájuk mely kimeneteit kívánják használni és ezt, illetve monitoruk bemeneteit figyelembe véve készüljenek fel extra kábel vásárlására is.

Mérések, értékelés

A ház szellőzésére vonatkozó tesztünkben ezúttal az Intel Core i3-8100F processzort használtuk, méghozzá azért, mert csak gyári hűtőink voltak kéznél olyan magassággal, ami befért volna a házba, a tesztekben használt Core i9-et pedig ilyen hűtés mellett nem akartunk maximumon járatni, így inkább kisebb teljesítményű processzort választottunk. A terheléses tesztben a VGA szerepét az NVIDIA GeForce GTX Titan töltötte be, a komponenseket pedig az AIDA64 CPU-t, FPU-t és GPU-t terhelő tesztjének vetettük alá. A rendszer hőmérsékletét a házban, illetve azon kívül is lemértük, a kettő közti különbséget pedig az alábbi grafikonon összegeztük.

Ahogy arra az eszköz oldalainak kialakítása miatt számítani lehetett, a házban mért hőmérsékletek nem sokkal rosszabbak a szabad levegőn mértekhez képest. A legrosszabb helyzetben a processzor van, itt 4 °C-os eltérést mértünk, amit a gyári, nem a házon átfújó hűtőt figyelembe véve egyáltalán nem tartunk rossz eredménynek, a helyzet pedig ennél már csak jobb lehet két extra ventilátorral vagy egy kompakt vízhűtéssel.

A termékoldal és a saját véleményünk alapján is egyébként inkább az utóbbi lehetőség ajánlott (ezért sem mértünk hőmérsékletet külön saját ventilátorok beépítésével, főleg miután láttuk, hogy nélkülük sem főnek meg a hardverek a házban), hiszen a radiátorral egybeépített AIO hűtések és az alacsony léghűtők közül előbbieket hatékonyabbnak tartjuk, sőt, gyengébb konfiguráció használatával még akár egy jobb passzív hűtésen is el lehet gondolkozni.

Bíztunk a ház szellőzési képességeiben, abban viszont egyáltalán nem, hogy a hangszigetelés is jelesre vizsgázik, ami nem is csoda, tekintve, hogy a „meslisösz” gyakorlatilag minden oldalról nyitott. A beltérben elhelyezett, 60 dB-es hangerőt produkáló telefonunk hangjából az oldallapok felszerelését követően a zajszintmérő még mindig 54 dB-t hallott, ezért, ha extra hűtést szeretnénk a házba telepíteni, mindenképp alacsony zajszint mellett dolgozó egységeket válasszunk.

Értékelés

Nem nehéz pozitívumokat felsorolni az SSUPD Meshlicious-szal kapcsolatban, hiszen a pénzünkért egy – a komponensekre vonatkozó korlátozásokat betartva – remekül szerelhető, emellett szellős kis ITX házat kapunk, amin látszik, hogy tervezésével nem egy pályakezdőt bíztak meg, és az előállítás is olyan minőségben történik, amit ennyi pénzért elvárunk.

[+]

A vételár mellett viszont nehéz szó nélkül elmenni, az eszköz ugyanis 50 000 forint körüli összeget kóstál, ami a magyar piacon még akkor is sok, ha egyébként maga a termék rendben van. Szerencsére a rengeteg pozitívum mellett alig találunk negatívumot, talán csak bizonyos alkatrészek hiányát tudnánk egyértelmű hátrányként felhozni, gondolunk itt a kivehető porszűrőkre, ventilátorokra, vagy a ház teljes terjedelmének kihasználásához (vagyis ahhoz, hogy az SSD/HDD-keret is beférjen) elengedhetetlen, önmagában 30 dollárt kóstáló egyenes riser kábelre.

SidCorky

Az SSUPD Meshlicious számítógépházat a CaseKing Hungary bocsátotta rendelkezésünkre.