Hirdetés

Sony 46NX710 3D LED LCD tévé teszt

Bekapcsolva

Foci, film, sorozat

A Sony 2010-es tévéire általánosan jellemző, hogy kiváló tévétunerrel rendelkeznek, és szerencsére ez most sincs másként. Sok televíziót vág haza a botrányos minőségű analóg jel, amellyel nem tudnak megbirkózni, emiatt szétesik és zavaros lesz a kép. Na itt semmi ilyesmibe nem futottunk bele, csak nagyon minimális képzajjal találkoztunk olykor. A szintén kritikus pontnak számító logók, illetve átfutó feliratok megjelenítése sem okozott semmi problémát.

A színekkel is jól boldogult, a sok más modellnél oly nagy galibát okozó árnyékokkal sem gyűlt meg a baja. Egyetlen zavaró tényezőként a ferde vonalak megjelenítése jegyezhető meg, ugyanis ezek bántóan cakkosak, lépcsőzetesek sokszor. A csatornakeresés intelligens, két gombnyomással elindítható a folyamat, és tíz perc után már lehet is bámulni a Telejósdát.

A digitális adásoknál persze még jobb a helyzet. Március elején az Antenna Hungária megnövelte a jelerősség szintjét, és talán ennek is köszönhető, de minden klappolt. A kép nem csúszott szét, nem tűnt el a jel, mindezt ráadásul úgy, hogy egy szimpla, a polcra is felrakható szobaantennát használtunk. A készülék egyébként képes ellátni energiával ezt az egységet, tehát az antennának nem kell hálózati áramforráshoz csatlakoznia.

Hirdetés

Képminőség

Erre a tévére a természetes tónusok alkalmazása a jellemző, túlszaturáltságnak nyoma sincs. A képi világ visszafogott és naturális, és ez sokkal jobban bejön, mint a túlságosan harsány, erőteljes vonal, ahol a plasztik színek dominálnak.

A felhősödés az alkalmazott háttérvilágítási eljárásnak köszönhetően nem az igazi, azonban használat közben nem zavaró egyáltalán. A betekintési szöggel szintén nincs túl sok baj, ami azért némiképp meglepő. Közel 160 fokig remek volt a kép, csak ezután kezdtek szétcsúszni a színek, elsősorban a sötét árnyalatok. Az utánhúzás effektet sajnos nem sikerült teljesen száműzni a készülékből. Azért azt fontos megjegyezni, hogy csak akkor jelentkezett, amikor tévéadást néztünk, más forrásból származó tartalom esetén nem bukkant fel a csóva.

A különböző, Sonytól már megszokott képjavító technológiák között vannak, amelyek egészen használhatóak, így például a képzajcsökkentés, vagy az élesség, csak ezekkel meglehetősen óvatosan kell bánni. Persze innen sem maradhatott ki a Motionflow interpolációs technológia, hogy használatával folyamatosabbnak tűnjön a mozgás. Négy fokozat közül választhatunk, amelyből a Normál, az Egyenletes és a Tiszta között semmilyen komolyabb különbséget nem fedeztünk fel, a Tiszta Plusz viszont már érdekesebb, a fényerő láthatóan csökken, aminek valószínűleg a Backlight Blinking névre hallgató eljárás az oka. Ilyenkor a tévé elektronikája az egyes képkockák közé feketéket is bepakol a folyamatosabb átmenet érdekében. Mint már említettük, kikapcsolt állapotban sem volt nagyon gond a folyamatos mozgással, viszont ahol jelentkezett a probléma, ott még a legagresszívabb Motionflow fokozat sem segített.

A Sony dinamikus LED vezérlésnek nevezi a dinamikus kontrasztot, azaz amikor a tartalomtól függően automatikusan változik a fényerő. Ez leginkább csak azért kerül be a tévékbe, hogy a gyártók minél szebb kontrasztarány-mutatókkal állhassanak elő, itt azonban a használata nem jár idegesítő villódzással, de azért nem árt, ha kikapcsoljuk.

Képarány

Ötféle képarány közül választhatjuk ki, hogy melyik is illeszkedik leginkább ízlésünkhöz, illetve a képernyőn futó tartalomhoz. A Smart esetén a kép teljesen kitölti a kijelzőt, a 4:3 nem túl meglepő módon 4:3 képarányt, a Wide pedig 16:9-et jelent. A Zoomnál értelemszerűen a nagyítás miatt egy csomó részletet levág a keret, viszont látáskorlátozottak számára ez még így is jó megoldás lehet, valamint bekerült még a 14:9, ami szintén a képarányt jelenti, azonban itt is egyes képelemek elvesztésével kell számolni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:
  • Sony

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés