A Pascal és a GP107

Mielőtt nekifognánk a GeForce GTX 1050 Ti kártya ismertetésének, az új GPU-ról, a friss architektúráról, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló részletes bevezetőtől e cikk keretein belül most eltekintenénk, hiszen korábban több alkalommal írtunk ezekről (Az NVIDIA bemutatta a GP104-es GPU-ra épülő GeForce-okat; Játékos szemszögből is előrelépés a Pascal; Bevezetés az NVIDIA Pascal architektúra rejtelmeibe; Leleplezte az olcsó pascalos GeForce-okat az NVIDIA), csak ismételni tudnánk magunkat.

A főbb tulajdonságokról azonban mindenképp hasznos egy összefoglaló, így tesztünk első részében megismerkedünk a GeForce GTX 1050 Ti videokártyákra kerülő, GP107-es grafikus vezérlőchippel. Annak ellenére, hogy a GP107 már nem részegységek letiltása révén éri el a megcélzott paramétereket, a hasonlóság testvéreivel, a GP104-gyel, GP106-tal és a GP102-vel kísérteties: számolóegységek tekintetében azonban jócskán tetten érhető a csökkenés.

A GP107 blokkdiagramja [+]

A GPU itt már a Samsung 14 nm-es LPP node-ján készül. Magában a lapkában 3,3 milliárd tranzisztor található és ez 132 mm²-es lapkaterületbe fért be, ebbe 6 darab streaming multiprocesszort sikerült beépíteni, amit az NVIDIA SMP-nek jelöl, ami a Pascal streaming multiprocesszor rövidítése. Egy ilyen streaming multiprocesszor a GP104-gyel megegyezően 96 kB-os Local Data Share tárolóval rendelkezik, 128 darab CUDA magot tartalmaz.

A textúrázási képességek területén sincs változás, egy SMP ugyanis két darab textúrázó blokkot tartalmaz, ezekhez egyenként egy 24 kB-os kapacitású írható és olvasható L1 gyorsítótár tartozik, amelyet természetesen a CUDA magok is használhatnak. Egy ilyen részegység egyébként négy darab textúrázócsatornát rejt, amely szűrt mintákkal is képes visszatérni. A 6 darab SMP-vel mindez 768 CUDA magot és 48 textúrázócsatornát eredményez.

A GP107 chipje [+]

A magméret és a tranzisztorszám sem arányosan csökkent a GP106-hoz képest, hiszen a memóriavezérlő és a relatíve sok tranzisztort elhasználó L2 cache sem feleződött, csak kétharmad méretűre, 1024 kB-osra zsugorodott. Mindemellett a változatlan PCI Express vezérlő, valamint a járulékos részegységek is igényelnek némi szilíciumterületet.

Memóriavezérlő tekintetében az NVIDIA továbbra is maradt a crossbarnál. A GP107 128 bites szélességű buszt használ, ami négy darab 32 bites szegmensből áll. Mindegyikhez 8 darab ROP és 256 kB L2 cache tartozik. Mivel összesen 4 szegmens van, ez 32 blending és 128 Z mintavételező egységet eredményez, illetve 1 MB kapacitású, megosztott L2 gyorsítótárat tartalmaz tehát összességében a lapka, amit mindegyik streaming multiprocesszor elérhet és a CUDA magok írhatnak is bele.

A GP107 SMP-je [+]

A Pascal architektúra túlságosan nem változott a setup területén, így a GP104 és a GP106 esetében már látott megoldást alkalmazza a GP107 is. Az NVIDIA továbbra is egy raszteres és egy úgynevezett PolyMorph részre vágja a setup motort. Az előbbi egységből kettő található a lapkában, azaz egy raszter motor három darab streaming multiprocesszor ellátásáról gondoskodik. A raszter motor órajelenként 16 pixelt képes feldolgozni, ami a teljes lapkára nézve 32 pixelt jelent. Ez már nem okozhat olyan eseteket, amikor a rendszer képtelen lesz etetni 32 blending egységet (mint a GP106-nál), így ahhoz képest kiegyensúlyozottabb lesz a teljesítmény. Az előbbiek mellett a GP104-hez viszonyítva változás még, hogy a GP107 (és a GP106 is) órajelenként feleannyi, azaz kettő háromszöget képes feldolgozni.

Az új multiprojekciós motor [+]

A streaming multiprocesszorokban található PolyMorph motor továbbra is a geometriával kapcsolatos munkálatokat végzi. Mivel 6 darab SMM található a GP107-ben, így értelemszerűen ez ugyanennyi PolyMorph motort eredményez. Maga a részegység 16 nézőpozícióba képes továbbítani a geometriát. Ennél fontosabb, hogy lehetővé teszi az egymenetes sztereó 3D-t, vagyis úgy számolható sztereó 3D-s képkocka, hogy a geometriát kettő helyett csak egyszer kell kiszámolni. Ez a virtuális valóság szempontjából vitathatatlanul hatalmas előny, habár a GTX 1050 Ti teljesítménye ehhez a területhez már gyengécske.

