ATI debüt: RS480 chipset AMD processzorokhoz

Bevezető

ATI vs. NVIDIA, NVIDIA vs. ATI, újságokban, cikkekben, fórumokon, vajon hányszor láthattuk már a meccset beharangozni? Flame-háborúk, viták, sok-sok szitkozódás, mindez a két ellentábor jóvoltából hallható és olvasható mindenhol, ahol videokártyákról van szó. Pedig bizony az ATI és az NVIDIA nem csak a videokártyák piacán konkurensek, hanem a laptopok, PDA-k és konzolok háborújából is tisztességesen kiveszik a részüket. A számítástechnika azonban változik. Az alaplapi lapkakészletek piacán az NVIDIA-nak 3 évvel ezelőtt sikerült megvetnie a lábát az nForce2 chipkészletekkel, melyek az Athlon XP processzorokból hajtották ki a szuszt is. Ezalatt az ATI-nak csak ügyes-bajos próbálkozásai voltak, azok is csak az Intel processzorokhoz szánt platformok tortájából próbálták meg kivágni szeletüket, azonban valljuk be, az eddigi ATI chipkészletek nem tartoztak az élmezőnybe, igaz, az Intel processzorok piacán nehezebb is feltörni. Most azonban változik a helyzet. Az ATI most az AMD nagysikerű Athlon 64 processzoraihoz próbál olyan lapkakészletet felmutatni, mely végre talán felveszi a versenyt a konkurensekkel, ezek pedig nem kisebb nevek, mint a – K7-es, K8-as nForce chipkészleteiről már ismert – NVIDIA, és a komoly piaci részesedéssel rendelkező VIA.

Nemrégiben furcsa helyzet állt elő a platformok kérdését illetően. Hiába az Intel óriási piaci fölénye és befolyása, hiába az Intel PCI Express melletti elkötelezettsége, a lapkakészletgyártó óriások mind az AMD mellett tették le voksukat, amikor megtervezték az első PCI Express-t támogató chipkészletüket. A VIA a már bejelentett, de még nem kapható K8T890-nel lépett ringbe, míg az NVIDIA a várva várt nForce4-et mutatta be nemrégiben. Működő alaplapot azonban az ATI gyártott először, az ATI az RX480 és RS480 kódnevű ATI Radeon Xpress 200P és 200 chipkészletekkel mutatkozik be. Be kell látni, hogy az ATI jól időzített, hiszen jelenleg az Athlon 64 a Pentium 4-gyel szemben számos előnnyel kecsegtet, ezt pedig az Athlon 64-es számítógép-eladások számának megnövekedése bizonyítja, márpedig aki ebből kimarad, az lemarad, már ami a bevételeket illeti.

Az ATI új chipkészletei támogatják mind az egy-, mind a kétcsatornás memóriavezérlővel rendelkező Athlon 64 és Sempron processzorokat. Az RX480 és RS480 kódnevű chipsetek a TSMC gyártósorain készülnek 0,13 mikronos gyártástechnológiával, a két chip lábkompatibilis, azaz az alaplapgyártóknak könnyű dolguk van. Radeon Xpress 200P (RX480) néven kerül forgalomba a „sima” chipset, míg a Radeon Xpress 200 (RS480) az integrált videovezérlővel ellátott változat. Maga a chipset két chipből tevődik össze, az északi híd felelős az integrált videokártya vezérléséért, a PCI Express sávok vezérléséért és összeköttetést biztosít a processzor illetve a rendszer többi eleme között. A déli híd feladata a többi eszköz vezérlése, úgy mint PCI-eszközök, IDE- és USB-kezelés, SATA-portok és integrált audiovezérlő kezelése. Az északi híd az Athlon 64-es chipsetek esetében már megszokott 16 bites, 1 GHz-es HyperTranport linken keresztül kommunikál a processzorral. Mivel a memóriavezérlő a processzorban van, ezért az északi híd az integrált VGA-ra és a PCI Express összeköttetésekre tud koncentrálni. PCI Express sávokból (a PCI Express úgynevezett oda-vissza irányú sávokból épül fel, melyek irányonként 2,5 Gbit/s-os (200 MB/s) sebességgel bírnak) 22 van, ebből 16-ot a videokártya számára fenntartott PCIe x16 foglalat visz el, illetve négy szabadon felhasználható az integrált eszközök vagy PCIe x1 foglalatokhoz. Marad két PCIe sáv, ezek az északi és a déli hidat kötik össze 1 GB/s-os oda-vissza irányú sebességen. Érdekes ez a megoldás, hiszen így később könnyedén lecserélhető az északi vagy a déli híd egy újabb, korszerűbb chipre. További plusz információ, hogy az új ATI chipkészlet az Intel 9xx sorozatéval szemben képes a PCI Express órajelének fixálására, ami akár azt is jelentheti , hogy idővel megjelennek majd kifejezetten tuningra készített ATI chipkészletes alaplapok a piacon.

