DJI Pocket 2: a zsebünkből egyenesen Hollywoodba

Ennyire apró méretben ritka a gimballal stabilizált kamera, ezért nagy lelkesedéssel bontottuk ki a szerkesztőségbe érkezett dobozt.

Tartozékok, beüzemelés

A kamerát több tengelyen mozgató stabilizátorok tíz-húsz évvel ezelőtt még csak a nagyköltségvetésű mozifilmek stábjai számára voltak megfizethetőek, néhány éve azonban felbukkantak az amatőrök számára is elérhető, egykezes stabilizátorok. A DJI a drónok mellett ezen a területen is széles palettával rendelkezik, ráadásul nem csak MILC/DSLR méretű képrögzítőkhöz, de okostelefonokhoz is gyártanak efféle megoldásokat.

DJI RS 2 és OM 4DJI RS 2 és OM 4 DJI RS 2 és OM 4 [+]

Az Osmo széria egy kamerát is magába foglaló gimballal indult útjára, ezt a vonalat viszont egy időre elengedték, és az okostelefonokhoz készült Osmo Mobile sorozat szekerét tolták tovább, melynek idén már a negyedik generációját dobták piacra. Közben 2018-ban Osmo Pocket néven visszatért a kamerával egybeépített megoldás is, a korábbinál sokkal kompaktabb méretben, melyet elsősorban a rengeteget utazó tartalomgyártók, illetve a családi videókat a szokásosnál jobb minőségben rögzíteni kívánó felhasználók számára készítettek.

DJI Osmo Pocket
DJI Osmo Pocket, az első generációs modell [+]

Az Osmo Pocket gimbalos kamera bizonyára eladási számok tekintetében is nagy sikernek örvendett, ugyanis októberben bemutatkozott a – már Osmo előtag nélküli – második generációs modell, melyre mi is lelkesen vetettük rá magunkat.

Tartozékok, beüzemelés

A Pocket 2 alapmodell 139 900 forintot kóstál, de elérhető egy Creator Combo névre keresztelt, 189 900 forintba kerülő pakk is, melyben az alapmodell tartozékai mellett egyéb érdekességeket is találunk. Ezek közé tartozik egy mini tripod, egy mágnesesen rögzülő, nagylátószögű előtétlencse, az okostelefonunkkal vezeték nélküli kapcsolatot biztosító „Do-It-All” markolat, valamint egy vezeték nélküli mikrofon és hozzá tartozó szélfogó.


[+]

Nálunk az olcsóbb szett járt, de szerencsére ennek dobozában sem csak magát az eszközt találjuk. A Pocket 2 mellé jár egy csuklóra akasztható pánt, egy extra kupak (melyet az eszköz aljára felerősítve állványra rögzíthetjük az apróságot), négy kis, különféle funkciókat ellátó, az eszköz közepére bepattintható műanyag alkatrész, valamint egy műanyag tok, amiben egyébként a Pocket 2-n kívül az említett előtétlencsének és a négy kis alkatrészből kettőnek is van saját helye.

[+]

A kis bizgentyűk használatának módjára hamar rájöttünk, hiszen közülük a legegyszerűbb, a műanyag takaróelem már az eszközbe bepattintva várt minket, a másik hármat ennek a helyére csúsztathatjuk be. A háromból kettő az okostelefonhoz való csatlakoztatást segíti, az egyik USB Type-C, a másik pedig Lightning csatlakozóval rendelkezik, ezzel pedig le is szűkítettük a támogatott telefonok listáját az iPhone-okra és az újabb androidos modellekre. Az utolsó kis elemen (ami a fenti képeken épp az eszközben van) egyetlen gombot és egy apró joystickot találunk, ezek funkcióira majd a későbbiekben térünk ki.


[+]

Miután bekapcsoltuk a kamerát, a felugró üzenet alapján rájöttünk, hogy az aktiváláshoz mindenképp szükségünk lesz a telefonunkra, ezért gyorsan helyére is pattintottuk a Lightning csatlakozót és elindítottuk az Apple App Store-ból (és a Google Play Store-ból is) elérhető DJI Mimo alkalmazást, és elvégeztük a termék aktiválását. A folyamat egyszerű volt, mivel első generációs DJI Osmo Mobile tulajdonosként már rendelkeztünk DJI fiókkal, de természetesen a regisztráció sem bonyolultabb, mint bármilyen más esetben.

