Processzorok

Múlt, jelen, jövő...

Felejthetetlen évet hagytunk magunk mögött! A Prescott-tal teljesen megújult a sikeres Intel Pentium 4 platform, de az AMD Athlon 64 is alaposan nekilendült. Felébredt Csipkerózsika-álmából a hajdan nagy dicsőségnek örvendő S3 grafikuskártya-gyártó, de a DeltaChrome család fénye elhalványult a két gigász – az ATI és az NVIDIA – vaskos teljesítménnyel, fogyasztási adatokkal és PR-szlogenekkel színezett újabb, a GeForce 6 és Radeon X sorozat között zajló összecsapása mellett. 2004-ben debütáltak a hőcsővel szerelt processzorhűtők, a merevlemezek ismét alaposan megnőttek, a tápgyártók eddig soha nem látott erőműveket sorakoztattak fel, mégis talán a kijelzők piaca mozdult a legnagyobbat. Egy éve még kuriózumnak számítottak és aranyáron mérték a tizenhét hüvelykes folyadékkristályos kijelzőket, mára áruk bőven százezer forint alá csökkent, és új monitor vásárlásakor komoly vetélytársai lettek a szám szerint kettő, de valójában csak egy hüvelykkel nagyobb képátlójú tizenkilences katódsugarasoknak.

Az elmúlt héten nagykereskedelmi partnereink – néhány kivételtől eltekintve – jól megérdemelt pihenőnapjaikat töltötték a kimerítő karácsonyi roham után, regenerálódtak és készülnek a következő – remélhetőleg még érdekesebb – évre. Most nem szolgálhatunk új árakkal, érdekes termékekkel, de összefoglaljuk a mögöttünk álló tizenkét hónap főbb hardveres eseményeit, és megpróbálunk irányt mutatni, merre halad majd a piac a következő időszakban.

Processzorok

Kétségtelen, hogy a februári Prescott-bemutató volt az egyik legnagyobb esemény az asztali rendszerek világában, de nem beszélhetünk egyértelműen pozitív hatásról úgy, mint a korábbi Pentium 4-magoknál, ugyanis a 90 nanométeres gyártástechnológiával készített processzor inkább a jövőnek készült, mintsem a jelennek; a jövője meg hát... De ne szaladjunk előre! Az új mag a lehetséges nagyobb üzemfrekvencia reményében hosszabb futószalagot és nagyobb memóriakésleltetéseket kapott. Sajnos az új technológiával gondok voltak, fogyasztásban fölülmúlta az elődöket, sebességben viszont nem. Mostanra oda jutott az Intel, hogy a korábbi 5-6 GHz-es ígéreteikből 4-re sem futja.

Közben az AMD oldaláról erős ellenfélnek bizonyultak a 64 biten is elboldoguló Athlon 64-ek. Ugyan a 64 bites alkalmazások – és a várható sebességnövekedés – még nem érkeztek meg, de már nincsenek messze, talán ebben az évben már profitálhatunk belőlük Windows-rendszereken is.

Az Intel a nyár elején ismét nagyot lépett a jövő felé, ezúttal új chipkészletével a csúcs 925X-szel (Alderwood) és a kisebb 915-ösökkel (Grantsdale). Az új lapkák egy seregnyi újdonságot hoztak magukkal, melyek változatos fogadtatásban részesültek. Az új, fémből készülő Socket 775 processzorfoglalat a maga lábatlan CPU-jával elsőre nem lopta be magát az alaplapgyártók szívébe. A finom lábacskák korábban az Intel vállára nehezedő gyártása most az ölükbe szakadt. A megoldásra a jövőt szem előtt tartva volt szükség, ugyanis sokkal nagyobb feszültséget lehet így a központi processzorokhoz juttatni.