A déli híd az SB400 névre hallgat (később az ATI tervezi az SB450 bevezetését), ez gyakorlatilag rendelkezik minden olyan tulajdonsággal, amivel egy déli hídnak rendelkeznie kell, ugyanakkor a tulajdonságlista nem a legmodernebb déli híd képét jeleníti meg előttünk. Az SB400 nyolc USB 2.0 port vezérlésére képes, emellett négy ATA133-as meghajtó, és négy SATA150-es meghajtó natív támogatását nyújtja, NCQ-támogatás azonban nincs. A SATA-vezérlő biztosítja a RAID 0 (stripe) és 1 (mirror) módokat, de a 0+1 módot már nem. A déli híd nem ismeri a High Definition Audio szabványt sem, így csak egy 7.1 csatornás AC'97 v2.3 kompatibilis hangkodeket nyújt. További érdekesség, hogy az ATI nem integrált a chipsetbe semmilyen hálózati vezérlőt. A gyártó ezt azzal magyarázza, hogy így nem növelték meg „feleslegesen” a chipset előállítási költségeit, illetve az ATI úgy gondolja, hogy egy PCIe x1 sáv által nyújtott sávszélesség (oda-vissza 500 MB/s) bőven elegendő egy gigabites hálózati vezérlő adatforgalmának lebonyolításához (és igaza is van).

A Radeon Xpress 200 tartalmazza az ATI első DirectX 9-kompatibilis integrált grafikus vezérlőjét, mely az ATI Radeon X300 GPU-ra épül. A pontosabb specifikációkról még később részletesen szólunk. Mivel a chipset az RX480 és az RS480 esetében megegyezik, ezért a PCIe x16 foglalat mindkét verzión helyet kapott, így a SurroundView segítségével az integrált VGA és a külsőleg alkalmazott grafikus kártya - összesen maximum 4 darab - kimeneteinek képét kedvünkre kombinálhatjuk.

Hirdetés

ATI Bullhead

Az ATI-tól egy referencia-alaplapot kaptunk tesztelésre, a „Bullhead” névre hallgató alaplap az RS480 chipsetre épül, a nyák sarkában egy harcsa látható (bullhead fish = harcsa).

A Bullhead első ránézésre egy teljesen szokványos alaplap benyomását kelti, akár kereskedelmi forgalomba is kerülhetne ezzel a külsővel. Az alaplap Socket 939-es processzorok fogadására lett felkészítve, a processzorfoglalat mellett a kétcsatornás memória-működésre utaló nem kevesebb, mint négy DIMM-foglalat található. A CPU-foglalat alatt egy, az ATI Radeon 8500-as időkből már jól ismert hűtőventilátor telepedett meg az Xpress 200-as északi hídon. A chip alatt található a PCIe x16 foglalat, amely értelemszerűen PCIe x16 csatolójú videokártyák fogadását teszi lehetővé. Ezalatt három PCIe x1, két PCI és egy CMR foglalat található. Az északi hídhoz hasonlóan a déli híd is hűtésben részesül, mellette megtaláljuk a négy SATA-portot és az IDE-csatlakozókat. A Bullhead lényegében pont azt demonstrálja, amit az Xpress 200-as chipset tud. Az alaplapon található Realtek gigabites Ethernet-vezérlő egy PCIe sávon keresztül kommunikál a chipsettel.

A hátpanelen egy jól felszerelt alaplap által felkínált csatlakozókat találjuk, érdekesség ezek közül a D-Sub kimenet mellett a DVI-kimenet, így két monitort is rácsatlakoztathatunk az alaplapra. Az nyákon található alkatrészek elrendezése jónak tűnik, és ez bár jelenleg nem túl fontos tényező (elvégre egy olyan termékről van szó, mely kereskedelmi forgalomba nem kerül), a későbbiekben az lehet, hiszen az alaplapgyártók szeretik a chipset tervezőjének referenciaterveit követni, amikor saját deszkáikat megtervezik. A videokártyáknál már régóta működik ez, az alaplapok esetében az utóbbi időben figyelhető meg ez a tendencia.