[+]

Itt megjegyeznénk, hogy a szöveg szerint a garancia az aktiválás pillanatától érvényes és a termék innentől a mi fiókunkhoz van rendelve. Azonban arról nincs pontosabb információnk, hogy mi történik, ha eladjuk, ezért használtpiacról való vásárlás előtt érdemes tájékozódni ezzel kapcsolatban a gyártónál vagy a magyarországi márkaboltnál.

Hardver

Bár az első generációs modellhez (121,9 x 36,9 x 28,6 mm) nem volt szerencsénk, azt azért tudjuk, hogy az új verzió (124,3 x 38,1 x 30 mm) nagyobb, illetve 1 grammal nehezebb lett elődjénél, és nem csak belül, de kívül is több újdonsággal kecsegtet. Az előző oldalon említett joystick például kizárólag az új generáció kiváltsága, de friss fejlesztés még a levehető alsó rész is, sőt a jobb oldalon elhelyezett bekapcsológomb sem volt meg az Osmo Pocketen.

[+]

A kivehető panel alatt egy állapotjelző LED-et, illetve két gombot, a felső részen pedig egy apró érintőkijelzőt, valamint a gyártó logóját találjuk. Az előlapon helyet kapott még egy mikrofon is, melyet egy hátsó és két oldalsó példány egészít ki, így hangrögzítés szempontjából mindegy, hogy a kamera előre vagy hátrafelé néz, a hangminőség nem fog változni, nem úgy, ahogy az Osmo Pocket esetében volt.


[+]

A ház bal oldala felé továbbhaladva egy microSD kártyafoglalatba botolhatunk, mely legfeljebb 256 GB kapacitású, UHS-I sebességű tárolók fogadására képes. A kártya mérete érthető, viszont sokaknak bizonyára nem lapul a fiókjában microSD-vel is használható kártyaolvasó, számukra jó hír, hogy az eszköz alján helyet foglaló USB Type-C csatlakozó a töltés mellett adatátvitelre is használható – a kábel beszerzéséről azonban magunknak kell gondoskodnunk, hiszen ilyet nem találunk a dobozban.

A csupasz USB Type-C csatlakozó és az állványmenettel is rendelkező extra kupakA csupasz USB Type-C csatlakozó és az állványmenettel is rendelkező extra kupak A csupasz USB Type-C csatlakozó és az állványmenettel is rendelkező extra kupak [+]

Persze beszélhetünk itt mikrofonokról, gombokról meg csatlakozókról, de a lényeg felül van, méghozzá egy három tengelyen stabilizált, apró kamera képében. Talán itt történt a legnagyobb fejlesztés, ugyanis az előd 1/2,3" méretű CMOS szenzorát egy 1/1,7"-es példány váltotta, melynek effektív pixelszáma 64 MP, ami hatalmas ugrás a korábbi 16 megapixelről.

[+]

Az érzékelő specifikációi mellett a látószög is javult, a mérnökök a korábbi, ekvivalens 26 milliméteres gyújtótávolságú, f2 fényerejű optikát egy 20 milliméteres, f1.8-as lencserendszerre cserélték, ezzel 80-ról 93 fokra növelve a látószöget, ami vlogolás közben jöhet igazán jól.

Kezelés, mobil app

A rendszer kezelése főleg a beépített érintőkijelzőre épül, azon belül is inkább a gesztusokra. Bekapcsolás után rögtön a kamera által látott élőkép tárul szemünk elé, melyen olyan sok mindent nem tudunk csinálni: egyszer a képre bökve az autofókusz és egyben a fénymérés helyét változtathatjuk, kétszer rábökve valamire pedig a követést állíthatjuk az adott dologra. Utóbbi alatt azt az ActiveTrack 3.0 rendszert kell érteni, ami a gyártó drónjaiban is működik, és tapasztalataink alapján itt is rendesen teszi a dolgát. Nem ideális körülmények között persze azért össze lehet zavarni, ha kicsit zsúfoltabb háttér elé kerül a követendő alany, akkor a szoftver mozgás közben hajlamos átváltani a háttérben lapuló tereptárgyakra, esetleg egy mintás falra, de kevésbé zsúfolt környezetben nincs vele különösebb probléma.

