Bővebben

A processzorfoglalat környéke (Asus / MSI, Gigabyte UD3 és UD4) [+]

Az Asus a P7P55D-t 12+2 fázisú VRM-mel (a +2 fázis a memóriavezérlőt szolgálja) szerelte fel jó minőségű MOSFET-ekből és a japán kondenzátorokból, a MOSFET-eket pedig dizájnosnak tűnő, de a hatékonyság szempontjából nem biztos, hogy túl jó hűtőbordákkal fedte be. Az MSI kicsit fukarabb volt, a minőségre, azaz a DrMOS-ra nem lehet panasz, de kevésnek tűnik a „kockák” száma. Az alaplapon található feszültségszabályzó komponensek DrMOS-féle verziója egy „tokba” foglalja a Driver IC-t, a felső és az alsó MOSFET-et, ez pedig azt jelenti, hogy a jeleknek rövidebb útvonalat kell megtenniük, az elektronikus zaj csökken, jobb tuningra számíthatunk és alacsonyabb a fogyasztás. A 6+1 fázisos P55-GD65 tehát egy amolyan 18-24 fázissal ellátott „másik márkájú" alaplapnak felel meg, legalábbis az MSI ezt állítja... A Gigabyte P55-UD4-en 10 fázis látható, az UD3 pedig már csak 6-tal szolgál. A közelebbi képeken már jól kivehető, hogy míg az UD4-en a MOSFET-ek hűtését hőcső köti össze, az UD3-ból ezt kiszedték, nem hiába, ez az alaplap csak 31 000 forint.

Asus MemOK! / MSI OCGenie és a V_Check_Points [+]

Bár nem csúcskategóriás alaplapokról van szó, az Asus és az MSI még így is egy kis plusszal kedveskedik, a Gigabyte viszont le van maradva ezen a téren. Az Asus P7P55D-n a memóriafoglalatok mellett találtunk egy gombot, ami a MemOK! névre hallgat: ha ezt lenyomjuk, akkor bármilyen memóriáról is legyen szó, az időzítéseket automatikusan beoptimalizálva elindul a számítógép, egyes esetekben még akkor is, ha rossz a modul; ezt nem próbáltuk ki, mert nem volt kéznél rossz memória. Az Asus Deluxe-án további, a feszültség emelésére szolgáló kapcsolók vannak a memóriafoglalatok felett, de a sima P7P55D-re ezek közül csak az egyik, a memória feszültségét (OV_DRAM) megemelő került fel, az is csak jumperes formában. Az MSI P55-GD65-ösén is találunk egyet s mást. Először is a legalsó PCI foglalat alatt ott van a bekapcsoló-, az OC Genie és két Base Clock feliratú gomb plusz és mínusz jelzéssel. Az OC Genie egy hardveres tuningchipet takar, pontosabban a billentyű segítségével aktiválhatjuk vagy deaktiválhatjuk azt. Az OC Genie elsősorban az átlagfelhasználóknak készült, de a tuningosok is hasznát tudják majd venni. Bekapcsolásával, azaz egy gombnyomással túlhajthatjuk a rendszert: a processzort, illetve a memóriát, mégpedig garanciavesztés nélkül. A csúcsok megdöntésére továbbra is a manuális tuning a javallott, de az OC Genie arra mindenképpen megfelel, hogy a tuningban kevésbé jártas felhasználók is biztonsággal túlhajthassák a számítógépet anélkül, hogy instabilitást tapasztalnának. Az MSI azt ígéri, hogy a funkció használata teljesen biztonságos, használata egyúttal a tuningosoknak is jól jöhet a processzor képességeinek feltérképezéséhez. Azért különleges, mert hardveres, ergo nem kell hozzá semmilyen szoftver, na és persze azért, mert automatikus. Számos tapasztalatunk van már vele, a P55-GD80-nal és az első bétás BIOS-okkal még elég sok problémánk volt, de mostanra jól működik az OC Genie, és ez igaz a P55-GD65-re is. A hardveres túlhajtáshoz kapcsolódik a Base Clock is (Direct OC), ezekkel a gombokkal a rendszer elindulása után csökkenthetjük vagy emelhetjük a BCLK (FSB) órajelét szoftver használata nélkül.