Mem. conf. / Auto OC / HT-szorzó

„FSB” / szorzó / Vcore

A Bullhead csak a bekapcsolás után mutatja ki igazán a foga fehérjét, ugyanis ahhoz képest, hogy referencia-alaplap (puritán, egyszerű BIOS-ukról lehet felismerni őket), a tuningopciók egész garmadáját kínálja fel a felhasználó számára. Az ATI ezzel is valószínűleg azt igyekszik jelezni a felhasználók és persze az alaplapgyártók felé, hogy a chipset képes ezekre a funkciókra, melyek a túlhajtást segítik, tehát egyrészt érdemes az Xpress 200 köré alaplapot gyártani a hardcore felhasználók számára is, másrészt érdemes ATI Xpress 200P chipsetes alaplapot venni akkor is, ha a rendszerünk minden egyes porcikáját meg akarjuk mozgatni, és ki szeretnénk belőle hozni a maximumot (AMD-fronton ezidáig az NVIDIA chipkészletei voltak az etalon-tuninglapok). A lényeg tehát röviden, hogy az Xpress 200 nem egyszerűen egy (a sok közül) integrált grafikus maggal ellátott chipset (amilyen anno az RS300 is volt), hanem egy komoly chipset, és nem szabad egy OEM-gyártóknak szánt lapkakészletként beskatulyázni.

A BIOS-ból kilépés után kissé meglepődötten fogadtuk a képernyőn a Silicon Image 3112-es SATA-vezérlő BIOS-képernyőjét, ugyanis ilyen chip (láthatóan) nincs az alaplapon. Úgy tűnik tehát, hogy a déli hídba integrált SATA-vezérlő a Silicon Image megoldása. Telepítése során nem ütköztünk problémába, a SATA-portokra csatlakoztatott merevlemezeket az operációs rendszer azonnal felismerte, és ehhez nem kért külön meghajtóprogramot sem.

Visszatérve még a tuningra, ha már a Bullhead ilyen komolyan támogatja a túlhajtást, úgy gondoltuk, hogy ki is próbáljuk, mit lehet kihozni stabilan a chipsetből. A Bullhead-del 278 MHz-es „FSB”-t sikerült elérnünk, ez 39 %-os tuning, egy referencia-alaplaptól kitűnő eredménynek számít, hiszen ne felejtsük el, hogy a chipset feszültségének megemelésére nem adott lehetőséget a BIOS. Megkérdeztük az ATI illetékes szakembereit is, hogy ők mekkora „FSB”-t értek el ezzel az alaplappal, megilletődötten vettük tudomásul, hogy 275 MHz-es „FSB”-ig sikerült eljutniuk.

Chipset-tesztkonfiguráció

Az ATI Xpress 200 igazi ellenfelei (PCI Express-es chipsetről lévén szó) valójában a VIA K8T890 és az nForce4 chipsetek, azonban ezek érkezésére még várnia kell a PH! stábjának és olvasótáborának.

A processzorba integrált memóriavezérlő alapvetően meghatározza a chipsetek egymáshoz viszonyított sebességét, ha vannak különbségek, akkor azoknak minimálisnak kell lenniük, ezért az alkalmazástesztelést nem vittük túlzásba. Socket 939-es alaplapokról lévén szó, immár egy Socket 939-es Athlon 64 3800+ processzort használtunk a tesztekhez, emellett a legjobb memóriaidőzítésekről (2-5-2-2) a Corsair memóriái gondoskodtak. A játékteszteket először Radeon X800-asokon futtattuk le, majd eszünkbe jutott, hogy a chipset és a hozzávaló meghajtóprogram esetleg tartalmazhat valamilyen szintű optimalizációt (természetesen az ATI videokártyái javára vagy az NVIDIA videokártyái ellenében), ezért elővettünk két GeForce 6600 GT-t is, és azokon is elvégeztük a játékteszteket. Sajnos a PCIe csatolófelületű GeForce 6800-asok hazánkban beszerezhetetlenek.

Elsőként leellenőriztük, hogy az alaplapok mennyire térnek el a 200 MHz-es referencia-órajeltől. A tesztek szempontjából ideális eredményeket kaptunk, mert mindhárom tesztalany közel azonosra állította ezt az órajelet, tehát a tesztek során ezt kizártuk, mint befolyásoló tényezőt.