[+]

Az élőkép szerencsére nincs telezsúfolva mindenféle felesleges információval, mindössze az éppen aktív üzemmód ikonját látjuk a bal alsó sarokban, a jobb alsóban a memóriakártyán még rendelkezésünkre álló szabad hely mennyiségét (videófelvétel során a még rögzíthető időtartamot) olvashatjuk le, míg a jobb felső sarokban az akkumulátor töltöttségét jelző piktogram kapott helyet. Jobb oldalt találunk még egy +/- csúszkát, mellyel alapesetben a digitális zoomot használhatjuk, de beállíthatjuk úgy is, hogy a csúszka a függőleges dőlést variálja, átvéve a joystick ezen szerepét. A digitális zoom mértéke egyébként 4K videófelvétel esetében kétszeres, Full HD felbontás mellett négyszeres, míg fotózás közben nyolcszoros lehet.


[+]

A szoftver természetesen a hardveres vezérlőkre is reagál, közülük talán a gimbal mozgatására szolgáló joystick, illetve a felvétel elindítását, leállítását vagy az exponálást végző, piros REC gomb feladata a legegyértelműbb. A piros gombtól jobbra eső kapcsoló egyszerre három feladatot is ellát: egyszer megnyomva az álló- és mozgókép között válthatunk, kétszeri megnyomásra a gimbal automatikusan középre igazítja magát, míg a gombot háromszor megnyomva a kamera velünk szembe fordul, így egyszerűbbé téve a szelfizést és a vlogolást. Utóbbi üzemmódban automatikusan bekapcsol az arckövetés, de ez természetesen a menüből akár ki is kapcsolható.

A joystick melletti gombnak mindössze egyetlen funkciója van, a gimbal mozgásra történő reagálását állíthatjuk be vele, egészen pontosan három üzemmód közül választhatunk. FPV módban a gimbal próbálja lekövetni kezünk mozgását, vagyis mindig arrafelé néz, amerre mi fordítjuk az eszközt, természetesen olyan „simán”, amennyire tőle telik. A „Follow” módot fent már említettük, ilyenkor a kamera mindig automatikusan a kijelölt személyt, állatot vagy tárgyat próbálja lekövetni, bekapcsolt arckövetéssel pedig, ha arcot lát, még kijelölnünk sem kell az illetőt. A harmadik mód a „Tilt Locked”, mely nagyjából megegyezik az FPV-vel, azzal a különbséggel, hogy mozgás közben a gimbal két tengely mentén is igyekszik vízszintesen tartani a kamerát, vagyis a markolatot akár zseblámpaként is előre tarthatjuk, a kamera végig előre fog nézni.

[+]

A további lehetőségeket a képernyő széleiről induló gesztusokkal érhetjük el. Alulról felfelé húzva azok az opciók tárulnak elénk, melyek a gombokkal is elérhetőek, ez nyilván még az elődmodellből maradt meg, de itt is jól jöhet abban az esetben, ha nem a joystickos modult használjuk. Balról befelé swipe-olva a már elkészült fotókat és videókat nézhetjük vissza, egy elemen ismét jobbra húzva az ujjunkat törölhetjük, illetve kedvencként megjelölhetjük azt. A főképernyőt balra elhúzva a különböző módokat (panoráma, fotó, videó, time-lapse, lassított mód) választhatjuk ki, egy elemről tovább lapozva pedig szintén további lehetőségeket érhetünk el, ezesetben az adott módhoz tartozó beállításokat, úgy, mint az időzítő, a felbontás, a képkockasebesség stb.

[+]

Az élőképen a fenti menüt lehúzva a rendszerszintű beállításokat érjük el. Itt tudjuk kapcsolgatni, hogy a joystick függőleges mozgatása a zoomot vagy a döntést változtassa, továbbá itt kapcsolhatjuk ki az arcfelismerést, válthatunk a 16 és 64 megapixeles mód között, illetve kapcsolhatjuk be a „Pro” üzemmódot. Utóbbival fotó és videó esetében is mi adhatjuk meg az expozíciós értékeket, állíthatjuk be a fehéregyensúlyt, válthatunk AF-S és AF-C között, illetve dönthetjük el, hogy tömörített (JPEG) vagy nyers (RAW) képformátumot kívánunk-e használni.