A Delta Color Compression [+]

A Maxwellhez viszonyítva javult az NVIDIA saját Delta Color Compression technikája, amely még takarékosabban bánik a sávszélességgel. Ezt lényegében két új veszteségmentes tömörítési technika bevezetésével éri el, az eddigi egy mellé. Ez is teljesen megegyezik a GP102/GP104/GP106-nál látott megoldással.

Az ASUS GeForce GTX 1050 Ti Expedition

Az ASUS GeForce GTX 1050 Ti Expedition modellje egy egyszerű darab, 212 milliméteres hosszával nagynak sem számít, de dupla bővítőhelyet igényel. PCI Express tápcsatlakozót nem szereltek rá, mert a referenciaértékeken üzemel, így az áramfelvételét is ellátja az x16-os PCIe slot, ahonnan legfeljebb 75 wattot vehet fel. A helyet mindenesetre kihagyták neki, hogy egy táposabb modellen viszontláthassuk.

Az ASUS GeForce GTX 1050 Ti Expedition [+]

Dobozában a meghajtóprogramokat tartalmazó optikai lemezt és egy kézikönyvet találtunk, de ezen az szinten az ár alacsonyan, versenyképesen tartása miatt egyébként sem szokás azt telepakolni földi javakkal. A két ventilátor üresjáratban megáll, így hangtalan üzemet biztosítva. A nyomtatott áramkörre ezúttal nem került extra ventilátorcsatlakozó sem, de a hátlapi takarólemezt is nélkülöznünk kell. Ennek a modellnek nem jutott sem sima, sem RGB világítás, de ki kell hangsúlyoznunk, hogy ez csak vizualitás, a videokártya működését funkcionálisan semennyire nem érinti, az extra elhagyása pedig a csábítóbb árcédulát is szolgálhatja.

Szemből, oldalról és a kimenetek felől [+]

Csatlakozók, azaz kimenetek terén az NVIDIA ajánlása csak annyit fogalmaz meg, hogy két új csatlakozót, azaz HDMI-t és DisplayPortot mindenképpen helyezzenek el rajta. Ezt a gyártó kiegészítette egy dual-link DVI-D aljzattal, emellett egy HDMI 2.0b és egy darab DisplayPort trónol. Az 1.4-es DisplayPort hitelesítés továbbra sincs meg hivatalosan, de nem hivatalosan megfelel neki a rendszer, így a VESA tesztje gyakorlatilag csak formalitás lesz.

A hűtés és a nyomtatott áramkör [+]

A hűtés egyszerű felépítésű, négy rugózott csavarral rögzül a GPU fülé a relatíve terebélyes sajtolt alumíniumborda, ami sem rézmagot, sem hőcsövet nem kapott, de ez ilyen kis disszipációnál egyébként sem volna szükséges. A borda a videokártya memóriáival nem érintkezik, azokat csak a légáramlat és a nyomtatott áramkör hűti. A ventilátorok külön műanyagkereten helyezkednek el, amit hat csavarral, külön lehet a lamellák fölé rögzíteni. A nyomtatott áramköri lap ezúttal is fekete és szintén letisztult, az alkatrészek többsége pedig korábbi tesztjeinkből ismerős. SLI csatlakozót nem találunk, de a GP107 a PCIe foglalaton keresztül kommunikálva sem SLI-képes.

A Samsung GDDR5 chipek és a VRM komponensei [+]

A Samsung műhelyéből került ki a K4G80325FB-HC28 GDDR5 típusú, chipenként 1 GB kapacitású videomemória, melynek gyári üzemfeszültsége 1,5 V, és 7000 MHz effektív órajelre hitelesítették, amennyin ezen a VGA-n is üzemel. A tápellátást, ami a NYÁK elülső részén található, egy 4+1 fázisú, UPI Semiconductortól származó, uP9501P típusjelzésű PWM vezérlő szolgáltatja, de előbbiből csak hármat használtak ki a mérnökök, látható, hogy egy nincs beforrasztva. A GPU és a RAM tápellátási fázisait az UbiQ Semiconductor M3056M és M3054M típusú, diszkrét MOSFET-jei kapcsolgatják, egy low-side és egy high-side összeállításban, ezt már a ROG Strix GeForce GTX 1060 esetén is láttuk.

