AMD Sabine platform

Fúzió, fúzió, fúzió, már a csapból is fúzió csöpög. Ha szóba kerül ez a fogalom, amit mostanában a CPU és GPU összeházasítására használunk, mindig arra lyukadunk ki, hogy elsősorban a mobil eszközökhöz találták ki. Bizony, a klasszikus asztali számítógépek hanyatlásával, és a notebookok illetve kisméretű számítógépek térnyerésével ez lett az Intel és  AMD célja: ne csak gyors legyen, hanem takarékos és integrált. Ezzel a vezérelvvel született az Intel Clarkdale processzorcsaládja, mely notebookban, Arrandale néven volt igazán sikeres és hatékony. Itt még egyszerűen csak egy tokba rakták a CPU-t és a GPU-t, az idei év elején viszont az Intel a Sandy Bridge architektúrával szorosabbra fűzte a CPU és GPU kapcsolatát, egy lapkára tette őket. Mégis, ha a fúziót emlegetjük, a többség a kisebb x86-os processzorgyártóra, az AMD-re asszociál. Régóta készül már náluk is a CPU-GPU, de a vállalat átszervezése (ATI felvásárlás, félvezetőgyárak kiszervezése) komoly lassító hatással volt a folyamatra. Mindenesetre jobb később, mint soha, itt a Llano APU.

Néhány napja az utolsó részletig kielemeztük az AMD csodafegyverének, első fúziós processzorának asztali (Lynxs) verzióját, ami a CPU és GPU mellett memóriavezérlőt és PCI Express vezérlőt is tartalmaz, szóval végletekig leegyszerűsítve a Sandy Bridge igazi alternatívája lehet. Nem csoda hát, hogy ennél a szilíciummorzsánál is arra jutottunk, hogy mobil, esetleg kisméretű asztali platform vonalon lesz igazán ütőképes. No, ezt a mobil platformot nézzük most meg. AMD Sabine, feküdj fel a padra szépen!

Hirdetés

Annyit érdemes még felidézni az asztali megoldás elemzéséből, hogy az AMD új üdvöskéje két régi, jól ismert és bejáratott megoldást, a mobil Phenom II CPU-t (lényegében azonos az asztali Athlon II-vel) és a Radeon HD 5000 GPU-t gyúrta egybe némi finomítással (közös memóriavezérlővel és fejlett energiagazdálkodási technológiával), és helyzete 32 nm-es SOI gyártósorára (amit azóta kiszervezett a GlobalFoundries-hoz). Az eredmény egy olyan fúziós APU lett, mely gyártástechnológiában (32 nm, High-K Metal Gate eljárással), méretben, és tranzisztorszámban is nagyon közel áll konkurenséhez, de CPU-ban gyengébb az Intel Sandy Bridge lapkájánál. GPU-ban viszont erősebb nála.

A mobil platform APU kínálata jelenleg három családra osztható, melyek ugyanarra a négy CPU magot és 400 számolóegységes GPU magot, továbbá kétcsatornás memóriavezérlőt és PCI Express vezérlőt tartalmazó lapkára épülnek. Az A8 és A6 processzoroknak négy, az A4-eknek két aktív CPU magjuk van. Az A8-an 400, az A6-ban 320, az A4-ben pedig csak 240 aktív GPU számolóegység dolgozik. Eleinte az egyes (esetlegesen hibás) komponenseket iktatják ki, később viszont elkészül majd az A4-esek sokkal kisebb – ezáltal gazdaságosabban gyártható és takarékosabb – felezett lapkája. Az alábbi táblázat összefoglalja a Sabine platform processzorait (APU- it).

Mint látható, a CPU órajelek nem olyan magasak, mint az Intel konkurensnél, ám a GPU részleg igencsak potens. Egy-két éve a 320-400 számolóegység még a felső-középkategóriás mobil grafikus kártyákra volt jellemző. Fogyasztás kapcsán azt kell kiemelni, hogy a 35 illetve 45 wattos TDP érték – akárcsak a Sandy Bridge-nél – majdnem az egész rendszerre, a klasszikus értelemben vett CPU, GPU és javarészt chipkészlet hármasára értendő, és maximumot jelent. Alacsony terhelésbél – a fejlett energiagazdálkodási technológiának köszönhetően – lényegesen csökken.

Említést érdemel még a Turbo Core órajel emelő eljárás, ami az APU pillanatnyi terhelését figyelembe véve a TDP vagy hőmérsékleti határig meg tudja emelni a CPU részleg üzemi frekvenciáját. Sajnos, egyelőre a GPU nem kapott dinamikus tuningot úgy, mint a konkurens Intel megoldásában, de ami késik, nem múlik.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!