A P55-GD80-on mutatkozott be a V-Kit, ami a V-Switch és a V-Check Point funkciók gyűjtőneve. A GD65-ről lehagyták a V-Switch-et, viszont a lényeg (legalábbis szerintünk), a V-Check Point továbbra is rendelkezésünkre áll. Ennek segítségével (illetve egy multiméterrel) kimérhetjük a CPU, a CPU VTT, a DRAM és a PCH részegységek feszültségét, tehát nem kell többé forrasztgatni és leírások után kutatgatni: a tuningosok jól tudják, hogy a BIOS-ban szereplő feszültségértékek és a valós feszültség sokszor igencsak eltér egymástól, főleg amikor terheljük a rendszert, tehát a valós értéket kimérve stabilabb tuningra lesz lehetőségünk. Az alaplap mellé csomagolt eszközök között elvileg meg kellene találnuk a V-Check Pointhoz szükséges kis hosszabbítókat (ezek egyik végét a multiméterre kell ráhúzni, a másik végük pedig pont a V-Check Pointba passzol), de a GD65-höz nem adtak ilyeneket, ami elég nagy hiba az MSI részéről.

A sok kis „bigyó” után egy kicsit szárazabb téma: az integrált eszközök. Túl sok újdonságra nem kell számítani, 2009-ben az alaplapok már olyan szinten vannak, hogy az integrált LAN és audio az alapfelszereltségbe tartozik, és már csak az számít plusznak, amit ezeken felül találunk az alaplapon. Integrált hangban az MSI és a Gigabyte a Realtekre szavazott, az előbbi vállalat kicsit igényesebb volt, mert egy újabb változatot integrált a P55-GD65-re, de alapjában véve mind nyolccsatornás, HDA minősítésű hangkodek. Az Asus különcködik, a P7P55D-re egy VIA hangchipet applikált rá. Hálózati vezérlőkből sincs hiány, itt is a Realtek a favorit a gyártóknál, az Asus és a Gigabyte egy, az MSI két vezérlővel rendelkezik, mind PCIe „csatornán” keresztül kommunikál a chipsettel, ami jó, mert itt elegendő a sávszélesség és alacsony a CPU-terhelés. Már csak a FireWire hiányzik, mindhárom gyártó gondolt erre, de a Gigabyte UD3-asa már nem fért bele ebbe a kategóriába, ehhez már túl olcsó. Az Asuson és az MSI-n kettő, a Gigabyte UD4-esén három port található, de ezekből csak egyet, egyet és kettőt használhatunk, ugyanis a maradék csak alaplapi tüskék formájában létezik, márpedig a gyártók kivezetést egyik esetben sem mellékeltek. Ha USB portról van szó, manapság nyolc az alap, és emellé egyes gyártók eSATA/USB-kombó portot is felkínálnak, ahogy azt az MSI és a Gigabyte is tette.

Hátlapok (Asus / MSI / Gigabyte UD3 és UD4) [+]

A hátlapokon manapság az USB portok tömkelege dominál, ezen felül a hat audio- és egy PS2-es csatlakozó az, ami szinte mindig látható. Az Asuson kívül mindhárom típuson találunk koaxális és optikai SPDIF kimenetet is, a VIA chipes Asusra csak optikait szereltek. RJ45-ös Ethernet aljzat mindenhol van (az MSI-n kettő is), IEEE1394-es portot vagy portokat az UD3-on kívül mindhárom típus kínál, és ugyanez igaz az eSATA-ra is. Érdekes, hogy az Asus weboldala szerint itt egy szimpla eSATA-portot látunk, míg a másik két gyártó eSATA/USB-kombókkal versenyez.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!