Az MSI GeForce GTX 1050 Ti Gaming X

Az MSI GeForce GTX 1050 Ti Gaming X szinte mindent megkapott, amit a Gaming X sorozatba tartozó nagyobb testvérei, külsőre azoktól szinte megkülönböztethetetlen. Ez a kártya is két slotot foglal el, és némileg hosszabb is, mint az ASUS megoldása: 229 mm-t kell hosszában szorítanunk számára a gépházban. A palettán a Gaming X modellek a kínálat felsőbb szegmensét fedik le, ennek megfelelően gyári tuningot is alkalmazott az MSI, valamint egy hat tűs PCI Express tápcsatlakozót is elhelyezett a kártyán.

Az MSI GeForce GTX 1050 Ti Gaming X [+]

Dobozában ennek is a meghajtóprogramokat tartalmazó optikai lemezt és egy kézikönyvet találtuk, és a hatodik generációs TwinFrozR hűtés két ventilátora üresjáratban ezen is megáll, így hangtalan üzemet biztosítva. A gyári adatok szerint a két darab Torx 2.0 technológiájú ventilátor csak 60 °C felett indul el. Ennek a modellnek ugyan nem jutott RGB világítás, azonban a kopoltyúkat idéző, vörös műanyag kidudorodások vörösen tudnak izzani, míg a felül elhelyezett sárkányos MSI Gaming logó pedig fehéren világít.

Szemből, oldalról és a kimenetek felől [+]

Csatlakozók, azaz kimenetek terén a felhozatal ugyanaz, ami az előző oldalon az ASUS kártyáján. Egy dual-link DVI-D aljzat, emellett egy HDMI 2.0b, egy darab DisplayPort áll rendelkezésünkre, és az 1.4-es DisplayPort VESA hitelesítése kapcsán is csak ugyanazt tudnánk elmondani: nincs meg hivatalosan, de nem hivatalosan megfelel neki a rendszer, így a tesztje gyakorlatilag csak formalitás lesz.

A hűtés és a nyomtatott áramkör [+]

Hűtését egy, a GPU felett keresztben futó nikkelezett réz hővezető csővel szerelték fel, hogy mindkét végükkel leadhassák a termelt hőt. A hőcső a grafikus maggal közvetlenül érintkezik, eldolgozottsága korrekt, hézag nélküli. A hűtőborda egy darabból álló, hosszanti lamellázattal rendelkező példány, tetején a két darab ventilátorral. Itt a négy memóriachipből kettőt gap-pad közbeiktatásával hűt a fő egység, a másik kettő azonban itt is csak a légáramlat és a nyomtatott áramkör hűtésére támaszkodhat. Az SLI-csatlakozót nélkülöző nyomtatott áramköri lap ezúttal is fekete és szintén letisztult, az alkatrészek többsége pedig meglepő módon korábbi tesztjeinkből szintén ismerős.

A Samsung GDDR5 chipek és a VRM komponensei [+]

Ezen a kártyán is Samsung K4G80325FB-HC28 GDDR5 típusú, chipenként 1 GB kapacitású videomemóriát találtunk, de az 1,5 V-on 7000 MHz effektív órajelre képes chipeket itt a gyári tuning keretében kissé nagyobb frekvencián, 7100 MHz-en hajtják. A kártya első harmadán elhelyezkedő tápellátást itt másik megoldás, egy 3+1 fázisú UPI Semiconductor uP9509P típusjelzésű PWM vezérlő szolgáltatja, a megszokott SFC induktivitássokkal párosítva. Ezeket a GPU-nál a DRMOS-hoz hasonló integrált végfokozatok hajtják meg, jelzésük M3816N, míg a RAM tápellátási fázisait M3106M és M3116M típusú, diszkrét MOSFET-ek kapcsolgatják, egy low-side és egy high-side összeállításban.

Tesztkonfiguráció, fogyasztás

Méréseink során törekedtünk arra, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk, amit olvasóink is könnyen reprodukálhatnak, így a játékok beépített benchmarkját használtuk. A tesztek egyik és legfontosabb alappillére jól bevált, X99-es tesztkonfigurációnk, mely sokaknak már bizonyára ismerős lehet. Az alaplap egy Asus X99-PRO modell, míg a processzor feladatát egy fixen 4 GHz-re tuningolt Intel Core i7-5960X tölti be, hogy minél többet ki tudjunk passzírozni a tesztelt alkalmazásból. A rendszermemória mérete továbbra is 32 GB. A HyperX Fury típusú DDR4 modulból összesen négy található az alaplapban, így azok négycsatornás üzemmódban, 2666 MHz-en hasítanak.

Az egyre csak hízó játékok okán SSD-ből már kénytelenek voltunk egy 500 GB-os modellt választani, egészen konkrétan egy Samsung 850 EVO-t, jelen tesztünkben az operációs rendszeren kívül alaposan megpakoltuk játékokkal is, amiknek a futtatása volt a feladata. Ez már a sokadik alkalom, hogy a 64 bites Windows 10 Próra frissített tesztrendszerünk játéktesztek során bevetésre kerül, aminek mostanra érett be a frissítése, hiszen a DirectX 12-es mód kizárólag ezzel érhető el. A tesztrendszer további komponenseit az alábbi táblázat részletezi.

