2017. február 22., szerda

Útvonal

Tesztek » Processzor rovat

Intel Atom vs. AMD Bobcat az x86-os csatamezőn

Megvizsgáltuk, hogy a grafikus képességeket mellőzve mire képesek egymás ellen az alacsony fogyasztású, x86-os processzorok.

Az Intel Atom

Az Intel hivatalosan 2008 áprilisában indította útjára a korábban csak Silverthorne kódnevű, majd később Atom névre keresztelt processzorcsaládját. A korábbi fejlesztésekkel ellentétben az Atom célja a következő számítási teljesítmény rekord felállítás helyett sokkal inkább egy új kategória megteremtése volt, mely remekül passzol a MID-ek (Mobile Internet Devices) és az UMPC-k (Ultra-Mobile PC) világába. Ebből kifolyólag az architektúra tervezésénél az alacsony fogyasztás és a gyártási költségek minimalizálása játszotta a főszerepet.

A kitűzött célokat végül sikerült is elérni, hisz az első sorozat legtöbb tagjának TDP-je mindössze 2 watt volt, de az ultraalacsony fogyasztású Menlow platform alapját képző Z500 személyében egy olyan modell is napvilágot látott, mely 0,65 wattal is beérte. Mindemellett a 45 nanométeres gyártástechnológiával készült egymagos lapka területe nem volt több mint 25 mm², ami rendkívül kicsinek számít az x86-os processzorok világában. Természetesen emellett még fontos, hogy a CPU mellé szükséges infrastruktúra gyártási költsége mekkorára rúg.


Balra a Poulsbo, jobbra a Silverthorne chip

Kézenfekvő, hogy a Silverthorne mellé mindképpen kellett valamilyen chipset is, amely a grafikai magot, a memóriavezérlőt, valamint a meghajtó, USB és a többi vezérlést tartalmazta. Az egyik ilyen (SCH - System Controller Hub) a Poulsbo volt, amely a DirectX 9 képes GMA 500 nevű grafikus részt foglalta magában, amely valójában a Imagination Technologies PowerVR SGX 535 elnevezésű GPU magját és PowerVR VXD névre hallgató dekóderét takarja. Ez utóbbi segítségével a H.264/MPEG-4 AVC kódolású anyagok lejátszása is támogatottá vált. A 130 nanométeres technológiával legyártott megoldás mérete 86 mm² lett, amely több mint háromszorosa a Silverthorne lapkáénak. Érdekesség, hogy az egyetlen chipes dizájn SATA vezérlő helyett csak egyetlen PATA portot kapott, és a memóriavezérlő mindössze 1 GB DDR2-533 szabványú memóriát volt képes kezelni. Ebből is következik, hogy 2,3 wattos TPD-vel rendelkező Poulsbo elsősorban a beágyazott rendszereket célozta meg.

A fentiekből kifolyólag született egy valamelyest klasszikusabb megoldás is, mely a korábbi kétchipes, északi plusz déli híd konfigurációt követte. Az északi híd szerepét a 90 nanométeres technológiával gyártott 945GSE/945GC páros valamelyike kaphatta meg, melyekben immáron a DirectX 9 képes GMA 950 elnevezésű grafikus rész kapott helyet, amiből a H.264/MPEG-4 AVC anyagok hardveres gyorsításának támogatása már sajnos kimaradt. Emellé párosult az ICH7-M déli híd, mely a szokásos feladatokat ellátva, elsősorban a meghajtó és az USB vezérlésért lett felelős. Ezenkívül a chip négy PCI Express sávot is kapott, valamint akár hat sima PCI slot kezelésére is alkalmas lett. A processzorral egyetemben ez már három chipet jelentett az alaplapon, ami a kialakítással járó gyártási költségek, valamint a fogyasztás szempontjából sem volt nevezhető ideálisnak.

Minderre a 2009 legvégén debütált Pine Trail platform jelentett megoldást, amellyel az Intel beköltöztette a CPU lapkájába a teljes északi hidat. Az egycsatornás memóriavezérlő által támogatott memóriatípus elsődlegesen továbbra is a DDR2 maradt (667 és 800 MHz-en), de bizonyos modellek mellé már a DDR3-800 szabványú modulok is párosíthatóvá váltak. A processzormaghoz, azaz az architektúrához nem nyúlt az Intel. A korábbi déli híd szerepét a 2,1 wattos, NM10 Express névre keresztelt megoldás kapta meg. A chip tartalmazza a HD hangkodeket, továbbá négy darab PCI Express csatornáról, valamint a SATA 3 Gbps, illetve a 2.0-s verziójú USB portokról is gondoskodik. Az integrált grafikus mag itt már a GMA 3150 elnevezést kapta, de a számozásbeli nagy ugrással szemben a teljesítményét tekintve már csekélyebb az előrelépés. Egyrészt az megoldás csak az MPEG-2 kódolású anyagokat képes hardveresen gyorsítani, azaz H.264 és VC-1 továbbra sem lett támogatott, másrészt hiába nőtt a grafikai teljesítmény néhol 20-30%-kal is, még összességében így is igencsak harmatos maradt a GPU rész.


Egy szem egymagos Pineview Atom

Mindenesetre a kitűzött célt ismét sikerült elérni, hisz a platformhoz szükséges lapkák előállítási költsége és a fogyasztás is csökkent. Az egymagos, immáron egy teljes északi hidat is tartalmazó Pineview Atom mérete 66 mm² lett, míg kétmagos rokonáé 87 mm². (Érdekességképpen, ez utóbbi méret szinte pontosan megegyezik a korábbi Poulsbo vezérlőjével.) Ezzel az alaplapokhoz is már csak 4 rétegű nyák lett szükséges, ami egy komplett termék legyártásának költségeire volt jó hatással.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Gyártók, szolgáltatók

Hirdetés

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.