Szoftver, extra szolgáltatások
Az AVM routerekkel kapcsolatos „büszkesége” a FRITZ!OS nevű szoftver, aminek a 7560-as routeren elérhető legfrissebb verziója a 6.83. Mint említettük, a FRITZ!Boxok sikerében komoly szerepe volt annak, hogy szoftverük már régóta barátságos és rengeteg extra szolgáltatás nyújt, de mára ezt az előnyt sok versenytárs ledolgozta. Mindazonáltal a FRITZ!OS-ben még mindig akadnak érdekességek.
[+]
A szoftver felülete a német mellett többek között angolul is „beszél”, a kezelőfelületet jelentő weboldal pedig immár reszponzív, így végre mobilról, táblagépről is jól konfigurálható a router (egyébként telefonra letölthető alkalmazások is tartoznak hozzá). Ami a dizájnt illeti, nem bonyolították túl, a bal oldalon elhelyezett, kétszintes „főmenü” segítségével válthatunk az egyes területek között, ezeken belül pedig a jobb oldali ablak füleivel mozoghatunk. A kialakítás alapvetően szöveges, a grafikának csak kisebb szerep jut, nincs például hálózati térkép, és a statisztikákért rajongók is csak alapszintű kimutatásokat kapnak például a letöltésekről. Sok, a versenytársaknál esetleg megjelenő „mély” beállítás is hiányzik, például a rádiós hálózatoknál RTS/CTS Threshold és fragmentáció, de a rádióadó teljesítményét például szabályozhatjuk – az egész felületen érezhető, hogy nem a hálózathoz mélyebben értők, hanem az otthoni felhasználók voltak a célcsoport a tervezéskor.
[+]
Ami az alapvető hálózati szolgáltatásokat illeti, ezek listája tulajdonképpen teljes: az egyes kapcsolatok minden fontosabb paramétere beállítható, legalábbis consumer szinten: van port forward, Wake-on-LAN támogatás, beleszólhatunk az IP-címek kiosztásába, és így tovább. Ennél talán valamivel kevésbé elterjedt viszont az otthoni routerek között az a szülői felügyeleti megoldás, amivel nemcsak arra van lehetőség, hogy egy adott eszközt letiltsunk bizonyos oldalakról, hanem arra is, hogy ezt a tiltást időfüggővé tegyük, sőt, ha mondjuk az aktuális házi feladat miatt ideiglenesen fel kell oldani, még „adatjegyet” is nyomtathatunk, amelynek kódját megadva a letiltott eszköz tovább használhatja az internetet.
[+]
Az USB portra csatlakoztatott háttértárat – USB kulcsot, külső HDD-t – igénybe véve egy egyszerűbb NAS-t is készíthetünk a routerből. A megosztás történhet FTP-n és Sambán keresztül, de még hasznosabb, hogy generálhatunk egy interneten keresztül elérhető linket egy megadott állományhoz vagy mappához. A NAS funkció érdekessége, hogy WebDAV protokollal elérhető online tárhelyeket is csatolhatunk hozzá, amelyet a FRITZ!OS szépen behúz az USB-s eszközre, és intézi a szinkronizációt.
[+]
Félig-meddig a NAS-hoz kapcsolódó szolgáltatás az UPnP alapú médiaszerver, ami a NAS-on található médiafájlok megosztását végzi, de képes online rádióadások és podcastok továbbítására is – ezeket egyébként nemcsak egy UPnP-képes lejátszóval, de a routerhez csatlakoztatott DECT telefonokon keresztül is hallgathatjuk.
[+]
Ha már úgyis szóba került az internetes hozzáférés, a FRITZ!Box VPN szerverként (IPSec protokollt használ, XAuth PSK-val) és kliensként is működhet. Ennek beállítása a szájbarágós varázslónak köszönhetően elég egyszerű, az viszont zavaró, hogy Windows alól saját klienssel használható csak, és ez pont a Windows 10-zel nem hajlandó együttműködni (a megoldást a Shrew Soft VPN Client jelenti), de Android és iOS alól tökéletesen használható.
A hardveres extrákat illetően a DSL modem, a beépített telefonközpont és a DECT bázisállomás az, ami a FRITZ!Box 7560-at megkülönbözteti az átlagos routerektől – és valamennyire igazolja árát is. A telefonközpont közel teljes értékű, olyan finomságokkal, mint időre beállítható csendes üzemmód és ébresztő, hívásszűrés, fax és üzenetrögzítő. A DSL modem a hazai előfizetésekkel is használható, és segítségével kiválthatunk egy plusz eszközt – ezen túlmenően azonban extrákkal nem rendelkezik, és az előfizetésünk sebességén sem gyorsított tesztünk során.
A DECT bázisállomás a telefonos részleghez hasonlóan széleskörű szolgáltatásokkal rendelkezik, és ide tartozik az FRITZ!Box okosotthonnal kapcsolatos szolgáltatáscsomagja is, az AVM ugyanis úgy döntött, hogy a DECT ULE szabványt választja. A cég ehhez a routeren kívül más eszközöket is kínál, van például radiátorszelepük és konnektoruk is, de a DECT ULE messze nem olyan elterjedt, mint például a Z-Wave, viszont gyorsabb és nagyobb hatótávolsággal bír.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