A tesztkörnyezet (a képen lévő VGA csak illusztráció) [+]

Ami a meghajtóprogramokat illeti, a Radeon kártyákat a Radeon Software - Crimson Edition 16.8.2 driverrel teszteltük, az NVIDIA kártyáihoz pedig a GeForce Game Ready Driver 375.57 meghajtót telepítettük fel. A játékokat kétféle (Full HD és WQHD, azaz 1920x1080 és 2560x1440 képpontos) felbontásban teszteltük, a képminőséget játéktól függetlenül maximálisra állítottuk. A meghajtóprogramban mindent alapértelmezett beállításokon hagytunk, az anizotropikus szűrést, illetve az élsimítást mindig az adott játékban aktiváltuk. Korábbi szavazásunk eredménye alapján mostantól, ahol lehet, DirectX helyett a Mantle leképezőt választjuk a GCN-alapú Radeon kártyák esetében.

Játékok

• Tom Clancy's The Division (DirectX 11) – motor: Snowdrop Engine / műfaj: TPS/akció
• GTA V (DirectX 11) – motor: R.A.G.E. / műfaj: TPS/akció
• Sniper Elite 3 (DirectX 11/Mantle) – motor: Asura / műfaj: FPS/akció
• Thief (DirectX 11/Mantle) – motor: Unreal Engine 3 / műfaj: FPS/akció
• DiRT Rally (DirectX 11) – motor: EGO Engine 3.0 / műfaj: autóverseny
• Middle-earth: Shadow of Mordor (DirectX 11) – motor: LithTech Jupiter EX / műfaj: TPS
• Ashes of the Singularity (DirectX 12) – motor: Nitrous / műfaj: RTS/stratégia
• Total War: Warhammer (DirectX 12) – motor: Warscape Engine / műfaj: RTS/stratégia
• Hitman (DirectX 12) – motor: Glacier 2 / műfaj: TPS/akció
• Rise of the Tomb Raider (DirectX 12) – motor: Foundation / műfaj: TPS/kaland
• Far Cry Primal (DirectX 11) – motor: Dunia 2 / műfaj: TPS/akció

A mérésekhez használt játékok palettáját VGA-tesztjeinkhez használt játékaink közül, a már megszokott módon válogattuk össze. A tesztekből már a DirectX 12-t támogató programok sem hiányoznak. Ilyen például a Hitman, a Total War: Warhammer és a legelső DX12-es cím, az Ashes of the Singularity (amelynek a legfrissebb, 1.31-as verzióját használtuk). A könnyebb és pontosabb mérés, valamint az egyszerű összevetés érdekében minden játéknál a beépített benchmark toolt használtuk, és az ezek által rögzített eredményeket jegyeztük fel. A grafikonokat az átlag másodpercenkénti képkockák értékei alapján rendeztük csökkenő sorrendbe, ahol a FullHD felbontás az elsődleges szempont.

Fogyasztás

A fogyasztást konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Sniper Elite 3 benchmarkja alatt végeztük, mely 2560x1440-es felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadozik a fogyasztás, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, ami a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

Az NVIDIA GeForce GTX 1050 Ti kártyák fogyasztása kifejezetten kedvező a többi VGA-hoz képest, sőt, egyenesen az élre tör! Csak a Radeon RX 460 tudott egyetlen wattal elé kerülni, de az is csak kikapcsolt monitor melletti üresjáratban. Filmlejátszás és sima üresjárat alatt is kevesebb elektromosságot kért, jobb tudott lenni az általunk már tesztelt 1060-nál és az RX 460-t is maga mögé utasította. A megjelenítőt kikapcsolva most nem tapasztaltunk üresjáratban anomáliát, ami jelentkezett a GTX 1080 tesztünkben, valamint a GTX 1060 esetében.

A DXVA lejátszás ismét megmutatta, hogy lehet akármekkora otromba a GPU, energiahatékonyság terén az NVIDIA megoldásai a Maxwell óta verhetetlenek, és a Pascal csak javított ezen. Igencsak alacsony áramfelvétel mellett abszolválta a feladatot, 77 wattos fogyasztását a tuningolt Core i7-es konfigurációnk egészével mérve kiemelkedőnek mondanánk.

Specifikációk, hűtés

Specifikációk

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a GTX 1050 Ti technikai paramétereit, összehasonlítva a közvetlen elődökkel és a többi Pascal architektúrás videokártyával (tehát a GeForce GTX 1060/1070/1080-nal és a Titan X-szel).

