Külső és hardver

Német nyelvterületen rendkívüli népszerűségnek örvendenek az AVM nevű cég termékei, azon belül is a FRITZ!Box routersorozat, nálunk azonban kevésbé ismert a márka. Ez nyilván köszönhető annak is, hogy a cég az árakat tekintve inkább a felső kategóriában játszik, és egyelőre nem találni a cég portfóliójában olyan készüléket, ami magyar pénztárcával barátságos árúnak mondható, annak ellenére sem, hogy a gyártó az utóbbi időben azért próbálkozik az olcsóbb kategóriában is.

A most tesztelt 7560-as számot viselő router tulajdonképpen a felső-középkategóriába tartozik. Aki ismeri a FRITZ!Box routerek számozását, az rögtön látja, hogy egy ADSL/VDSL modemmel integrált készülékről van szó (7xxx), amely a legfrissebb generáció tagja (x5xx), de nem éppen csúcsmodell (xx60). Az AVM fejlesztői azonban azt szokták mondani, hogy az ő esetükben nem (csak) a hardver az érdekes, hanem a szoftver is, és így az olcsóbbnak szánt, de azért nagyon olcsónak nem nevezhető eszközök esetében is figyelembe kell venni, hogy a Fritz!OS-nek nevezett firmware milyen extrákat nyújt a többi gyártó termékéhez képest. A Fritz!OS egyébként pár éve még tényleg különlegesnek számított, azóta azonban sok versenytársnál is megjelentek a barátságos, áttekinthető felületek és extra szolgáltatások (például NAS), így ennyire már nem egyértelmű a szoftveres előny.

Külső

Az AVM évek óta használja már a FRITZ!Box 7560 formatervét, és ugyan az utóbbi időben megjelent két másik dizájn is, ez a router még a régi „cápauszonyos” házat kapta. A külsőből arra következtethetünk, hogy az uszonyokban antennák lapulnak, de ez nincs így. Bár korábban tényleg ide kerültek az antennák, ma már nincs szerepük, egyedül a fröccsöntőforma megtartásának köszönhető jelenlétük.

[+]

Tekintettel arra, hogy egy router ritkán kerül a szemünk elé, az AVM formatervén sincs mit kritizálni: a készülék alapvetően funkcionális, méretes, jól leolvasható LED-ekkel, amelyek közül az Info feliratú példány funkciója még testre is szabható. Kezelőszervként két gombot kapunk, az egyikkel a beépített DECT bázisállomást kapcsolhatjuk ki és be, míg a másikkal a WLAN adaptert vezérelhetjük, illetve aktiválhatjuk a WPS-t.

[+]

A készülék két oldalára is kerültek portok, bal oldalon egy USB 2.0 port, a jobb oldalon pedig egy, alapvetően Németországban használatos TAE (Telekommunikations-Anschluss-Einheit) csatlakozó látható. Hátoldalon egy ADSL/VDSL bemenetet kapunk, a beépített splitter segítségével ebből kapjuk az analóg telefonkimenetet. A készülék egyébként SIP telefonokkal is használható, van benne üzenetrögzítő, sőt, digitális fax is, a vezeték nélküli telefonokat pedig még bébiőrként is bevethetjük. A hálózati eszközök felé négy darab Gigabit Ethernet port áll rendelkezésre – ezek közül a LAN 1 használható WAN portként, ha szükséges.

[+]

Rádiós oldalon az eszköz az IEEE 802.11b, g, n és ac-s hálózatokkal kompatibilis, és egyszerre használhatjuk a 2,4 és 5 GHz-es csatornákat. Az n-es szabvány esetében egyébként 450 Mbps, ac-s hálózaton pedig 866 Mbps a maximális elméleti sávszélesség.

Hardver

[+]

A FRITZ!Box 7560 kinyitása nem nehéz, belül pedig egy meglehetősen levegősen összerakott alaplapot találunk. Központi alkatrészként egy Intel AnyWAN GRX350-et kapunk, amelyhez 256 MB DDR3L-1600 RAM tartozik egy NANYA NT5CC128M16IP-DI chip jóvoltából.

[+]

A bejövő DSL jelek kezelését az Intel (eredetileg LANTIQ) XWAY VRX318 végzi, míg a DECT bázisállomásért a Dialog SC14441 felel. A rádiós hálózatokhoz két WLAN adapter tartozik: az egyik hálózatot az ac-s szabvánnyal is kompatibilis, 2x2-es Qualcomm Peregrine QCA9882 viszi, míg a másikat a Qualcomm Atheros Osprey AR9381 kapta, amely 3x3-as működésre képes, így kapjuk a 450 Mbps-ot n-es hálózat esetében.

[+]

Azért mindenképpen dícséret illeti az AVM-et, hogy nem adogatta össze az egyes szabványokon elérhető elméleti sebességeket csak azért, hogy 1350 Mbps sávszélességgel dicsekedhessen.