Az alkalmazástesztek előtt az alaplapok memóriaelérési opcióit megpróbáltuk úgy belőni, hogy a memóriasávszélesség-értékek közel azonosak legyenek, hiszen így a processzorba integrált memóriavezérlő különböző beállításaiból adódó teljesítmény-különbségeket kiszűrhetjük, elvégre chipsettesztről van szó. Az eredmény szinte tökéletes lett, mindhárom alaplapon sikerült úgy beállítani a memóriavezérlőt, hogy a memóriasávszélesség-értékek csaknem teljesen egyenlők lettek.

A memória-késleltetési értékek is ezt támasztják alá, a különbségek nagyon minimálisak.

Alkalmazástesztek

A tömörítő és konvertálóprogramokban a három chipkészlet nagyon együtt mozog, egyedül az nForce3 Ultrának sikerül egyetlen másodperccel gyorsabbnak lennie XMpeg alatt.

A renderprogramokban már nincs is különbség a chipsetek között. Lássuk a játékokat először a Radeon X800-assal.

Játékok - ATI

A Radeon X800 XT-vel elvégzett játéktesztekből két következtetést vonhatunk le. Először is minden tesztben a VIA K8T800 Pro lett az utolsó. Másodszor egy kivétellel minden játékban az ATI Xpress 200 lett az első, előnye azonban elhanyagolható, mindössze 1-2 %.

Játékok - NVIDIA

A GeForce 6600 GT-vel elvégzett tesztek rámutatnak, hogy az ATI chipsetje (és a hozzávaló meghajtóprogram) nem tartalmaz semmilyen optimalizációt, mellyel a saját, azaz ATI GPU-ra épülő videokártyákat juttatná előnyhöz. Lehetséges, hogy GeForce 6800-asokkal más eredményeket kaptunk volna, de ez nem túl valószínű.

PATA, SATA-és USB-sebesség

A chipset északi „felével” tehát minden O.K., vajon a déli féltekén is minden rendben van? Az ATI SB400 a nagysikerű VIA VT8237 és az nForce3 Ultra ellenében lép a ringbe, tehát nincs könnyű dolga. A tesztek rá is mutatnak, hogy bizony tényleg nincs könnyű dolga az SB400-nak, hiszen az ATI déli hídja a tesztekben rendre lemarad a riválisok mögött, minden tesztben kicsit lassabb a konkurenseknél, ám ami fájóbb, hogy a processzorterhelés-tesztben is az utolsó helyen végez.

A déli híd Parallel ATA és Serial ATA tesztjei után az USB-vezérlőt izzasztottuk meg, és úgy tűnik, hogy nem hiába! Az ATI SB400 tetemes, 10-40 %-os lemaradásban van a VIA és az NVIDIA megoldásai mögött, és ez szintén igaz a CPU-használatra is. Úgy tűnik tehát, hogy az ATI déli hídján van még mit csiszolni.

Update (2004.12.08): az ATI Tech. az utóbbi napokban elismerte a déli híd USB-vezérlőjének hibáját, a gyártó a későbbiekben a problémát az SB450-es chippel próbálja kiküszöbölni, addig is a gyártók számára az ULI M1573-as déli hídját ajánlja az SB400 helyett.

Radeon Xpress integrált DX9-es GPU

A külső videokártyával elvégzett tesztek után lássuk, hogy a Radeon Xpress 200 integrált videovezérlője milyen tulajdonságokkal bír, elvégre a piac óriási, és az OEM számítógépgyártók számára fontosabb az integrált grafikusvezérlő milyensége. Az ATI számára ez egy óriási kiugrási pont lehet, hiszen a vetélytársak jelenleg nem kínálnak integrált videovezérlővel ellátott lapkakészletet az Athlon 64 mellé.