Kattintással a táblázat nagyítható (egyes adblockerek blokkolhatják) [+]

A teszt két főszereplőjét a legfrissebb GPU-Z az alábbi módon detektálta, amihez ezúttal részletesebb magyarázatot nem is fűznénk, azon túl, hogy az SLI ennél a GPU-nál nem támogatott, és ezt is helyesen jeleníti meg az alkalmazás.

Az ASUS és MSI GeForce GTX 1050 Ti GPU-Z adatai [+]

A tesztelésre kölcsönkapott két GeForce GTX 1050 Ti grafikus kártya közül egyik sem az NVIDIA referencia verziója, hiszen ez a VGA csak a gyártók által tervezett egyedi formában érhető el. Az órajelek tekintetében adott az NVIDIA által ajánlott referencia, amitől el lehet térni. Szerencsénkre az ASUS konfigurációja megegyezett a referenciaértékekkel, ezért nem kellett állítanunk órajeleit, a mérések során a gyári beállításokat alkalmaztuk. A többi Pascal architektúrás VGA-hoz hasonlóan nagyon alacsony feszültséget alkalmaztak a mérnökök üresjáratban, ezen felül agresszíven visszaszabályozza órajeleit a GP107 is. Az agresszív energiagazdálkodás és az aprócska GPU miatt a kártyák hőmérséklete hosszabb tétlen periódust és 100% ventilátorfordulatot követően alig emelkedett a környezeti érték fölé – természetesen a belső szenzor adatai szerint. Érdekesség, hogy az MSI esetében az üresjárati órajel magasabb egy kicsit.

Hűtés

Mindkét videokártya egyedi, kétventilátoros hűtést alkalmaz, melyek terhelés nélkül passzívan üzemelnek, leállítják a légkavarót üresjáratban. A megszokott módon, a Sniper Elite 3 benchmarkjának háromszori lefuttatásával teszteltük az új GeForce GTX 1050 Ti videokártyát e téren. Természetesen a mérést mindkettővel lefuttattuk, azonban az eredmények minimális differenciával olyanok voltak, mint két tojás, így csak egyet szerepeltetünk az egységesség jegyében.

Kb. 22°C-os szobahőmérsékleten az NVIDIA GeForce GTX 1050 Ti terhelés nélkül nagyjából 27-28 °C-on tartotta a GPU-t, majd terhelésre mindkét kártya kb. 65-68 °C-ig melegedett. Ehhez üresjáratban értelemszerűen nulla ventilátorfordulat tartozott, de terhelve már megindult mindkét hűtés. A két tesztelt VGA esetében kb. 600-900-ra emelkedett a percenként megtett körbefordulások száma, ezt szinte meg sem lehetett hallani, épp csak forgott a rotor. A hangerejére egyik hűtésnek sem lehet panaszunk, a szinte hangtalan megoldásoknál a csapágyazás morgása sem hallatszott, csillagos ötös tehát az osztályzat.

Az NVIDIA GeForce GTX 1050 Ti hűtése részletesebben [+]

Jól megfigyelhető az MSI Afterburner hardvermonitor logján, hogy a grafikus mag bemelegedésével hogyan csökkent kismértékben a GPU Boost órajele, azonban sokkal kisebb mértékben, mint a hatalmas és sokkal több hőt termelő Titan X esetén láttuk. A szabályozás kicsit bizonytalan volt, ami a fordulatszám-grafikon cikk-cakkos formáján látszik. Annyira kevés meleg érkezik a GPU felől, hogy még az ASUS kártya rézmagot és hőcsövet nélkülöző hűtésével is szinte azonnal lecsökkent a hőmérséklet, amint a ventilátor megindult, így az le is állt. Az MSI esetén a hőcső miatt szintén ilyen gyors volt a reakcióidő, de tovább terhelve már mindkét VGA hűtése a folyamatos forgásra váltott.

Az MSI légkavarói kb. 100-150 rpm-mel alacsonyabb fordulatról indultak, és ennyivel maradtak el az ASUS-tól felpörögve is. A ventilátor a tesztjeink során a rendelkezésre álló fordulatszám-tartományt még harmadáig, sőt, az MSI esetén negyedéig sem nagyon használta ki. Mindez kis híján 3100 rpm-es maximális tempót jelent az ASUS, és 3200 rpm-et az MSI kártyája esetén, itt már azért jócskán hallható a hűtés hangja mindkét esetben.

DX11: Division, GTA V, Sniper Elite 3, FC Primal

A DirectX 11 API-s címek közül a Tom Clancy's The Divisiont emelnénk ki, hiszen ez egy relatíve új játék, itt a GeForce GTX 1050 Ti arányaiban korrektül szerepelt a GTX 1060-hoz képest. Amennyivel kevesebb a számolóegység, úgy tér el lefele a kipréselt FPS is. A GTX 960-t az újdonság még éppen meg tudta szorongatni.

