2018. december 11., kedd

Útvonal

Tesztek » PC/Barebone rovat

Játékra is alkalmas gép MSI és Fractal Design alapokon

Gépet építettünk az alsó középkategóriában, ami mégis modern és jól fejleszthető.

Bevezető, az alkotóelemek

Felmerült a gondolat, hogy össze kellene rakni egy alsó középkategóriás gépet, ami megtartja a felhasznált alkatrészek közti ár/érték egyensúlyt, tehát nem feltétlenül mindenből a legolcsóbbat tesszük bele, és alkalmas könnyedebb játékos szeánszokra, ha nem is Ultra részletesség élvezetére 4K felbontás mellett, mindemellett legyen a későbbiekben könnyen bővíthető modern alapjainak köszönhetően, esetleg bizonyos aspektusai túl is lehetnek méretezve kissé. Az MSI és a Fractal Design állt be az ügy mögé, mi pedig kiegészítettük a hozzájárulásukat a magunk portékáival, és így született meg a konfiguráció, amiről írásunk szól.

Lássuk tehát az alapokat: az AMD platform mellett tettük le a voksunkat. A processzorgyártó sokáig kullogott az Intel mögött teljesítmény tekintetében, de a Ryzen és Threadripper megszületése óta láthatóan elkezdett felzárkózni, és termékei is elég jól árazottak a konkurenciához képest. Az fontos volt, hogy ne a legfapadosabb lapkakészletet használjuk, mert az hosszútávon nem kifizetődő (jelen célfelhasználás tekintetében), és ha netán tuningra adnánk fejünket, hatványozottan fogjuk bánni, hogy annak idején nem költöttünk egy kicsivel többet alaplapra. Plusz talán a minőségellenőrzés is jobb lehet egy fokkal a felsőbb kategóriákban, nem beszélve a megbízhatóbb alkotóelemek (chipek, kondenzátorok, jobb VRM stb.) használatáról vagy a több rendelkezésre álló USB, SATA, NVMe és bármilyen egyéb csatlakozóról, sínről.

Hirdetés

Nemrégiben jött ki a pirosak új középkategóriás chipsete, a B450, szóval az MSI által küldött B450 Tomahawk deszkába (amiről korábban írtunk már egy tesztet) fektettük bizalmunkat. Nyilván már nem a legalsóbb árszegmensben van a drága, de ahogy fentebb is írtuk, itt nem érdemes túlságosan spórolni – de persze "túlköltekezni" sem akartuk magunkat, hiszen az értelmes belépőszint elérése lebegett szemeink előtt. A lap rendelkezik minden fontosabb modern funkcióval, jól bővíthető, nincs túlspilázva semmilyen tekintetben.


[+]

A processzor adta magát: valamilyen Ryzen, nyilván a 3-as szériából, hogy itt megfogjunk egy marék pénzt. Négy mag, négy szál – ez a minimum 2018-ban, így ehhez tartottuk magunkat: vacilláltunk a Ryzen 3 1200 és a Ryzen 3 1300X között, de inkább az utóbbira esett a választásunk. Ezen írás készültekor az előbbi nagyjából 25 000, utóbbi pedig körülbelül 35 000 forintba kerül, és a némileg magasabb órejelek mellett hatékonyabb a turbó és az XFR is (bár ez nem képezi részét cikkünknek). Aztán majd idővel lehet a procit Ryzen 7-re váltani, de az már egy másik történet.

A hűtés egy fontos tényező, ha hosszútávra építkezünk (tehát benne van a pakliban a majdani CPU-csere, tuning, miegymás), ezért érdemes már az elején venni egy jobbat, és akkor az idő elérkeztével már csak az új központi egységet kell behelyeznünk a foglalatba, ám addig is kellemes hőfokokon, alacsony zajterhelés mellett megy a napi üzem, és alsóbb kategóriás processzorunkat kicsit meghúzva még mindig teljes mértékben korrekt vizeken evezünk. Az MSI úgy döntött, egy derekas léghűtéssel támogatja ügyünket, és így került a képbe a Core FROZR L. Jól hűt, elég halk, számos foglalatra felszerelhető (bár kicsit körülményes, ellenben utána stabil), ezért valószínűleg még évekig releváns marad, de egyáltalán nem olcsó: megközelítőleg 20 000 forint az ára, s ezzel kicsit ki is lóg most a sorból – mondjuk ezzel még egy Ryzen 7 X-re váltáskor sem kell majd azon agyalnunk, hogy mivel hűtsük azt.