Az ATI Radeon Xpress 200 jelenleg a legkomolyabb integrált GPU, ami a piacon létezik. A mag az ATI Radeon X300 grafikus processzorra épül, „mindössze” a renderelő pipeline-ok száma csökkent az eredeti négy felére. Ha a Radeon Xpress 200 származását szeretnénk levezetni, akkor az valahogy így nézne ki: Radeon 9600 XT (500/300 MHz [128 bit], 4x1) – Radeon X600 XT (500/370 MHz [128 bit], 4x1) – Radeon X300 (325/200 MHz [128/64 bit], 4x1) – Radeon Xpress 200 (300/350 MHz [32 bit], 2x1); talán nem véletlen a 200-as elnevezés, az ATI ezzel utalhat a chipset sebességére (az X300-nál is lassabb). Ezek a változtatások a teljesítmény tekintetében az Xpress 200-at egy Radeon 7500 szintű kártyává avanzsálták, ám mivel ez a piac nem teljesítményorientált, úgy is mondhatnánk, hogy ennyi még belefér. Ez a GPU nem egy high-end, GeForce 6800-akat verő megoldás, de ellentétben a piac jelenlegi konkurens termékeivel, teljes mértékben DirectX 9-kompatibilis. Újabb érv mellette a drivertámogatás, hiszen az integrált VGA ugyanazt a Catalyst meghajtószoftvert használja, amit asztali felmenői, ez pedig garantálja, hogy a játékok megjelenítésével nem lesz probléma, érett, stabil és mindig naprakész terméktámogatásra lehet tehát számítani (ez nem mondható el pl. a GMA900-ról).

ATI Radeon Xpress 200G és a Catalyst [+]

Az Xpress 200 tehát két pixel pipeline-nal rendelkezik, így órajelenként két pixelt képes kirajzolni ellentétben az Intel GMA900-zal, amely négyet, ugyanakkor az Xpress 200 rendelkezik két vertex shaderrel, míg a GMA900 nem. Az északi híd (melynek fő alkotóeleme az integrált GPU) 0,13 mikronos gyártátechnológiával készül, míg az X300 0,11 mikronossal. Ennek is köszönhető az X300-nál alacsonyabb az órajel, az Xpress 200 300 MHz-en jár, az X300 pedig 325 MHz-en. Az Xpress 200 ismeri az összes olyan funkciót is, melyeket a Radeonok, tehát élsimítás, anizotróp szűrés, míg ezek valódi felhasználásától a GMA900 igen távol áll.

Lássuk a memóriát, már ami az integrált GPU-hoz tartozó memóriát illeti. Egy Athlon 64-es rendszerben az integrált videovezérlő kiépítése nem a legegyszerűbb feladat, hiszen a memóriavezérlő a processzorban van, és az integrált megoldások általában a CPU-val közösen osztoznak a memórián. Egy Athlon 64-es rendszerben a processzor alacsony késleltetések mellett fér hozzá a rendszermemóriához, az integrált VGA azonban már nem. Összehasonlításul: egy Pentium 4-es rendszernél mindkettő azonos sebességgel férhet a memóriához. Az ilyen problémák kiküszöbölésének érdekében az ATI egy egyszerű megoldással rukkolt elő, az alaplapra építette a lokális framebuffert, közvetlenül az északi híd mellé, így a GPU közvetlenül hozzáférhet a saját memóriájához, ez a SidePort (HyperMemory). A SidePort memória mennyisége 16 vagy 32 MB lehet, előbbi esetben 32, utóbbi esetben pedig 64 biten kapcsolódik a GPU-hoz.

Ugyanakkor a GPU képes a központi memóriát is felhasználni saját céljainak eléréséhez (UMA), vagy akár mindkét memóriát (SidePort és UMA) egyszerre. Négy üzemmód létezik tehát.

• SidePort mód: a GPU a chipset mellett található integrált memóriát (SidePort) használhatja fel szabadon és korlátlanul. Amennyiben a programnak több memóriára van szüksége, mint amennyi az alaplapon található, driverből dinamikusan is lefoglalhat a rendszermemóriából
• UMA mód: UMA módban a GPU a rendszermemóriát használja fel, ennek mennyiségét BIOS-ból szabályozhatjuk (a referencialaplapon 16-128 MB), amennyiben ez a memória kevésnek bizonyul, a GPU dinamikusan további memóriamennyiséget foglalhat le a rendszermemóriából
• UMA+SidePort (Interleaving kikapcsolva) mód: ebben az esetben a GPU a rendszermemóriából a BIOS-ban előre beállított mennyiségű memória mellett a SidePort memóriát is felhasználja. Elsőként a SidePort memória kerül felhasználásra, majd az UMA, és ha mindez nem lenne elegendő, akkor a driver dinamikusan további memóriamennyiséget foglalhat le a rendszermemóriából.
• UMA+SidePort (Interleaving engedélyezve) mód: amennyiben engedélyezzük az „összefésülést”, és az UMA méretét az alaplapon található SidePort méretével egyezőre állítjuk, egy olyan módot kapcsolunk be, mellyel az ATI állítása szerint a legjobb teljesítményt kapjuk eredményül. Ebben az esetben az integrált videovezérlő a SidePort-tól és az UMA-tól is egyszerre kéri az adatokat, ami egy órajel alatt két olvasási műveletet eredményez. A SidePort memória alacsony késleltetését (ami 32 bites) az UMA 128 bites elérésével kompenzálja, így a grafikus mag elméletileg a leghatékonyabb módon tud működni. Amennyiben több memóriára van szükség, a driver dinamikusan lefoglalhat magának a rendszermemóriából.