Szoftver, extra szolgáltatások

Az AVM routerekkel kapcsolatos „büszkesége” a FRITZ!OS nevű szoftver, aminek a 7560-as routeren elérhető legfrissebb verziója a 6.83. Mint említettük, a FRITZ!Boxok sikerében komoly szerepe volt annak, hogy szoftverük már régóta barátságos és rengeteg extra szolgáltatás nyújt, de mára ezt az előnyt sok versenytárs ledolgozta. Mindazonáltal a FRITZ!OS-ben még mindig akadnak érdekességek.

[+]

A szoftver felülete a német mellett többek között angolul is „beszél”, a kezelőfelületet jelentő weboldal pedig immár reszponzív, így végre mobilról, táblagépről is jól konfigurálható a router (egyébként telefonra letölthető alkalmazások is tartoznak hozzá). Ami a dizájnt illeti, nem bonyolították túl, a bal oldalon elhelyezett, kétszintes „főmenü” segítségével válthatunk az egyes területek között, ezeken belül pedig a jobb oldali ablak füleivel mozoghatunk. A kialakítás alapvetően szöveges, a grafikának csak kisebb szerep jut, nincs például hálózati térkép, és a statisztikákért rajongók is csak alapszintű kimutatásokat kapnak például a letöltésekről. Sok, a versenytársaknál esetleg megjelenő „mély” beállítás is hiányzik, például a rádiós hálózatoknál RTS/CTS Threshold és fragmentáció, de a rádióadó teljesítményét például szabályozhatjuk – az egész felületen érezhető, hogy nem a hálózathoz mélyebben értők, hanem az otthoni felhasználók voltak a célcsoport a tervezéskor.

[+]

Ami az alapvető hálózati szolgáltatásokat illeti, ezek listája tulajdonképpen teljes: az egyes kapcsolatok minden fontosabb paramétere beállítható, legalábbis consumer szinten: van port forward, Wake-on-LAN támogatás, beleszólhatunk az IP-címek kiosztásába, és így tovább. Ennél talán valamivel kevésbé elterjedt viszont az otthoni routerek között az a szülői felügyeleti megoldás, amivel nemcsak arra van lehetőség, hogy egy adott eszközt letiltsunk bizonyos oldalakról, hanem arra is, hogy ezt a tiltást időfüggővé tegyük, sőt, ha mondjuk az aktuális házi feladat miatt ideiglenesen fel kell oldani, még „adatjegyet” is nyomtathatunk, amelynek kódját megadva a letiltott eszköz tovább használhatja az internetet.

[+]

Az USB portra csatlakoztatott háttértárat – USB kulcsot, külső HDD-t – igénybe véve egy egyszerűbb NAS-t is készíthetünk a routerből. A megosztás történhet FTP-n és Sambán keresztül, de még hasznosabb, hogy generálhatunk egy interneten keresztül elérhető linket egy megadott állományhoz vagy mappához. A NAS funkció érdekessége, hogy WebDAV protokollal elérhető online tárhelyeket is csatolhatunk hozzá, amelyet a FRITZ!OS szépen behúz az USB-s eszközre, és intézi a szinkronizációt.

[+]

Félig-meddig a NAS-hoz kapcsolódó szolgáltatás az UPnP alapú médiaszerver, ami a NAS-on található médiafájlok megosztását végzi, de képes online rádióadások és podcastok továbbítására is – ezeket egyébként nemcsak egy UPnP-képes lejátszóval, de a routerhez csatlakoztatott DECT telefonokon keresztül is hallgathatjuk.

[+]

Ha már úgyis szóba került az internetes hozzáférés, a FRITZ!Box VPN szerverként (IPSec protokollt használ, XAuth PSK-val) és kliensként is működhet. Ennek beállítása a szájbarágós varázslónak köszönhetően elég egyszerű, az viszont zavaró, hogy Windows alól saját klienssel használható csak, és ez pont a Windows 10-zel nem hajlandó együttműködni (a megoldást a Shrew Soft VPN Client jelenti), de Android és iOS alól tökéletesen használható.

A hardveres extrákat illetően a DSL modem, a beépített telefonközpont és a DECT bázisállomás az, ami a FRITZ!Box 7560-at megkülönbözteti az átlagos routerektől – és valamennyire igazolja árát is. A telefonközpont közel teljes értékű, olyan finomságokkal, mint időre beállítható csendes üzemmód és ébresztő, hívásszűrés, fax és üzenetrögzítő. A DSL modem a hazai előfizetésekkel is használható, és segítségével kiválthatunk egy plusz eszközt – ezen túlmenően azonban extrákkal nem rendelkezik, és az előfizetésünk sebességén sem gyorsított tesztünk során.