(forrás: DJI Tutorials YouTube csatorna) [+]

Maga a kijelző egyébként komponálásra és a felvétel figyelésére abszolút alkalmas, felbontás terén viszont nem az igazi, így visszanézésre, az élesség ellenőrzésére, vagy egyszerűen csak azoknak, akik háklisak a pixelekre, érdemesebb a Mimo appot használni. Funkcionalitásban sok különbség nincs az on-board rendszerhez képest, nagyjából ugyanazok a lehetőségeink, csak kényelmesebb elrendezésben, mindössze két olyan funkció van, ami a kamerában nincs.


[+]

Az egyik ilyen a livestream, melyet sajnos telefonnal sem volt lehetőségünk kipróbálni, ugyanis ehhez mindenképp szükség van a Do-It-All markolatra. A másik opció a sztorimód, melyen belül különböző, háttérzenével ellátott sablonokat találunk. A sablonok témák szerint vannak felépítve és mindegyikben négy-öt snitt felvételére van lehetőségünk, melyek rögzítésekor a gimbal egy előre beprogramozott irányba mozog – ez lehet egyszerű balról jobbra fordulás, 180 fokos pásztázás vagy akár a kép középpontja körüli forgás. A rögzítés menetét az alábbi screenshotok segítségével igyekeztünk bemutatni, a fantasztikusan kreatív, hosszas tervezéssel készült végeredmény pedig még egy kicsit lejjebb csodálható meg.

[+]

Minden felvétel egy előre meghatározott ideig tart, a következő snitt elindítása előtt pedig van időnk újrakomponálni, a rögzítés csak a gomb megnyomása után indul újra. A felvételekhez ezután különböző „végefőcímeket” adhatunk, majd, ha kiadtuk az áment, a rendszer szépen összefűzi nekünk a jeleneteket egy videóvá, amit rögtön meg is oszthatunk vagy elmenthetünk a telefonra. A gyári sablonok mellett lehetőségünk van saját sablonok készítésére is, így aki gyakran tölt fel sztorivideókat például Instagramra, az egy kifogyhatatlan tárházat kap a Mimo telepítésével.

Tesztfelvételek

A Pocket 2 elsősorban videósok számára lehet egy remek céleszköz, de természetesen fotós funkciókkal is rendelkezik. Amennyiben a Pro módot nem számítjuk (tapasztalataink alapján az automata mód kültéren és beltérben is jól teszi a dolgát), elég kevés beállítási lehetőségünk van, mindössze a felbontást és a képarányt tudjuk állítgatni. Hátránya a kamerának az okostelefonokkal szemben, hogy nem tömték tele mindenféle képjavító algoritmussal, így első pillantásra, szerkesztés nélkül nyersebbnek tűnnek az elkészült fotók, a RAW-támogatásnak hála azonban olyan eredményt érhetünk el, amilyet szeretnénk, hiszen a képekkel vonalélesség és részletesség szempontjából nincs különösebb probléma. A képszéleken, illetve a nagy kontrasztkülönbségű területeken (pl. egy épület, tárgy és az ég közötti határvonalon) azért már jelentkeznek a képhibák, a széleken pedig a nagylátószög miatt a képélesség is romlik, de ez ekkora látószögnél még egy drágább objektív esetében is probléma lehet, úgyhogy egy ilyen apró, beépített optikánál mondhatni várható volt.

16 és 64 megapixel közti különbség16 és 64 megapixel közti különbség 16 és 64 megapixel közti különbség [+]

Kipróbáltuk még a négyszeres és nyolcszoros digitális zoomot, bár inkább csak a rend kedvéért, sejtettük, hogy nem sok látnivaló lesz itt. Az alábbi képeken látható, hogy már a kisebb vágás (és ez szó szerint értendő, hiszen a képkivágás mellett a képméret is kisebb) is közel áll a használhatatlanhoz, a nagyobb pedig el is éri ezt a szintet. Persze ha épp a jetit látjuk elszaladni a kertben, próbálkozhatunk a zoommal, de mi inkább az utólagos képkivágást javasoljuk, a végeredmény ugyanaz, de jól jöhet, ha a teljes kép is megvan, nem csak a vágott verzió.


