Hirdetés
Összesítés és végszó
Mivel nem vagyunk maradéktalanul meggyőződve, hogy a Peacekeeper eredménye a mindennapos szörfözés közben is visszatükröződik, ezért két grafikont készítettünk.
Érdekes eredmény jött ki összesítésünkben. Jóformán azonos magszámot tekintve és (szinte) azonos órajelen az általunk tesztelt alkalmazásokat összegezve az Atom és a Bobcat jóformán ugyanazt hozta. Egy olyan alkalmazásnál, ami csak egy szálat képes kihasználni, ott szinte biztos, hogy a Bobcat gyorsabb. Ugyanez igaz lehet egy két Bobcat és két Atom magot (négy szálat) tartalmazó rendszer esetében, ha az adott alkalmazás csak két szálat/magot képes kihasználni. Négyszálas végrehajtás esetében egyezhet a felállás az előző oldalakon látottakkal. Az is jól megfigyelhető, hogy az AIDA64 szintetikus méréseinek eredményei nem tükröződnek maradéktalanul az alkalmazásokban látottakkal.
A fogyasztás vizsgálata során az jött ki, hogy kerek 2 wattal fogyaszt többet a Bobcat, ami 8%-kal magasabb az Atom esetében mért értéknél. Főképp ennek köszönhető, hogy az Atom fogyasztás per teljesítmény mutatója 9,7%-kal kedvezőbb.
Végszó
Mind az Atom, mind pedig a Bobcat architektúrára épülő platform meglehetősen népszerű. Sokaknak elégséges teljesítményt nyújtanak ezek a rendszerek, és lássuk be, hogy jó néhány szerepkörre nem is kell ennél több. Mindemellett elég energiatakarékos megoldásokról van szó, ami már rendszeres, napi többórás használat esetén a havi számlán is meglátszik. Az első generációs Atom és a Bobcat, mint CPU, összességében eléggé hasonló teljesítményt mutat, és fogyasztásuk sem tér el egymástól jelentősen. A különbség leginkább a CPU melletti grafikus megoldásnál ütközik ki, ahol az AMD megoldása lényegesen jobb, így akinek ez fontos (például egy HTPC esetében), és mégis az Atom mellé szeretné letenni a voksát, annak csak egy NVIDIA ION chipkészlettel megtámogatott megoldás jöhet szóba.
[+]
Na de mit hoz a jövő? Év végén kell érkeznie a frissített atomos Cedar Trail platformnak. Az x86-os CPU-magokhoz még most sem nyúl az Intel, azaz azonos órajelen nem fog többet tudni a CPU rész a most látottaknál. Ezzel szemben bő 3 év után változik a gyártástechnológia, és az egész megoldást átviszik a 32 nanométeres gyártósorokra. Ez a fogyasztásra és az órajelekre lehet majd jó hatással, amivel ez utóbbi az asztali megoldások esetében 2,13 GHz is lehet. A legfontosabb változás a grafikai rész érinti, ahol a cikkünk legelején említett Poulsbo vezérlőhídhoz hasonlóan az Imagination Technologies megoldása került licencelésre. Ennek jóvoltából az Atom DirectX 10.1 támogatást kap, valamint képes lesz a HD képi anyagok és flashvideók hardveres gyorsítására is.
Természetesen kérdés, hogy ez a fenti mire és meddig lesz elég, mivel az AMD sem ül a babérjain. A Brazos platform utódja, a Deccan ugyanis jó néhány frissítéssel érkezik valamikor 2012 második negyedévében. Egyrészt a gyártástechnológia már 28 nanométeres lesz, aminek köszönhetően a magszám is nőhet, és nő is. Két x86-os mag helyett immáron négy darabot fog tartalmazni a Witchita kódnevű csúcsmodell. Ezen felül a Bobcat architektúrához is hozzányúlnak valamelyest, s bár eget rengető változtatásokra nem lehet számítani, de már az is jó néhány százalék pluszt eredményezne, ha az L2 cache magórajelen járna, erre pedig 28 nm-en már van esély. Várhatóan a grafikus mag is bővülni fog, de talán ami a legérdekesebb, hogy ezen Witchita és Krishna kódnevű processzorok mellé már semmilyen plusz vezérlőhíd nem lesz szükséges, mivel már ez is beköltözik a központi processzorba.
Természetesen amint lehetőségünk lesz rá, alaposan meg fogjuk vizsgálni ezeket a megoldásokat is.
Oliverda
Az Intel Desktop Board D410PT és az ASRock E350M1 alaplapot a Ramiris Europe Kft.-től kaptuk kölcsön.
