Szerelés
Elég komoly kihívás olyan esztétikusan megrakni hardverrel ezt a házat, amilyet a külső megjelenése megkíván, ugyanis a teljesen üveg falak révén nincs egyetlen olyan rész sem, ahová el lehetne rejteni a fölös vezetékeket. Igazán szépen csak akkor oldható meg a szerelése, ha az előlapi panel (ami most ugye oldalt van), az adattárak és a tápellátás kábeleinek hosszát (és lehetőleg burkolatuk színezését is) egyedileg, alkatrészeink méretéhez igazítjuk.
Szokatlan formája ellenére egyáltalán nem bonyolult a ház szerelése, bár belefutottunk néhány problémába. Könnyen a helyére került az alaplap, de miután betettük a tápot, rájöttünk, hogy itt bizony gondok lehetnek. Azzal, hogy a táp ventilátora fölfelé néz, a legtöbb moduláris tápon is fix, alaplap felé kígyózó vezetékek kiindulópontja a ház külső oldalára kerül. Így egyrészt csúnyán szem előtt lesz, másrészt pedig meg kell tennie azt az extra távolságot a táp hátsó oldalán az alaplaptálcáig, ami miatt a szokásos, 55 centiméter hosszú 4+4 tűs alaplapi köteg éppen hogy csak el fog érni a helyére, vagy rossz esetben éppen nem.
Hirdetés
Legalább 55 centiméteres kábelhossz kell majd a 24 tűs fő alaplapi köteghez is, ráadásul annak az alaplaphoz vezetése is elég szerencsétlen, ugyanis az alaplaptálca mögötti résen csak akkor tudjuk majd áttolni, ha keskenyebb alaplapot vagy vékony, szalagkábeles tápot szerzünk. Használhatjuk még a mellékelt toldót is (ahogy nekünk kellett a 45 centiméteres kábelek miatt), de az nem túl szép megoldás.
A következő fennakadást a grafikus kártya tápellátói jelentették, melyeknél ismét kevésben bizonyult a 45 centiméteres kábelhossz ahhoz, hogy a hátoldal felől próbálkozzunk. Ráadásul ugye hiába vezetjük hátra a kábeleket, a hátsó üvegfal miatt ott sem lesznek elrejtve. De legalább az alaplap mögött elég tágas, nagyjából 20 milliméteres hely van a vezetékezéshez.
Gondot okozott sajnos az adattárak vezetéke is. Nagyszerű, hogy a merevlemezes rész kötegei előre oda vannak készítve, és némi csavarozással a fölöslegesek el is távolíthatóak, de a beépített kábelek az optimálisnál bőven hosszabbak, rövidítést igényelnek, mert így, gyári állapotban problémás lesz az elvezetésük.
Ha SSD-t is építünk be, akkor újabb kábelezési nehézségek elé nézünk, mert az elöl lévő, 2,5 hüvelykes állások elég messze vannak a táptól. Szerencsére itt azért jól kihasználható a hátsó részen lévő, aprócska perem az alsó, üres rész fölött. A 3,5 hüvelykes tárakat elég bepattintani a fiókjaik rezgéscsillapított pöckeire, a 2,5 hüvelykes SSD-k úgysem mocorognak, rezonálnak, azokat csak a segédkeretre kell csavarozni.
A processzorhűtő környékén is korlátozva leszünk egy kissé, ugyanis a hűtő maximális magassága 145 milliméter lehet. Ebből az általunk próbált, 140 milliméteres ventilátorral szerelt Noctuához hasonló óriások kiesnek, hiszen ezek teljes magassága meghaladja ezt a határt, de még a 120 milliméteressel szerelt modellek között is alaposan szét kell nézni, hogy megfelelőt találjunk. Kisebbet pedig nem választanánk, ugyanis kellhet a méretes processzorventilátor, hogy a hosszabb grafikus kártyák által lentről blokkolt, csak a merevlemezek felől érkező levegőt megmozgassa. Érdekes alternatíva lehet még a kompakt vízhűtés, aminek radiátora és ventilátora a ház belső vázán kívülre, de még a külső burkolat alá fogatható.
Ventilátor terén trükkös volt a táp is, mert jelentős részét eltakarja a belső vázból hátrafelé kitolását segítő lemez. Mondjuk ez nem olyan nagy probléma, mert számos tápnál amúgy is gyárilag, belülről letakarják ezt a részt egy átlátszó műanyaglappal.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
