AMD Ryzen 7 5800U: az alacsony fogyasztású Cezanne

Zen 3 a notebookban

A Zen 3 mobil változatát idén januárban, a CES-en mutatta be az AMD, és rögtön több szegmenst is megcélzott vele: először piacra dobta a nagyobb teljesítményű notebookokba szánt H, HS és HX szériát, melyből az egyik legerősebb változatot, a nyolcmagos, 45 watt feletti TDP-vel rendelkező Ryzen 9 5900HX-et már ki is próbálhattuk egy játékosoknak szánt notebookban. Amivel azonban az AMD mostanáig adós maradt, az az alacsony fogyasztású, U széria, melynek a 15 wattos fogyasztású szegmensben kellene felvennie a harcot az Intel hasonló célú – és szintén U betűvel jelölt – termékeivel. Mostani tesztünkben ennek az U szériának a csúcsát, a nyolcmagos, 16 szálas Ryzen 7 5800U-t teszteltük egy új ASUS ZenBook UM325 ultrabookban.

A Cezanne SoC APU esetében nem titok, hogy sok dolgot megörökölt elődjétől, így a Renoir kódnevű fejlesztéshez képest nem változik például az integrált grafikus vezérlő. Ugyanakkor a processzorrészt alaposan kigyúrták: nem csak szimplán nyolc Zen 3 mag áll rendelkezésre, amelyek egyenként 512 kB-os L2 gyorsítótárral bírnak, de a megosztott L3 cache kapacitása is 8-ról 16 MB-ra nőtt. Utóbbi változás célja, hogy jobban ki lehessen szolgálni az Zen 3-at.

Ezzel az AMD komoly előrelépést ér el a teljesítményt tekintve a Zen 2-re épülő korábbi nyolcmagos SoC APU-jához képest, de ezt még megspékelte a vállalat az átdolgozott energiatakarékossággal, és nagyrészt ennek köszönhető az, hogy a Cezanne kódnevű lapka kifejezetten jó üzemidőket tud produkálni a notebookokban.

[+]

A technikai háttér tekintetében két újításra érdemes koncentrálni. Egyrészt a korábbi memóriavezérlő kiegészült egy rendkívül alacsony energiafelhasználást biztosító állapottal, másrészt bevetésre került a CPPC2 vagyis a Collaborative Processor Performance Control. Utóbbi igazából nem újdonság, ha az asztali Ryzenekre tekintünk, de mobil szinten az, mivel alacsony fogyasztási keretek mellett kifejezetten nehéz alkalmazni ezt a technikákat. A lényeg itt a nagyon precíz feszültség- és órajelskálázás, miközben az órajelváltás akár hússzor gyorsabban is megvalósulhat, ráadásul az új generáció esetén nem kell szinkronban lennie az IGP, illetve a processzormagok feszültségének. A magok konkrétan egyedi finomszemcsés energiamenedzsmentet használnak.

[+]

Ezekkel a fejlesztésekkel a mobil Ryzen 5000 generáció úgy működik Windows alatt, ahogy az asztali Ryzen 5000 sorozat, csak éppen ennek a jelentősége a notebookoknál az üzemidőben is meglátszik, és tipikus akkumulátorhoz mérve itt konkrétan órákat javított az AMD az előző generációhoz viszonyítva. Persze a puding próbája az evés, és a kanalat már be is készítettük...

A tesztplatform

Notebookokba szánt processzorról lévén szó, a tesztből nem hagyható el a teljes platform vizsgálata, hiszen a végső eredményeket a többi komponens, a hűtés, illetve a notebook gyártója által választott beállítások is befolyásolják. A tesztrendszer az AMD és az ASUS együttműködésével érkezett, egy ZenBook UM325SA ultrabook formájában. A konkrét gép egy amerikai változat, amerikai töltővel és billentyűzettel, de ez természetesen a számítási kapacitást nem befolyásolja, és az sem valószínű, hogy a Magyarországra érkező verzió külsőben eltérne majd ettől.

