Radeon Xpress integrált DX9-es GPU
A külső videokártyával elvégzett tesztek után lássuk, hogy a Radeon Xpress 200 integrált videovezérlője milyen tulajdonságokkal bír, elvégre a piac óriási, és az OEM számítógépgyártók számára fontosabb az integrált grafikusvezérlő milyensége. Az ATI számára ez egy óriási kiugrási pont lehet, hiszen a vetélytársak jelenleg nem kínálnak integrált videovezérlővel ellátott lapkakészletet az Athlon 64 mellé.
Hirdetés
Grafikus mag | ATI Radeon Xpress 200P | ATI Radeon X300 SE | Intel GMA900 |
GPU sebesség | 300 MHz | 325 MHz | 333 MHz |
Renderelő futószalagok száma | 2 | 4 | 4 |
Futószalag / TMU | 1 | 1 | 1 |
Maximális fill-rate | 600 MPixel/mp 600 MTexel/mp |
1300 MPixel/mp 1300 MTexel/mp |
1333 MPixel/mp 1333 MTexel/mp |
Memória-sávszélesség | 32 bit – maximum 350 MHz - 1,4 GB/s + UMA | 64 bit – 400 MHz - 3,2 GB/s | 128 bit – maximum 8,5 GB/s-en osztozva a rendszer többi komponensével (pl. CPU) |
Maximális lefoglalható memóriaméret | 16 MB (SidePort) + 128 MB (UMA) | 128 MB | 224 MB |
RAMDAC | 400 MHz | 400 MHz | 400 MHz |
Támogatott DirectX verzió | DirectX 9.0 | DirectX 9.0 | DirectX 9.0 |
Támogatott Vertex Shader | 2.0 | 2.0 | 2.0 (szoftveres) |
Támogatott Pixel Shader | 2.0 | 2.0 | 2.0 |
Memória-optimalizációs technológia | HyperZ III | HyperZ III | Nincs (?) |
Teljes képernyős élsimítás | Maximum 6x-os élsimítás | Maximum 6x-os élsimítás | Nincs |
Anizotropikus szűrés | Maximum 16x-os anizotróp szűrés | Maximum 16x-os anizotróp szűrés | Maximum 4x-es anizotróp szűrés |
Video gamma-korrekció | Van | Van | Nincs |
Többképernyős üzemmód | Hydravision III (Surroundview) | Hydravision III | Van |
Az ATI Radeon Xpress 200 jelenleg a legkomolyabb integrált GPU, ami a piacon létezik. A mag az ATI Radeon X300 grafikus processzorra épül, „mindössze” a renderelő pipeline-ok száma csökkent az eredeti négy felére. Ha a Radeon Xpress 200 származását szeretnénk levezetni, akkor az valahogy így nézne ki: Radeon 9600 XT (500/300 MHz [128 bit], 4x1) – Radeon X600 XT (500/370 MHz [128 bit], 4x1) – Radeon X300 (325/200 MHz [128/64 bit], 4x1) – Radeon Xpress 200 (300/350 MHz [32 bit], 2x1); talán nem véletlen a 200-as elnevezés, az ATI ezzel utalhat a chipset sebességére (az X300-nál is lassabb). Ezek a változtatások a teljesítmény tekintetében az Xpress 200-at egy Radeon 7500 szintű kártyává avanzsálták, ám mivel ez a piac nem teljesítményorientált, úgy is mondhatnánk, hogy ennyi még belefér. Ez a GPU nem egy high-end, GeForce 6800-akat verő megoldás, de ellentétben a piac jelenlegi konkurens termékeivel, teljes mértékben DirectX 9-kompatibilis. Újabb érv mellette a drivertámogatás, hiszen az integrált VGA ugyanazt a Catalyst meghajtószoftvert használja, amit asztali felmenői, ez pedig garantálja, hogy a játékok megjelenítésével nem lesz probléma, érett, stabil és mindig naprakész terméktámogatásra lehet tehát számítani (ez nem mondható el pl. a GMA900-ról).
ATI Radeon Xpress 200G és a Catalyst [+]
Az Xpress 200 tehát két pixel pipeline-nal rendelkezik, így órajelenként két pixelt képes kirajzolni ellentétben az Intel GMA900-zal, amely négyet, ugyanakkor az Xpress 200 rendelkezik két vertex shaderrel, míg a GMA900 nem. Az északi híd (melynek fő alkotóeleme az integrált GPU) 0,13 mikronos gyártátechnológiával készül, míg az X300 0,11 mikronossal. Ennek is köszönhető az X300-nál alacsonyabb az órajel, az Xpress 200 300 MHz-en jár, az X300 pedig 325 MHz-en. Az Xpress 200 ismeri az összes olyan funkciót is, melyeket a Radeonok, tehát élsimítás, anizotróp szűrés, míg ezek valódi felhasználásától a GMA900 igen távol áll.