A GTA V-ben fordult a kocka, már nem először, itt kevesebb, mint 50%-on teljesített a GTX 1050 Ti, de a teszt főszereplője a GTX 960-t emellett így is alaposan helybenhagyta. Ugyan ez a játék a GeForce-okat preferálja, ami látszik is az eredményeken, de jó eséllyel a magas órajelű GeForce-ok vannak előnyben, legalábbis az eredmények tükrében. A játék mindenesetre nem épp optimalizáltságáról híres, ami a rapszodikus minimum képkockaszámon is visszaköszön, mindezek ellenére a mai napig roppant népszerű.

A gyönyörűen skálázódó Sniper Elite 3 futtatása során nem nagyon ért minket meglepetés ezúttal sem, ez az egyik kedvenc címünk, ha a mértani pontossággal kiszámolt elméleti eredményt kell a gyakorlatba átültetni. Ismét megmutatta, hogy motorja kiválóan optimalizált. A tesztalany az őt megillető helyet foglalta el a ranglétrán, a GTX 960-t viszont csak kicsit előzte meg.

A Far Cry Primal diagramja szinte az előbbi kiköpött mása, csupán kicsit jobban el tudott húzni ezúttal a GTX 960-tól a GTX 1050 Ti.

DX11: Thief, Dirt Rally, Shadow of Mordor

A fenti három játékteszthez nem sokat lehet hozzáfűzni; első pillantásra lerí a grafikonokról a GTX 1050 ti teljesítménye. Hol jobban, hol kevésbé húz el a GTX 960-tól, például 1920x1080-ban a Middle-Earth: Shadow of Mordorban, míg mindenestől a Dirt Rally alatt.

DX12: AOTS, Warhammer, Hitman, ROTTR

Újdonságnak számítanak a DirectX 12 mérések, amihez már egy ideje négy játékot válogattunk össze. Az API egyelőre csak szárnyait bontogatja, így érdeklődéssel figyeljük, hogy a teljesítmény minként alakul majd a jövőben. A jelenlegi állás szerint az rajzolódik ki, hogy a GTX 1050 Ti a legfontosabb alkalmazásban, az AMD grafikus kártyái által meglehetősen favorizált Ashes of the Singularity-ben is igencsak ott van a szeren, elhúzott az RX 460-tól, de a GTX 960-tól is.

A tesztalanyunk a Total War: Warhammerben már nem annyira volt magabiztos, de az erőviszonyok a már felállított sorrendet nem változtatták meg.

A Hitman érdekes módon nem sikerült túl fényesre, aminek architekturális okai biztosan nincsenek, mert a Titan X alatt szárnyalt. Valószínűleg valahol máshol botlott a szükségesnél kevesebb kraftba a program, és nem a számolóegységek gyengélkedtek.

A Rise of the Tomb Raider esetében pedig a nála evidensen erősebb AMD Radeon R9 380-t is kis híján utolérte a GeForce GTX 1050 Ti, ami nem kis szó, habár a játék az NVIDIA által szponzorált.

A kis GTX 1050 Ti tehát magabiztosan vette a DirectX 12-es tesztcsokrot is, nem érdekelte, hogy ez az AMD felségterülete (volna). Itt leginkább a kisebb friss GeForce-okon látható jól, hogy azért az NVIDIA optimalizált a Pascalban a Maxwellekhez képest a DX12-es kódutak tekintetében, és eljutottunk oda, hogy DX12 alatt sem kell szégyenkezniük a zöld VGA-knak. Azt persze ki kell emelnünk, hogy az explicit API-k esetében a fejlesztő sokszor külön optimalizált kódrészletet futtat az eltérő gyártójú GPU-k esetén.

Luxmark, CompuBench

OpenCL-es tesztjeink között a Luxmark régi versenyző. A LuxRenderre épülő sugárkövetésre fejlesztett tesztprogramban hagyományosan nagyon erősek a Radeonok, amióta az alapjukat a GCN architektúra adja. Az NVIDIA kevésbé tervezi robusztusra rendszereit a compute teljesítmény szempontjából, így általános számításokra ezek nem annyira jók, mint a konkurens megoldások. Itt a papírforma teljesült, szépen sorakozik a mezőny, a GTX 1050 Ti pedig középen helyezkedik el.

A CompuBench az egyik újdonság a megújult OpenCL-es tesztcsomagunkban, és ezen belül is közkívánatra a Bitcoin és a T-REX programokat futtattuk le a tesztelt hardvereken. Előbbi egy általános képet ad arról, hogy a virtuális valuták bányászására mely hardverek a jobbak, míg utóbbi szintén egy sugárkövetésre épülő applikáció, ugyanakkor a Luxmarkhoz képest azzal a különbséggel, hogy ez már egy dinamikus jelenetet használ. Ebben a két tesztben vegyesen domináltak a GeForce-ok és a Radeonok, de a GTX 1050 Ti talán egy kicsit gyengébben szerepelt itt, mint vártuk, a GTX 960-t is alig előzte meg. Jól látható, hogy amennyiben csak nyers erő kell, akkor azért ez a belépő szintű kártya kevés, valószínűleg a csökkent mennyiségű cache miatt szerepelt így.