[+]

Ez a külső nemcsak hogy határozottan zenbookos, de rendkívüli módon hajaz például a korábban már tesztelt, 14”-es ZenBook UM425-re, melyet a Renoir-Ice Lake versenyben láthattunk, és közeli rokonságban van az UX363-as sorszámot viselő Flip 13-mal is, de persze nem alakítható táblagéppé. Az említett modellekhez hasonlóan tehát továbbra is unibody alumíniumháznak, szálcsiszolt fedlapnak örülhetünk, az összeszerelés pedig példás.

[+]

A kijelző egy OLED panelt, mégpedig az UX363-ban látott változatot használja, ezúttal érintésérzékeny felület nélkül. A Full HD felbontású egység gyönyörű képet ad, 400 cd/m² feletti maximális fénysűrűségével napfényben is látható marad, ami kombinálva a 100%-os Adobe RGB és DCI-P3 színterekkel rögtön grafikus munkákra is alkalmassá teszi ezt a notebookot.

[+]

Az ASUS vállalásának megfelelően egyébként a kijelző gyári kalibrációval érkezik, a profilt használva pedig egész pontos színeket kapunk, az átlagos delta E érték 2 alatt marad. Természetesen ezen utólag még pontosíthatunk, a képernyőben ott a lehetőség erre, de akinek nem kiemelten fontos a színhűség, az minden bizonnyal az eredeti beállításokkal is teljesen elégedett lesz.

[+]

Ultrabookról lévén szó, a méretek igazán aprók: 304 x 203 x 14 mm-es dimenziókra és 1,14 kg-os tömegre számíthatunk, és az utóbbi egy 67 Wh-s akkumulátort is magába foglal. A vékony gép oldalain méretéhez képest egész jó csatlakozókínálatot találunk: bal oldalon egy HDMI 2.0b kivezetés, két Type-C konnektor (USB 3.2 Gen2, DisplayPort és USB-PD kompatibilitással), jobb oldalon pedig egy USB 3.2 Gen1-es Type-A és egy microSD olvasó fogad minket.

[+]

Mint látható, az analóg hang kimaradt a szórásból. Ami a burkolat alatti részt illeti, esetünkben egy kiválóan felszerelt példány mutatja be a Ryzen 7 5800U képességeit, a CPU mellett az alábbi komponensek kerültek bele:

Mielőtt rátérnénk a Ryzen 7 5800U vizsgálatára, ellenőrizzük a körítést is: a kijelző képességeiről volt már szó, a háttértárról azonban nem. Mint a fenti táblázatból is látszik, a vizsgált notebookban egy 1 TB kapacitású, NVMe csatolós SSD található, mely az SK Hynix gyártmánya és PCIe 3.0 x4 interfészt használ.

[+]

A CrystalDiskMark 6.0-ban kapott eredmények alapján ezen komponens sebessége teljesen rendben van, megfelel annak, amit ma egy ilyen eszköztől elvárhatunk, biztos, hogy nem jelent hátrányt a soron következő mérések alatt.

Teljesítmény: általános

A platform képességeit vizsgáló mérésekben három ASUS notebookot hasonlítottunk össze: a Cezanne-t tartalmazó UM325SA mellett egy Renoirral (Ryzen 7 4700U) szerelt UM425 és egy Tiger Lake-re (Core i7-1165G7) épülő UX482 szerepel még benne. A három notebookban hasonló a körítés, de természetesen vannak eltérések a memória típusában és a háttértárban, de ezek nem akkorák, hogy túlzott mértékben segítsék egyik vagy másik versenyzőt. A ZenBook Duo családba tartozó UX482 felé billenti a mérleg nyelvét a nagyobb méretű gépház, mely megkönnyíti a hűtés dolgát, így kicsit közelebb viszi processzorát a valódi versenytársat jelentő Core i7-1185G7-hez. A tesztek során ennél a notebooknál a második kijelzőt lekapcsoltuk, hogy ne befolyásolja az eredményt.