Az ATI a negyedik, UMA+SidePort (Interleaving engedélyezve) módot javasolja a legjobb teljesítmény elérésének érdekében.

Az északi híd, és mellette a SidePort memória [+]

Az ATI referenciaalaplapon (Bullhead) a SidePort mérete 16 MB, ennek órajelét beállíthatjuk rendszermemóriával szinkron sebességűre is (200 MHz), vagy az alaplapra „hegesztett” memóriachiptől függően aszikron is járhat, ekkor a chip sebességétől függ a SidePort maximális órajele. A „Bullhead” lapon egy 2,5 ns-os Samsung memóriachip kapott helyett, ezért ez bírta a 350 MHz-et is, ennek eredményeként az integrált GPU 1,4 GB/s-os memóriasávszélességgel gazdálkodhatott a tesztek ideje alatt.

RS480 conf. menü / TV Standard / Integrált videomód

UMA pufferméret / coreclock / SidePort opciók / más opciók

A referenciaalaplap BIOS-a az integrált grafikus maggal kapcsolatban minden olyan opciót felkínál, amire szükségünk lehet, és ami elvárható a későbbiekben egy boltokba kerülő végleges változattól.

VGA-tesztkonfiguráció

Két konfigurációt állítottunk szembe egymással, az ATI Radeon Xpress 200 integrált grafikus mag elsődleges piaci ellenfele az Intel GMA900, a Radeon X300 SE eredményei az összevethetőség miatt kerültek a tesztbe. Az Xpress 200-at egy Athlon 64 3500+ processzorral, míg a GMA900-at egy 3,6 GHz-es Prescott processzorral teszteltük le, ezek jóindulattal egy kategóriát képviselnek (bár az Intel jóval drágább).

Elsőként a SidePort és az UMA kombinálgatásával járó teljesítményváltozásokat szerettük volna látni, ennek érdekében elővettünk három népszerű játékot (Wolfenstein, Far Cry, UT2004), és leteszteltük őket VGA-limites beállításokkal három módban. Elsőként csak az alaplapra integrált 16 MB-os SidePort memóriát használtuk a tesztekhez (SidePort mód), második körben csak a rendszermemóriából foglaltunk le 128 MB-ot (UMA mód), harmadsorban pedig a SidePort+UMA módot próbáltuk ki (16+16 MB memóriával) bekapcsolt Interleaving mellett.

Az eredmények azt hozták, amit vártunk, a SidePort+UMA mód a leggyorsabb a három közül, a SidePort-only móddal szembeni előnye 1-16 %-os, míg az UMA-móddal szemben már csak 1-5 %-os a sebességnövekedés. A különbségek nem egetrengetőek, hiszen az integrált GPU eleve nem memóriasávszélesség-limitált. A későbbi tesztekben a 16+16 MB-os SidePort+UMA módot használtuk.

Radeon Xpress 200 tesztek

Xpress 200	Radeon X300	Intel GMA900

Első játékunk a Wolfenstein, mely 640x480-as felbontásban maximális grafikai beállításokkal játszható marad az Xpress 200-zal. A GMA900 elvérzik, ám érdekes módon 1024x768-as felbontásban az összes GPU (beleértve az X300 SE-t is) csak 26-30 fps-t képes produkálni. A játékból lopott képeken nincsenek a meccs hevében észrevehető különbségek.

Xpress 200	Radeon X300	Intel GMA900

Doom 3 alatt egyik integrált vas sem tud megfelelő teljesítményt nyújtani, az Xpress ugyan egy picit gyorsabb, de ez nem vigasztal a játék hevében. Emellett problémásnak ítéltük meg az Xpress által megjelenített képsorokat is, a játékból hiányoztak a tükröződések és a fények, holott az Xpress is a Catalystet használja, ahogyan az X300 (ezzel nincs is probléma).