Alap látószög összehasonlítva a 4-szeres, illetve 8-szoros digitális zoommalAlap látószög összehasonlítva a 4-szeres, illetve 8-szoros digitális zoommal Alap látószög összehasonlítva a 4-szeres, illetve 8-szoros digitális zoommal [+]

Amiben jeleskedik a DJI aprósága, az a gimbal mozgatásával létrehozott panorámaképek. Kétféle verzió közül választhatunk, dönthetünk úgy, hogy vízszintesen, 180 fokban pásztázzuk az elénk táruló területet, ilyenkor négy, egymás mellé komponált kép készül sorozatban, de maradhatunk a „négyzetes” képaránynál is, ebben az esetben 3 x 3 képet készít a Pocket 2. A memóriakártyán megtaláljuk az eredeti fotókat, illetve az összefűzött verziót is, ám utóbbit csak a Pocket 2 szoftvere és a DJI Mimo alkalmazás képes kezelni, Windowson visszanézve csak egy lebutított panorámát kapunk. Két lehetőségünk van, vagy rádugjuk az eszközt a telefonunkra és a Mimo alkalmazásból mentjük le a képet a galériánkba, vagy az eredeti fotókat fűzzük össze saját kezűleg, például Lightroomban.


Fent az alap, 64 megapixeles fotó, alatta a 3x3-as és 180 fokos panoráma, ugyanonnan fotózvaFent az alap, 64 megapixeles fotó, alatta a 3x3-as és 180 fokos panoráma, ugyanonnan fotózva Fent az alap, 64 megapixeles fotó, alatta a 3x3-as és 180 fokos panoráma, ugyanonnan fotózva [+]

Videós szempontból végigmentünk minden felbontáson (4K, 2,7K, Full HD) 60-as és 30-as képkockasebesség mellett is, a 4K/60-as eredménnyel pedig kifejezetten elégedettek voltunk. Ahogy az általában a gimbaloknál lenni szokott, ha nem egy rutinos operatőr készíti a felvételt (aki nem tökéletesen egyenesen előre sétál és nem mozog a keze le-fel, még ha érzésre egyhelyben is tartja a kamerát), akkor azért meglátszik a mozgás, tehát nem kapunk teljesen vajsima eredményt, de egy átlagos okostelefonos felvételnél sokkal kellemesebb a gimbal által stabilizált videó. Megnéztük egymás után az FPV és Tilt Locked üzemmódot is, egyenes vonalú mozgásnál nem vettünk észre különbséget, így utóbbinak tényleg csak akkor van értelme, ha semmiképp nem szeretnénk függőleges mozgást a videóba, extra függőleges stabilizálást viszont nem ad.

Ahogy az várható volt, a felbontás csökkenésével a részletesség is romlik (amire a YouTube tömörítése még rátesz egy lapáttal), de érdekes, hogy ez a képkockasebesség csökkentésére is igaz. Különösen a 4K60/4K30 módoknál (az eredeti, 369, illetve 302 MB méretű fájlok erről és erről a linkről tölthetőek le) figyelhető meg, hogy utóbbinál mintha néha beröccenne a felvétel (auto módban készült, szerkesztésmentes felvételekről beszélünk). Ez összefügghet azzal, hogy 50 alatti képkockasebességnél a videók automatikusan High Quality módban készülnek, amivel kapcsolatban 30 fps-nél a rendszer kiírja, hogy a gyorsabb merülés mellett a kamera több hőt is generál, mi ennek tulajdonítanánk a droppolásokat, hiszen 60 fps mellett automatikusan a Battery Saver mód aktiválódik és ott nem volt ilyen gond. Hozzátennénk, hogy nagyjából 5 °C körüli hőmérsékleten készítettük a felvételeket, csak remélni tudjuk, hogy egy egzotikus helyen való nyaralás alkalmával nem lesz számottevően rosszabb az eredmény, viszont az jó hír, hogy 50 fps alatt is beállíthatjuk a Battery Saver módot.

Az éjszakai felvétel hozza az elvárható szintet, a teljesen sötét területektől azért ne várjunk sok részletet, de ha legalább utcai közvilágítás a rendelkezésünkre áll, a lényeg azért látszik – a legművészibb felvételeket azonban nem ezzel a szenzorral fogjuk elkészíteni.

Jópofa üzemmód még a Full HD felbontás mellett négyszeres, illetve nyolcszoros lassítást kínáló lassított mód, illetve az összesen háromféle time-lapse mód. A klasszikus time-lapse mellett (melynél változtathatjuk a felvétel időtartamát és a képkockák közti intervallumot) elérhető a felvétel közben maximum négy pont között mozgó gimballal elkészíthető motion-lapse, illetve az inkább gyorsított videóként aposztrofálható hyper-lapse is.

