Forró nyomon: Radeon X1900 teszt

Tesztkonfiguráció és fogyasztás

• Játékok

• ID Software – Doom 3
• ID Software – Quake 4
• Eidos – Tomb Raider Angel of Darkness
• Codemasters – Colin McRae Rally 05
• UBISoft – Lock On: Modern Air Combat
• EA Games – Battlefield 2
• Valve – Half Life 2
• UBISoft – Far Cry
• UBISoft – Splinter Cell Chaos Theory
• Activision – Call of Duty 2
• EA Games – Need for Speed: Most Wanted
• Vivendi Universal Games – Chronicles of Riddick: Escape from Butcher's bay
• Vivendi Universal Games – F.E.A.R.

Az X1900 XTX teljesítményének megítéléséhez a korábbi tesztjeinkben szereplő kártyák eredményeit is segítségül hívtuk.

Tesztünk a csúcskártyák esetében megszokott módon kissé eltér a netszerte ismert sablontól, ugyanis arra voltunk kíváncsiak, hogy a szemügyre vett termékek hogyan viselkednek olyan körülmények között, amelyeket – jó esetben – ténylegesen használ egy több mint 100 ezer forintos videokártya tulajdonosa. A csúcs VGA-kat netszerte letesztelik X felbontásban 4x-es élsimítással és 8x-os vagy 16x-os anizóval, és utána csodálkoznak, hogy processzorlimitált eredmények születnek. Hogy pontosítsunk, lássuk csak, mire is gondoltunk ezúttal. Ha veszünk egy ilyen drágaságot, akkor alapvető, hogy minden játékot maximális minőségi beállításokkal játszunk. Emellett természetes, hogy a meghajtóprogramot is a legszebb beállításokra kapcsoljuk. Úgy gondoltuk, hogy a minimális felbontás ezúttal az 1280x1024 legyen, hiszen a 17 és 19 colos TFT-k is ezt a felbontást preferálják (és mert vicces lenne 1024x768-ban tesztelni GeForce 7800- és Radeon X1900-szintű kártyákat).

Ezek után jön a ráadás, szerintünk egy ilyen drágaságnak már minden játékot élvezhetően kell futtatnia 16x-os anizó mellett is. Az ATI kártyák esetében természetesen bekapcsoltuk a szögfüggetlen anizót, mert ha már ilyen X1800-at veszünk, akkor használjuk ki, különben az ATI minek vesztegette az idejét ezen funkció kifejlesztésével? (Az NVIDIA versenyzői ezt nem ismerik, ezért esetükben ettől el kellett tekintenünk.) Elérkeztünk a kritikus ponthoz, az élsimításhoz. Az élsimítás az az effekt, melynek bekapcsolása a legnagyobb teljesítményveszteséggel jár. De ezek a kártyák már olyan erősek (lásd előző X1000-es tesztünket), hogy a sima 2x-es vagy 4x-es élsimítást szinte meg sem érzik. Mit tehetünk tehát? A transzparens élsimításra támaszkodunk. Előző tesztünkben kiderült, hogy az ATI-féle 4x-es Adaptive FSAA és az NVIDIA-féle 4x-es Super Sampling-alapú Transparency AA körülbelül azonos képminőséget eredményez (az NVIDIA-é kicsit szebb), és a teljesítményveszteség is közel azonos – talán a GeForce-ok kicsit jobban megsínylik az opció bekapcsolását a Super Sampling mód miatt.

Összegezve tehát elhagytuk a "pure" felbontások tesztelését, hiszen ezekkel a kártyákkal senki nem fog FSAA és AF nélkül játszani. Természetesen játéktól függően variáltuk az élsimítás milyenségét és mértékét, a cél az volt, hogy az adott játék alatt leggyengébben teljesítő GPU is élvezhetően futassa a játékot, ami 30 feletti fps-t jelent. Most többen úgy gondolhatják, hogy ez a tesztelési metódus nem sportszerű, mert az ATI kártyákat visszafogja a szögfüggetlen anizó, amit az NVIDIA kártyái nem ismernek, viszont az NVIDIA kártyáit visszafogja az SS AA, amit az ATI kártyái nem tudnak, de mi úgy gondoljuk, hogy pont így igazságos, mert most derül ki igazán, hogy egy csúcs-VGA mit tud azokkal a beállításokkal kezdeni, melyekkel ténylegesen érdemes használni őket. És amúgy is, amit az NV a szögfüggetlen anizón nyer, azt elveszíti az SS AA-nál, és fordítva.

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA kártyák esetében "Legjobb minőség"-re, az ATI kártyák esetében pedig a legszebbre kapcsoltuk, az anizotropikus szűrés végig be volt kapcsolva (az ATI kártyák esetében a szögfüggetlenség is), így később csak az élsimítás mértékét állítgattuk. A "Catalyst AI"-t alapállapotban hagytuk. Az összes játék esetében maximális grafikai beállításokat használtunk. A Doom 3, LOMAC, TRAoD, Half Life 2, FarCry, SCCT, Battlefield 2, Riddick és COD2 játékokban saját magunk által felvett demókat/replayeket használtunk fel a kártyák teljesítményének leméréséhez, minimálisra csökkentve így a meghajtó-optimalizációk esetleges hatását. A további két játékban (Quake 4, NFS:MW) egy begyakorolt útvonalat jártunk be háromszor egymás után, miközben FRAPS-szel mértük az fps-eket. A három lefutott kör után az átlagot jegyeztük fel. F.E.A.R.-ben a teljesítménytesztet futtattuk le.

Sapphire Radeon X1900 XTX [+]

A Radeon X1900 XTX az X1800 XT két kártyahelyet elfoglaló hűtését kapta (ez a Radeon X850-nél jelent meg először), melynek csak a rögzítését variálták át. Beindítás után a lapátkerék felsírt, majd néhány másodperc múlva meglepően lecsendesedett. A csendességnek egyetlen baja volt, a ventilátor enyhén kerregő, zavaró hangot ad ki alacsony fordulaton is.

A légáramlás a házból kifelé irányul, ez örvendetes tény. Nem túl nagy gond, hogy a szomszédos kártyahelyet nem használhatjuk. Ki lenne az a vakmerő, aki bármilyen csúcskategóriás videokártya tőszomszédságába másik hardvert költöztetne?

[+]

Az ATI láthatóan nem követte el ugyanazt a hibát, amit az X1800 XT esetében, vagyis üresjáratban nem járatja maximális órajeleken a kártyát. Az X1900 XTX 2D-ben 500/595 MHz-en jár, de a feszültségek nincsenek lecsökkentve.

Mindennek köszönhetően 2D-ben az X1900 XTX-szel szerelt rendszer csak alig fogyaszt többet az X1800 XT-s rendszernél, holott az R580 egy jóval komplexebb chip.

3D-ben, mikor is az R580-ban található 384 millió tranzisztor elkezd fűteni az X1900 XTX többet fogyaszt elődjénél és a konkurens megoldásánál is, de a különbség szerencsére nem túl nagy. A grafikonon is látszik, hogy ahogy egyre erősebb videokártyáról van szó, úgy a fogyasztás is nő, remélhetőleg ez a tendencia nem fog a végtelenségig folytatódni...

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!