Xpress 200	Radeon X300	Intel GMA900

UT2004 alatt a GMA900 egyértelmű bukásának lehetünk a szemtanúi, a Radeon Xpress 200 még 800x600-as felbontásban is élvezhető sebességet nyújt. A játékból lopott képeken csak minimális, színbéli eltéréseket vettünk észre a talajon.

Xpress 200	Radeon X300	Intel GMA900

A Splinter Cell már használ shadereket is (v1.1), ám mindezek ellenére a GMA900 is egészen jól állja a sarat 640x480-as felbontásig, de az Xpress 200 így is 14-18 %-ot ver rá. A játékból lopott képen aztán persze kiderül a turpisság, a GMA900-on nem jelennek meg a pixel shader effektek.

Xpress 200	Radeon X300	Intel GMA900

A Halót most nem FRAPS-szel, hanem a játékba épített benchmarkkal teszteltük le, nem kis meglepetésre a GMA900 10 %-kal előzi meg az Xpress 200-at. GMA900-zal a játék érdekes színt vesz fel (az adott pályán belilul), és a grafika minősége további romlást szenved, tehát ennek köszönhető az Intel GPU-jának jó szereplése.

Xpress 200	Radeon X300	Intel GMA900

Ki ne szeretne az irodában munka közben lenyomni 1-2 kört az NFSU-val...? Amennyiben GMA900-as gépünk van, el is felejthetjük az NFSU-t, ellentétben a Radeon Xpress 200-zal, mellyel még 800x600-as felbontásban, közepes minőségi beállítások mellett is élvezhető a játék. Érdekes az Xpress 200 és a Radeon X300 SE egymáshoz viszonyított sebessége. A játékból lopott képeken nincsenek képminőségi különbségek.

Xpress 200	Radeon X300	Intel GMA900

Ha már az NFSU-t megengedhetjük magunknak, akkor a Colin McRae Rally 04-et sem hagyhattuk ki a számításból. Radeon Xpress 200-zal 640x480-as felbontásban maximális minőségi beállítások mellett játszható a játék (legalábbis az USA Stage 1-en), ellenben GMA900-zal esélyünk sincs versenyre kelni, mert a játék grafikája szétesik abban a pillanatban, ahogy elindítjuk a versenyt (lásd a screenshotokat).

Xpress 200	Radeon X300	Intel GMA900

Far Cry-ban már előző tesztünkben is elvérzett az Intel grafikus megoldása, a tendencia folytatódik. Az Xpress 200 „jól” teljesít 640x480-as felbontásban, az fps-ek száma a képminőségi beállításoktól függ. Hogy a GMA900-as csúfos szereplésére tegyünk még egy lapáttal, érdemes megnézni a játékból lopott képeket. Az Xpress 200 pontosan ugyanúgy jeleníti meg a játékot, ahogyan a Radeon X300, ugyanez már nem mondható el a GMA900-ról.

Xpress 200	Radeon X300	Intel GMA900

Utolsóként a szerkesztőségbe épphogy csak beesett Half Life 2-t is leteszteltük, az ATI megoldásának eredménye nevezhető lehengerlőnek, hiszen mégiscsak egy integrált megoldásról van szó, az Xpress 200 játszható fps-t tud felmutatni 640x480-as felbontásban maximális részletesség mellett is! A GMA900-ról ez már korántsem mondható el. A játékból lopott képeken csak minimális különbségeket lehet felfedezni, ezzel szemben a grafikonon...

Konklúzió

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az ATI nagyon meglepett minket. Először is az elsők között küldte el nekünk ezt az alaplapot tesztelésre. Másodszor a referenciaalaplap olyan tuningopciókat kínált fel, amelyek csak a leghardcore-abb tuningőrültek számára nem felelhetnek meg. Harmadszor a chipset a tesztekben nagyon jól teljesített, bár ez inkább köszönhető a processzorba integrált memóriavezérlőnek, mintsem a chipsetnek, mindenesetre az is valami, hogy nem rontották le a már meglévő teljesítményt. Negyedszer nagyon tetszett az integált VGA teljesítménye is. Ötödször, és talán ez a legfontosabb (legalábbis az ATI számára), az Xpress 200-ra épülő alaplapok szállítása már megkezdődött az OEM számítógépgyártók felé, ellentétben a VIA K8T890-es vagy NVIDIA nForce4-es alaplapokkal. Ez annak fényében különösen nagy tett, hogy a VIA már hónapokkal ezelőtt bejelentette PCI Express támogatású chipsetjét, illetve hogy az NVIDIA sietett az ATI előtt bejelenteni saját PCI Express megoldását, az nForce4-et, ám a paper-launch nem egy kézzelfogható dolog, ez az alaplap pedig kezünkben volt és működött.