A Bitcoin számolásos tesztet szokatlanul erősen vették a zöld gyártó megoldásai, noha azt tradicionálisan inkább Radeonokra szokás bízni ilyen téren mutatott többszörös teljesítményük miatt. Valószínűleg nem egy algoritmust használnak ezzel a programmal. Itt is ugyanúgy hátrébb került a címszereplőnk, ahogy fentebb.

Igazából nagy meglepetésre nem lehetett számítani a GPGPU-s tesztekben, hiszen a Pascal architektúra továbbra is a Fermi alapjaira építkezik, így általános számításban továbbra is igen erősek a GCN-es Radeonok. Mondhatni minden a papírformának és nagyjából a bezsúfolt számolóegységek számának megfelelően alakult.

Tuning

Ezúttal is megvizsgáltuk, mit bír a két tesztelt VGA tuningban. A Pascal architektúránál megszokott módon, az MSI Afterburner alkalmazással álltunk neki, az összes értéket manuálisan állítottuk be, ami a GPU-nak sajnos csak a gyári feszültséget jelentette, hiszen ez egyben a szoftveresen maximálisan adható feszültség. A VRAM-ot szintén alapfeszültségen hajtottuk, ennek állítására sem adott lehetőséget a program, míg a ventilátor fordulatszámát fixen 100%-ra állítottuk. A Power Limitet 125%-ra emeltük az MSI kártya esetén – az ASUS-nál erre sem volt lehetőség –, hogy ne (illetve minél később) avatkozzon közbe a hardveres teljesítménylimiter az ütősebb jelenetek által kikényszerített magasabb áramfelvétel során. A teljesítménylimit növelésével a hőmérsékleti küszöb is kitolódott, egészen 97 °C-ig, de megjegyezzük, hogy ezt lehet az előbbitől függetlenül is, akár alacsonyabbra konfigurálni.

Az ASUS és MSI GeForce GTX 1050 Ti tuningja [+]

Tuningolási kísérleteink során a grafikus chip tekintetében végül kereken 1540-1550 MHz-ig jutottunk, ami a fenti GPU-Z képernyőről leolvasható, ez kis híján 250 MHz-cel több a gyári alapórajelnél, és hozzávetőlegesen 20%-os többletet eredményez. A játékok futtatása során az így elért GPU boost órajel már 2 GHz-hez közel járt, és nagyobb hajlandósággal tartotta is azt az MSI kártya, ami a magasabb áramfelvételi limit számlájára írható. A GDDR5 videomemória viszont csak 250 MHz-es valós órajelbeli emelést viselt el, amivel effektív órajele 8 GHz-re (ASUS) illetve 8100 MHz-re (MSI) nőtt, ez mindkét esetben kb. 14% emelkedés. Úgy tűnik, ezek az 2100 MHz körüli maximális GPU frekvenciaértékek jellemzők a Pascalokra, ahogy az 1350 MHz körüliek is a konkurens Polarisokra, esetünkben ennek elérésében egy kis feszültségtöbblet segíthetett volna.

A tuningolt videokártyákkal az alábbi grafikonokon látható teszteket futtattuk le, ezek nem igényelnek különösebb kommentárt. Azért csak egy tuningolt eredmény szerepel, mert mindkettő kártya esetében ugyanazokat az értékeket kaptuk, +/- 1 FPS eltéréssel, ami bőven a mérési hibán belüli. Így az áttekinthetőség érdekében az eredményt csak általánosan, OC-ként szerepeltettük a grafikonokon.

Mind a DirectX 11-es, mind a DirectX 12-es játékok gyorsultak a tuning hatására, de nem mindegyik esetben éri el a növekedés az órajel-emeléssel arányos elvi értéket. Itt ki kell emelnünk, hogy ez azért történik így, mert általában a túlhajtás mértékénél arányaiban kisebb az elért többlet fps, ráadásul jócskán kiveszi belőle részét a nem megemelt teljesítménykeret is. Arra, hogy az MSI esetében a TDP emelés ellenére miért nem volt többlet gyorsulás, csak az lehet a magyarázat, hogy valahol máshol is kialakult szűk keresztmetszet a VGA-n.

A szintetikus tesztprogramok nagyjából a várt gyorsulást hozták, nincs köztük meglepetésre okot adó eredmény, teljes mértékben a papírformán rögzített értékeket láthatjuk viszont.

Nem emeltünk GPU-feszültséget, és a teljesítménylimitet is csak az MSI grafikus vezérlője esetén növeltük. Alig emelkedett a gép étvágya mindkét esetben, ehhez hasonlót tapasztaltunk az AMD Radeon RX 460 tesztelése során is.