Lássuk a memóriát, már ami az integrált GPU-hoz tartozó memóriát illeti. Egy Athlon 64-es rendszerben az integrált videovezérlő kiépítése nem a legegyszerűbb feladat, hiszen a memóriavezérlő a processzorban van, és az integrált megoldások általában a CPU-val közösen osztoznak a memórián. Egy Athlon 64-es rendszerben a processzor alacsony késleltetések mellett fér hozzá a rendszermemóriához, az integrált VGA azonban már nem. Összehasonlításul: egy Pentium 4-es rendszernél mindkettő azonos sebességgel férhet a memóriához. Az ilyen problémák kiküszöbölésének érdekében az ATI egy egyszerű megoldással rukkolt elő, az alaplapra építette a lokális framebuffert, közvetlenül az északi híd mellé, így a GPU közvetlenül hozzáférhet a saját memóriájához, ez a SidePort (HyperMemory). A SidePort memória mennyisége 16 vagy 32 MB lehet, előbbi esetben 32, utóbbi esetben pedig 64 biten kapcsolódik a GPU-hoz.
Ugyanakkor a GPU képes a központi memóriát is felhasználni saját céljainak eléréséhez (UMA), vagy akár mindkét memóriát (SidePort és UMA) egyszerre. Négy üzemmód létezik tehát.
- SidePort mód: a GPU a chipset mellett található integrált memóriát (SidePort) használhatja fel szabadon és korlátlanul. Amennyiben a programnak több memóriára van szüksége, mint amennyi az alaplapon található, driverből dinamikusan is lefoglalhat a rendszermemóriából
- UMA mód: UMA módban a GPU a rendszermemóriát használja fel, ennek mennyiségét BIOS-ból szabályozhatjuk (a referencialaplapon 16-128 MB), amennyiben ez a memória kevésnek bizonyul, a GPU dinamikusan további memóriamennyiséget foglalhat le a rendszermemóriából
- UMA+SidePort (Interleaving kikapcsolva) mód: ebben az esetben a GPU a rendszermemóriából a BIOS-ban előre beállított mennyiségű memória mellett a SidePort memóriát is felhasználja. Elsőként a SidePort memória kerül felhasználásra, majd az UMA, és ha mindez nem lenne elegendő, akkor a driver dinamikusan további memóriamennyiséget foglalhat le a rendszermemóriából.
- UMA+SidePort (Interleaving engedélyezve) mód: amennyiben engedélyezzük az „összefésülést”, és az UMA méretét az alaplapon található SidePort méretével egyezőre állítjuk, egy olyan módot kapcsolunk be, mellyel az ATI állítása szerint a legjobb teljesítményt kapjuk eredményül. Ebben az esetben az integrált videovezérlő a SidePort-tól és az UMA-tól is egyszerre kéri az adatokat, ami egy órajel alatt két olvasási műveletet eredményez. A SidePort memória alacsony késleltetését (ami 32 bites) az UMA 128 bites elérésével kompenzálja, így a grafikus mag elméletileg a leghatékonyabb módon tud működni. Amennyiben több memóriára van szükség, a driver dinamikusan lefoglalhat magának a rendszermemóriából.
Az ATI a negyedik, UMA+SidePort (Interleaving engedélyezve) módot javasolja a legjobb teljesítmény elérésének érdekében.
Az északi híd, és mellette a SidePort memória [+]
Az ATI referenciaalaplapon (Bullhead) a SidePort mérete 16 MB, ennek órajelét beállíthatjuk rendszermemóriával szinkron sebességűre is (200 MHz), vagy az alaplapra „hegesztett” memóriachiptől függően aszikron is járhat, ekkor a chip sebességétől függ a SidePort maximális órajele. A „Bullhead” lapon egy 2,5 ns-os Samsung memóriachip kapott helyett, ezért ez bírta a 350 MHz-et is, ennek eredményeként az integrált GPU 1,4 GB/s-os memóriasávszélességgel gazdálkodhatott a tesztek ideje alatt.
RS480 conf. menü / TV Standard / Integrált videomód
UMA pufferméret / coreclock / SidePort opciók / más opciók
A referenciaalaplap BIOS-a az integrált grafikus maggal kapcsolatban minden olyan opciót felkínál, amire szükségünk lehet, és ami elvárható a későbbiekben egy boltokba kerülő végleges változattól.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!