LGA775 tokozás – az első lábatlan processzor

A nagy energiára nemsokára égető szükség lehet, ugyanis a processzorgyártók lassan, de biztosan elérkeztek arra a szintre, hogy egyetlen processzormag teljesítményét már bajosan tudják növelni; az Intel és az AMD is párban képzeli el a jövőt. Persze nem egymással, hanem egy tokozásban két processzormaggal, ami a megnövekedett teljesítmény mellett megnövekedett – ha nem is kétszeres – energiafelvételt és hőleadást is jelent. Az Intelnél már a Prescott tervezésénél gondoltak erre a problémára, és szakítottak a korábbi blokkos tervezési módszerrel, mondhatni a chip alkotóelemeit a kedvező hőeloszlás érdekében „összeturmixolták”.

Az AMD-nél nem voltak ekkora technikai változások, inkább a termékpaletta összehangolásával és az árak folyamatos csökkentésével foglalkoztak. A nagysikerű Athlon XP sorozatot felváltották a Sempronok, melyek mostantól a vállalat alsókategóriás processzorai – mondhatni az AMD „celeronjai” lettek. Ezek a chipek foglalatban azonosak az XP-kkel, felépítésükben a két utolsó Athlon XP-sorozatot (Thoroughbred B és Barton) követik. FSB-jük a bartonos 166 MHz, de másodlagos gyorsítótáruk (a 3000+ és nagyobbak kivételével) Tbred módra 256 kB. A Sempron sorozat kakukktojása a 3100+, amely már egy 64 bites képességeitől megfosztott Athlon 64-magra épül.

A 64 biteseknél a nagy újdonságot a 939 tűs foglalattal érkező kétcsatornás memóriavezérlő jelentette, mely már nem igényel a szerverekbe szánt Opteronokéhoz hasonlóan regiszteres memóriákat. Az azonos módon számozott 754 és 939 lábú processzorok közül az előbbiek csupán egy memóriacsatornával rendelkeznek, de vagy 200 MHz-cel magasabb órajelen üzemelnek, vagy 512 kB helyett 1 MB másodszintű cache-t tartalmaznak – az azonos modellszámú processzorok ára megegyezik.

754 és 939 lábú Athlon 64

Ha már a számoknál tartunk, akkor legrégebbi emlékeink a 29. hétről, vagyis július végéről vannak. Akkoriban az Athlon 64-ek több mint kétszer annyiba kerültek, mint ma. A ma 29 000 Ft környékén kapható 2800+-ért több mint 58 000 forintot, az eggyel nagyobb 3000+-osért 71 000 forintot (ma 34 000 Ft), a 3200+-ért pedig közel 90 000 jó magyar pénzt kellett leszurkolni, míg a most 51 000 forint körül kapható 3400+ akkoriban még 126 000 forintnál is drágább volt. Ennyiért ma egy Athlon 64 3800+-ot és egy hozzá való izmos processzorhűtőt is kaphatunk. 36. heti bevezetésük után a Sempronok árai is szépen haladtak lefelé, de nagyjából tíz hét múlva beálltak egy olyan szintre, aminél olcsóbban már talán nem érdemes processzort árulni.

Az Intel is mérsékelte árait, bár AMD-s ütemet ismét nem tudtak felmutatni. A 28. héten 51 000 Ft környékén kapható 3 GHz-es, 800 MHz-es FSB-vel ellátott Pentium 4 ma nem feleannyiba kerül, csak tízezer forinttal lett olcsóbb. A Celeronok árai végig a hasonló kategóriás Athlon XP-k fölött mozogtak, teljesítményük pedig némileg alattuk. A Prescott-magra épülő Celeron D-k ugyanakkor elsősorban megnövelt cache-méreteiknek köszönhetően erősebbek lettek elődeiknél, és azok számára, akiknek csak irodai munkára, internetezésre, filmnézésre kell a számítógép, egy kedvező árú alaplappal, olcsóbb videokártyával, netán integrált grafikával kombinálva megfelelő választásnak bizonyulhatnak.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!