Összegzés

Az NVIDIA GeForce GTX 1050 Ti tesztelése során kellemes érzésekkel teltünk meg, nem tapasztaltunk anomáliákat, és a teljesítmény is korrektnek mondható. Az általa leváltott GTX 960-nál jobb energiahatékonysággal, modernebb architektúrával és meggyőzőbb fps-ekkel nevez a Full HD mezőnybe.

[+]

Alig több mint 10%-kal maradt le a más ligában versenyző, de előző generációs AMD Radeon R9 380-tól, azonban hozzávetőlegesen 35%-kal gyorsabbnak bizonyult a házon belüli előd GTX 960-nál. A konkurencia Radeon RX 460-asát azonban ugyanennyire, ha nem jobban, de elfenekelte az új Pascal. Mindenképpen szem előtt kell tartani azonban azt, hogy amennyivel erősebb, annyival is kerül majd többe.

Az ár ezúttal is egy nehéz kérdés, mert az NVIDIA ugyan megad egy 139 dolláros ajánlott összeget, de a felszereltség, hűtés, gyári tuning, valamint a további extrák fényében ennél többet is írhatnak az árcédulára. Nincs azonban kizárva egy-egy nagyon költséghatékony változat kiadásának a lehetősége sem, szóval idővel minden bizonnyal színes kínálat lesz a boltokban. A start azonban a megszokott módon, lassan indul, az első fecskék hazai boltokban a teszt publikálásakor még nem is kaphatók.

A teljesítmény/fogyasztás ezúttal sem alakult meglepetésszerűen, egyszerűen remek, ahogyan a Pascal architektúrával rendelkező összes testvérének is. A teljesítményszint szerinti eltérések a tesztprocesszorunk állandó fogyasztását belekalkulálva lépnek fel, hiszen mi a teljes gépet mérjük. Mivel a GTX 1050 Ti csak keveset fogyasztott, így az energiaéhes CPU nagyobb súllyal esik latba, ezért a teljes rendszerre vetített hatékonysága a számokat tekintve elmarad a nagyobb étvágyú, de több fps-t is kipréselő GTX 1060 mögött. Mindez csak a látszat, körülbelül egy szinten van a két kártya.

[+]

Ami az ASUS videokártyáját illeti a GeForce GTX 1050 Ti Expedition tekintetében, a kártya szerintünk jól sikerült. Tápellátás terén az elvárható szintet kapjuk, semmi többet. A GPU hűtés megvalósításában okunk nem lehet a panaszra, egyszerűségének ellenére halk és hatékony. Ezen túl semmi felesleges, oda nem illő részlet nem árnyalta a képet, az összeszerelési minősége pedig szintén rendben volt. Kicsit szomorkodtunk, hogy TDP limitet nem tudtunk emelni rajta, de ez legyen a legnagyobb gond, a saját programjával minden bizonnyal sikeresebbek lettünk volna. Véleményünk szerint ez a modell az árával fog elsősorban hódítani az ekkora teljesítményszintet megcélzó vásárlók körében, de ehhez előbb a 61 900 forintos hazai ajánlott árnak csökkennie kell.

[+]

Az MSI megoldása a széria felsőházából tette tiszteletét, és méltón viselheti az erre utaló stílusjegyeket. Semmivel sem éreztük gyengébb kivitelűnek ezt a GeForce GTX 1050 Ti Gaming X-et, mint bármelyik nagyobb testvérét. Adottak a vizuális extrák, mint a világítás, mindamellett a tuningosabb lelkületű vásárlókat is kiszolgálja az extra 6 tűs PCIe tápcsatlakozójával. Az egész korrekt mértékű gyári tuning sem egy elhanyagolandó tényező, ráadásul ez a VGA egy kicsit izmosabb hűtést is kapott, ami természetesen szinte néma volt a tesztek alatt. Valószínűleg kissé magasabb lesz rajta az árcédula a fentiekért cserébe, mint az ASUS megoldásán.

Mindent összevetve, az olcsóbb megoldásokat kereső, leginkább Full HD felbontásig merészkedő GeForce-okat preferáló vásárlóknak általánosságban nyugodt szívvel tudjuk ajánlani az NVIDIA GeForce GTX 1050 Ti videokártyáját. Anélkül, hogy egy konkrét gyártó fölött pálcát törnénk, hiszen úgyis mindenki a számára árban és márkában szimpatikus megoldások felé kacsingat majd.

NVIDIA GeForce GTX 1050 Ti
4 GB videokártya

04ahgy

Az ASUS GeForce GTX 1050 Ti Expedition kártyát az ASUS hazai képviselete, az MSI GeForce GTX 1050 Ti Gaming X 4G VGA-t pedig az MSI biztosította a teszthez.