ATI Bullhead
Az ATI-tól egy referencia-alaplapot kaptunk tesztelésre, a „Bullhead” névre hallgató alaplap az RS480 chipsetre épül, a nyák sarkában egy harcsa látható (bullhead fish = harcsa).
A Bullhead első ránézésre egy teljesen szokványos alaplap benyomását kelti, akár kereskedelmi forgalomba is kerülhetne ezzel a külsővel. Az alaplap Socket 939-es processzorok fogadására lett felkészítve, a processzorfoglalat mellett a kétcsatornás memória-működésre utaló nem kevesebb, mint négy DIMM-foglalat található. A CPU-foglalat alatt egy, az ATI Radeon 8500-as időkből már jól ismert hűtőventilátor telepedett meg az Xpress 200-as északi hídon. A chip alatt található a PCIe x16 foglalat, amely értelemszerűen PCIe x16 csatolójú videokártyák fogadását teszi lehetővé. Ezalatt három PCIe x1, két PCI és egy CMR foglalat található. Az északi hídhoz hasonlóan a déli híd is hűtésben részesül, mellette megtaláljuk a négy SATA-portot és az IDE-csatlakozókat. A Bullhead lényegében pont azt demonstrálja, amit az Xpress 200-as chipset tud. Az alaplapon található Realtek gigabites Ethernet-vezérlő egy PCIe sávon keresztül kommunikál a chipsettel.
A hátpanelen egy jól felszerelt alaplap által felkínált csatlakozókat találjuk, érdekesség ezek közül a D-Sub kimenet mellett a DVI-kimenet, így két monitort is rácsatlakoztathatunk az alaplapra. Az nyákon található alkatrészek elrendezése jónak tűnik, és ez bár jelenleg nem túl fontos tényező (elvégre egy olyan termékről van szó, mely kereskedelmi forgalomba nem kerül), a későbbiekben az lehet, hiszen az alaplapgyártók szeretik a chipset tervezőjének referenciaterveit követni, amikor saját deszkáikat megtervezik. A videokártyáknál már régóta működik ez, az alaplapok esetében az utóbbi időben figyelhető meg ez a tendencia.
Mem. conf. / Auto OC / HT-szorzó
„FSB” / szorzó / Vcore
A Bullhead csak a bekapcsolás után mutatja ki igazán a foga fehérjét, ugyanis ahhoz képest, hogy referencia-alaplap (puritán, egyszerű BIOS-ukról lehet felismerni őket), a tuningopciók egész garmadáját kínálja fel a felhasználó számára. Az ATI ezzel is valószínűleg azt igyekszik jelezni a felhasználók és persze az alaplapgyártók felé, hogy a chipset képes ezekre a funkciókra, melyek a túlhajtást segítik, tehát egyrészt érdemes az Xpress 200 köré alaplapot gyártani a hardcore felhasználók számára is, másrészt érdemes ATI Xpress 200P chipsetes alaplapot venni akkor is, ha a rendszerünk minden egyes porcikáját meg akarjuk mozgatni, és ki szeretnénk belőle hozni a maximumot (AMD-fronton ezidáig az NVIDIA chipkészletei voltak az etalon-tuninglapok). A lényeg tehát röviden, hogy az Xpress 200 nem egyszerűen egy (a sok közül) integrált grafikus maggal ellátott chipset (amilyen anno az RS300 is volt), hanem egy komoly chipset, és nem szabad egy OEM-gyártóknak szánt lapkakészletként beskatulyázni.
A BIOS-ból kilépés után kissé meglepődötten fogadtuk a képernyőn a Silicon Image 3112-es SATA-vezérlő BIOS-képernyőjét, ugyanis ilyen chip (láthatóan) nincs az alaplapon. Úgy tűnik tehát, hogy a déli hídba integrált SATA-vezérlő a Silicon Image megoldása. Telepítése során nem ütköztünk problémába, a SATA-portokra csatlakoztatott merevlemezeket az operációs rendszer azonnal felismerte, és ehhez nem kért külön meghajtóprogramot sem.
Visszatérve még a tuningra, ha már a Bullhead ilyen komolyan támogatja a túlhajtást, úgy gondoltuk, hogy ki is próbáljuk, mit lehet kihozni stabilan a chipsetből. A Bullhead-del 278 MHz-es „FSB”-t sikerült elérnünk, ez 39 %-os tuning, egy referencia-alaplaptól kitűnő eredménynek számít, hiszen ne felejtsük el, hogy a chipset feszültségének megemelésére nem adott lehetőséget a BIOS. Megkérdeztük az ATI illetékes szakembereit is, hogy ők mekkora „FSB”-t értek el ezzel az alaplappal, megilletődötten vettük tudomásul, hogy 275 MHz-es „FSB”-ig sikerült eljutniuk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