Memóriából a Ryzen szereti a minél gyorsabbat (minimum 2666 MHz, de inkább 3000, 3000+ MHz), és az MSI-nek köszönhetően egy 3200-as Corsair kitet csaphattunk a csomaghoz. Mennyiségre manapság 8 GB az abszolút legalja, de ha játszani is akarunk – illetve kicsit gondolunk az előttünk álló időkre –, akkor legalább ennek a duplájára, 16 GB-ra van szükségünk. Mivel az általunk használt kit 32 GB-os (az pedig igazából még a felső kategóriában is kicsit túlzás, hacsak nem használunk RAMdisket – de oda meg akkor jobb már 64 GB RAM...), ezt lefeleztük, és csupán két modulját passzintottuk az MSI deszkába.


[+]

Videókártya terén jelenleg egyértelműen NVIDIA az észszerűbb választás, abból pedig a kortárs belépőszint az újabb játékok világába mindenképpen a GTX 1050 Ti, amivel kicsit visszább vett grafkai beállítások mellett (medium környéke) teljesen jól el lehet lenni 1080p-n (esetleg néhol 720p-ben), ha pedig játszóházunk könyvtára visszamenne pár évet az idővonalon, mehet az a high, extra, ultra, akármi is nyugodtan – és még a áramfogyasztás sem száll el. Tesztünkben feljebb tettük a lécet a közepes beállításoknál, hogy kicsit jobban össze lehessen hasonlítani az eredményeket komolyabb kártyákkal. Sajnos a VGA-k árai még mindig eléggé az egekben vannak, így erre rá kell szánnunk azt az 55-60 000 forintot, ha érdemben szeretnénk frissebb játékokat bűvölni. A 4 GB VRAM tényleg a minimum mostanság, ez alá nem szabad már menni. Az MSI GAMING X kártyája kapóra jött, s már röpült is bele a konfigba.

Ebben a szegmensben SSD-ből inkább a méretet tartottuk fontosnak, mintsem a sebességet, ezért is választottuk a SATA csatolófelületet az NVMe-vel szemben, és egy 2,5 hüvelykes, 480 GB-os Kingston UV500-at vettünk ki a szekrényből: elég friss modell, kielégítő a tárhelymérete és árcédulája is 30 000 forint alatti összeget jelez, miközben garanciájának hossza tisztes. Igaz, csak TLC NAND, de ezért sem kerül másfélszer ennyibe.


[+]

Bár sokan (szerencsére azért egyre kevesebben) nem tulajdonítanak neki túl nagy szerepet, de egy jó számítógép alapja a tisztességes alaplap mellett a megbízható tápegység. Ennél sem akartunk nagyon túllőni a célon, ezért fölöslegesnek tartottuk a 7-800 wattos egységek megfontolását: az 550 watt több mint elég, pláne ha figyelembe vesszük, hogy a korszerű alkotóelemek éhségének mértéke elég barátságos – és még így is nyugodt lelkiismerettel cserélhetjük majd kategóriákkal jobbra a CPU-t és a VGA-t, ha a családi kassza végre engedi.

A modularitást viszont nem tudtuk elengedni. Igaz, hogy ha aktuális kalyibába tesszük cuccainkat, a kábeldzsungel láthatatlanná tételére bizton adódik lehetőségünk, de nagyságrendekkel megkönnyíti a szerelési munkálatokat a céltalanul lifegő vezetékek hiánya – meg valahogy azért mégiscsak simogatja lelkünket, ha élénken él bennünk a tudat, hogy masinériánk gyomrában nincsenek okafogyott bigyulák. Márkából az FSP-vel szimpatizáltunk, mert igazán remek az ár/érték mutatója, és jellemzően tartósabb apparátusokat dob piacra.


[+]

Az utolsó felvonás a ház. Többek ezt is úgy kezelik, mint a tápokat: nem érdemes nagyon költeni rá. Ez nem igaz, hiszen nem csupán a látvány lesz megnyerőbb egy "pallérozottabb" kuckó esetén, de a szellőzés is más dimenzióba lép, márpedig gépépítés során a jó hűtés/levegőkeringetés megintcsak egy sarkalatos pont. Emellett a jó viskó nehézségek nélkül bővíthető, megfelelő kábelmenedzsmenttel rendelkezik, gördülékenyen szerelhető, nem rezonál, és jobb esetben még a portól is védett, legalább valamennyire. A Fractal Design egy Focus G modellel támogatta projektünket, ami még párezerrel Deák Ferencünk alatt van, letisztult dizájnnal áldották meg, de már reális opció, ha a kurrens (és releváns) házvásárlási szempontokat szeretnénk többé-kevésbé kipipálni a listán. És még a színe is tetszetős.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Gyártók, szolgáltatók

Hirdetés

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.