Konkretizáljuk az eredményeket. Az ATI Xpress 200 mint chipset, felemás eredményeket ért el. Az északi híd teljesítményére nem lehet panaszunk, az RX480 az alkalmazástesztekben és a játékokban is kitűnően vizsgázott, de ez főként a processzorba integrált memóriavezérlőnek köszönhető és nem a chipsetnek. Természetesen ha nem lenne 1 GHz-es HyperTransport, és nem lenne egy működő produktum (chipset), akkor a rendszer teljesítménye sem lenne ilyen. A déli híd ezzel szemben nem a legjobb, amivel valaha találkoztunk. Először is ott van a tesztjeink szerint kissé lassú IDE-kezelés és a nem kissé lassú USB-sebesség, ami egy nem túl kiforrott déli híd jellemzőinek tudható be (utóbbi problémát már az ATI is beismerte). Mindezek mellett, ha a konkurens chipsetek déli hídjaihoz hasonlítjuk az SB400-at, akkor bizony az ATI Xpress 200 jelentős lemaradásban van, hiszen hiányzik a High Definition Audio, a SATA RAID 0+1 támogatása vagy akár az NVIDIA-nál megismert, PATA+SATA meghajtók között kombinálható RAID, és akkor még nem említettük az NCQ hiányát és a chipset biztosította hálózati vezérlőt, ami bizony hiányzik, mert hiába van PCI Express, korábbi tesztjeink már rámutattak, hogy egy chipsetbe integrált hálózati vezérlő nagyon szép eredményekre képes egy külső megoldással szemben. Természetesen ezek a funkciók nem fognak hiányozni senkinek abban az esetben, ha az Xpress 200P chipsetes alaplapok jóval olcsóbban kerülnek a boltok polcaira, mint az nForce4 vagy VIA K8T890 köré épülő alaplapok.

Az Xpress 200 mint integrált videovezérlő nagyon jó eredményeket ért el. Az Xpress 200G teljesítménye az integrált GPU-k piacán jelenleg a legjobb, de az X300 SE-nél még így is lassabb; ugyan elsőként nyújt valódi, hardveres DirectX 9 támogatást, de még így sem azt kaptuk, amire számítottunk, hiszen mégiscsak a VGA-ipar egyik legnagyobb gyártójáról van szó. Az Xpress 200 természetesen még így is bőven veri az Intel GMA900-at, de az erre érzékeny piacon nem a teljesítmény, hanem az ár és a kompatibilitás alapján választják ki a chipsetet. Kompatibilitás terén az ATI-nak nincs szégyenkeznivalója, hiszen az Xpress 200 egy asztali GPU chipsetbe integrálása nyomán jött létre, a meghajtóprogram (Catalyst) fejlettsége össze sem hasonlítható az Intel megoldásával. Az ár még kérdéses, ezt az idő dönti el. Az Xpress 200P mellett szól még a multimonitorozás tökéletes támogatása is, a SurroundView segítségével 2-4 megjelenítő egyidejű kezelésére nyílik lehetőség.

Remélhetőleg a jövőben még több mini-PC épül majd Athlon 64-re, és ha már az AMD processzorát választjuk, akkor az ATI Xpress 200-zal nem fogunk rosszul járni. Szerencsére a chipset lehetővé teszi, hogy minél több gyártó rukkoljon ki otthoni használatra szánt, akár komoly tuningdeszkákkal is.

fLeSs

Az ATI "Bullhead" alaplapot az ATI-tól kaptuk tesztelésre, az ABIT AV8 3rd-Eye alaplap és az MSI GeForce 6600 GT videokártya az Expert Computer Kft., az MSI K8N Neo2 Platinum 54G pedig a CHS Hungary Kft. jóvoltából vendégeskedett nálunk. Az ASUS videokártyákat az ASUS-tól kaptuk.