A DECT bázisállomás a telefonos részleghez hasonlóan széleskörű szolgáltatásokkal rendelkezik, és ide tartozik az FRITZ!Box okosotthonnal kapcsolatos szolgáltatáscsomagja is, az AVM ugyanis úgy döntött, hogy a DECT ULE szabványt választja. A cég ehhez a routeren kívül más eszközöket is kínál, van például radiátorszelepük és konnektoruk is, de a DECT ULE messze nem olyan elterjedt, mint például a Z-Wave, viszont gyorsabb és nagyobb hatótávolsággal bír.

Teljesítmény és értékelés

Teljesítmény

FRITZ!Boxunkat egy 110 négyzetméteres, kétszintes családi házban, a földszinten üzemeltük be, helyét a piros 1-es szám jelöli. Tesztre használt házunk 1934-ben épült, és a Wi-Fi jelek számára nem éppen ideális: az alsó szinten téglafalak sokasága árnyékol, a födém pedig kazettás kialakítású, salak szigeteléssel, amely szinte minden routeren kifogott már.

[+]

A tesztrendszer kialakítása a következő volt: a földön elhelyezett routert egy CAT6-os vezetékkel csatlakoztattuk az FTP szerverként használt, SSD-t tartalmazó asztali géphez. A 2. pontban a méréseket vezetékkel és vezeték nélkül is elvégeztük – kliensünk az utóbbi esetben egy MU-MIMO képes, 2x2-es Qualcomm Atheros QCA6174(A) adapterrel szerelt Acer Swift 7 noteszgép volt. Mivel a FRITZ!Box 7560 nem MU-MIMO képes, a több gép együttes bevetésétől ezúttal eltekintettünk.

A 3-5 pontok az egyre növekvő távolság és árnyékolás miatt jelentettek egyre nagyobb kihívást a routernek, míg a 6. ponthoz már a födémet is le kellett küzdenie a FRITZ!Box rádióinak.

A mért értékeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Ahogy a számokból is látszik, a 866 Mbps sávszélesség természetesen egy elméleti érték, amely ideális körülmények között és overheaddel együtt értelmezhető csak. A felhasználó szemszögéből nézve a router mellett elhelyezett noteszgéppel nagyjából 500 Mbps-ot kaptunk rádiós hálózaton keresztül (a teszt időpontjában a helyszínen öt másik hálózat is látható volt). Szerencsére a távolság növekedésével az adatátvitel sebesség jó ideig viszonylag egyenletes maradt, még a harmadik téglafal sem okozott érezhető minőségbeli romlást.

Ami a hatodik pontban, a födémen keresztül mért értéket illeti, ide a FRITZ!Box 7560 jele már csak nagyon gyengén jutott el, a 14 Mbps körüli sávszélességet is többszöri szakadozás után tudtuk csak lemérni. Az utolsó sorban a routerhez csatlakoztatott háttértárral elérhető sebesség szerepel, amelyet vezetékes hálózaton keresztül mértünk – látszik, hogy az USB 2.0-s port érezhetően korlátozza az elérhető sebességet, ezzel több felhasználó egyidejű kiszolgálása nem célszerű, de filmekhez még bőven elegendő a sávszélesség.

Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy a vezeték nélküli hálózatok sebességét nagy mértékben befolyásolja a környezet, így előfordulhat, hogy a tesztelt eszközök máshol erősebben vagy gyengébben teljesítenek, de akár az is, hogy délelőtt gyorsabb, délután pedig lassabb az otthoni hálózatunk. Éppen ezért a fenti táblázatban található értékeket inkább tájékoztató jellegűnek kell tekinteni.

Értékelés

Kezdjük a jóval: a FRITZ!Box 7560 egy viszonylag gyors és kényelmesen használható router, amely a hálózati beállításokhoz kevésbé értő felhasználók számára is könnyen üzembe helyezhető, ráadásul a beállítást segítő varázsló is úgy van elkészítve, hogy ilyenkor is egy jól védett hálózatot kapunk.

[+]

A készülék másik vonzereje a sok extra: DSL modem, telefonközpont, DECT, okosotthon-vezérlés, NAS funkciók, VPN, szülői felügyelet – a szimpla hálózati funkcióknál sokkal többet kapunk ezzel az eszközzel.

Mindezzel azonban van egy nagy gond, ez pedig az ár: a FRITZ!Box 7560 63 000 forintba kerül, ennyi pénzért pedig jóval gyorsabb, ráadásul MU-MIMO-képes versenytársakat is találunk a piacon. Igaz, ezeknél nem lesz DSL, DECT vagy telefon, de ha ezekre nincs szükségünk, akkor a FRITZ!Box 7560 sem fogja megérni nekünk az árát, annál is inkább, mert a régebben a FRITZ!OS jelentette előny egyre kevésbé létezik, ahogy a versenytársak is kezdenek odafigyelni a szoftverfejlesztésre.

Wombath

A FRITZ!Box 7560 routert az AVM biztosította a teszthez.