Mi a hyper-lapse mellett a klasszikus time-lapse módot próbáltuk ki, ám elkövettük azt a hibát, hogy csak akkor néztünk utána az akku üzemidejének, miután kitettük három órára a Pocket 2-t az erkélyre, 5 °C-os levegőre. Persze a specifikáció és minden tesztoldal is két óra körüli értéket adott meg erre vonatkozóan, ezért csak reménykedni tudtunk, hogy teljes lemerülés előtt a rendszer még összefűzi a videót az addig elkészült képekből, ez pedig így is történt. Egy fókuszkeresgélést leszámítva az eszköz viszonylag jól alkalmazkodott a változó fényviszonyokhoz, kis türelemmel remek felvételek készíthetőek ebben a módban.

Értékelés

Ezúttal nincs túl nehéz dolgunk a konklúzió megfogalmazásával kapcsolatban, hiszen a megéri-e az árát a Pocket 2 kérdésre egyszerű a válasz: attól függ, kinek. Aki még egyáltalán nem rendelkezik saját fényképezőgéppel, de szeretne elkezdeni például vlogolni vagy egyéb, egyszerűbb videókat gyártani például a YouTube-ra, annak tökéletesen megfelel, hiszen ilyen áron nem nagyon kap olyan kamerát, ami ennyire jól stabilizálja a 4K-s felvételt.


[+]

Ha fényképezőgéppel nem, okostelefonnal viszont rendelkezünk, akkor már egy fokkal bonyolultabb a helyzet. Az elmúlt évek csúcsmodelljeivel kisebb szenzoruk ellenére jobb felvételek készíthetőek, ez pedig annak köszönhető, hogy a gyártók szoftveresen próbálják elérni a képernyőről minél inkább lemászni látszó, sok esetben kicsit élesített és túlszaturált képvilágot. Napfényben gyártótól függ, hogy ennek milyen eredménye lesz (általában egyébként igen jó), éjszaka viszont egyértelműen előnyben vannak az okostelefonok fejlett algoritmusaiknak köszönhetően.

Amennyiben csúcskategóriás okostelefonnal rendelkezünk és nem szempont az ennyire kompakt méret, mi inkább a DJI OM4 okostelefonos stabilizátort ajánlanánk, mely jelentősen alacsonyabb áron, 52 000 forintért vásárolható meg, ugyanakkor szolgáltatások és funkciók terén hozza a Pocket 2 szintjét a különböző time-lapse módokkal és a sztori funkcióval együtt, ráadásul nagy előnye, hogy amennyiben fejlesztenénk a kameránkon, nem kell a gimbalt lecserélni, elég új telefont venni – ami nyilván drágább, mint egy új Pocket, de más szempontok miatt egyébként is megvennénk.


[+]

Egy, a Pocket 2-énél rosszabb képminőséget kínáló okostelefonról, esetleg régebbi kompakt fényképezőgépről vagy egy akciókameráról történő váltás már nehezebb kérdés, hiszen még ekkor is dönthetünk úgy, hogy inkább egy jobb telefont veszünk, akkor pedig a fenti állítások igazak, de ha mégis egy eszközzel szeretnénk megúszni a dolgot és fontos a jó stabilizálás és a kompakt, az utcán egyáltalán nem feltűnő méret, a Pocket 2 remek választás.

Persze lehet mondani, hogy 140 000 forintért már igencsak jobb képminőséget kínáló MILC vagy DSLR gép is kapható, cserélhető objektívvel meg minden földi jóval együtt, viszont, ha azt szeretnénk ilyen szinten stabilizálni, még legalább ennyit el kell majd költenünk. Ha mi kezdő vloggerek lennénk, esetleg utazásra keresnénk valamit, ami a zsebünkben is elfér és bármikor előkapható, akkor megfontolnánk a Pocket 2 beszerzését, így meg is kapja tőlünk a Tetszett díjat, az olvasónak azonban – a fenti szempontok figyelembevételével – magának kell eldöntenie, hogy mi a legjobb választás a céljai eléréséhez.


DJI Pocket 2 kamera

SidCorky

A DJI Pocket 2 kamerát a HRP Europe Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.

  • Kapcsolódó cégek:
  • DJI

Azóta történt

Előzmények