A ZenBookoknál megszokott módon az új UM325SA-ra is előre telepítették a MyASUS alkalmazást, mely csendes, normál és maximális teljesítményt kínáló profilokba képes kapcsolni a notebookot. Méréseinket normál és Max Performance beállításon is futtattuk – ez utóbbi, mint látható, különösen a hűtés és/vagy tápellátás limitálta tesztekben segít, cserébe viszont gépünk zajszintje is jelentősen emelkedik tőle.

Az eredményeket nézve a SPECwpc összeállításával kezdve a vizsgálatot, látható, hogy a Ryzen 7 5800U nem csak egy frissítés, több esetben is 20% körüli gyorsulásokat láthatunk, ami még annak ellenére is impozáns, hogy a 4800U-nál valamivel lassabb 4700U dolgozik az UM425-ben. Az előrelépés a videókódolás (Handbrake), a Blender és a 7Zip esetében is jelentős, és több helyen sikerült nemcsak beérni a Core i7-1165G7-et, de el is húzni tőle.

A Cinebench R20, mely egy viszonylag hosszú ideig futó teszt, jól illusztrálja, hogy a legjelentősebb fejlesztések a többszálas területen történtek, és itt látható igazán jól a Max Performance profil TDP-t és hűtést is feltornázó beállításainak hatása is.

Végül, ami az általánosabb rendszersebességet mérő PCMark 8-at és PCMark 10-et illeti, itt is látszik, hogy míg korábban az Intel-AMD párharc inkább kétesélyes volt, addig a Cézanne megjelenésével – az inkább Intel Xe-párti OpenCL teszteket leszámítva – egyértelmű lett az AMD fölénye.

Teljesítmény: játékok, fogyasztás

A 3D-s képességeket vizsgáló teszteket a szintetikus 3DMarkkal kezdjük. Mindhárom notebook integrált grafikus adapterrel rendelkezik, egyértelmű, hogy nem a játékosok kedvéért tervezték őket, bármit is állítanak a marketingesek.

Pusztán az eltéréseket nézve azt látjuk, hogy a GPU-fronton is jelentős az előrelépés a Renoirhoz viszonyítva, ami persze érthető, hiszen a 4700U-ban található Vega 7-hez képest itt nemcsak magasabb órajelet, de hét helyett nyolc számítási egységet is kapunk, ez a "plusz 14%" pedig az eredményekben is visszaköszön. Az Intel Xe-t favorizáló PCMark 10 Gaming (lásd előző oldalon) és 3DMark Sky Drivert leszámítva eddig az Intel és az AMD fej-fej mellett haladt, az 5800U-val azonban már kényelmes a vörösök előnye.

A valós játékok alatt is csak némileg változik a kép, a Forza Horizon 4-et közepes minőségi beállításokon és HD felbontáson futtatva is az AMD bizonyult jobbnak. Ennek kapcsán persze továbbra is érvényesek a Tiger Lake-et bemutató tesztben leírtak: az Intel architektúrájának kedvez, hogy a 3DMark 5.0-s pixel shadert használ, míg az AMD-nek a modernebb megoldásokkal (6.0-s pixel shaderrel) dolgozó Forza Horizon 4 jelent előnyt.

Végezetül nézzük meg a Radeon RX Vega 8 képességeit önmagukban! Ehhez a standard processzorteszteknél megszokott beállításokat használva futtattuk a játékokat, de Full HD helyett HD felbontáson. Az eredmények igazából nem rosszak, jobbára épp a játszhatóság határán mozognak a számok, ami azt jelenti, hogy kicsit lejjebb engedve a képminőségből, tulajdonképpen még játékra is használhatunk egy Cézanne-nal szerelt ultrabookot, egy nagyobb méretű, kevésbé hűtés/TDP-korlátozott példánynál pedig még jobb számokat is láthatunk, ahogy azt a Max Performance profilon mért értékek is sejtetik.

Fogyasztás

Vessünk is gyorsan egy pillantást akkor erre a bizonyos fogyasztásra: mint a grafikonok is mutatják, valamennyi notebook 15 watt feletti TDP-vel dolgozhat. Normál beállítások esetén az UX325SA a kezdeti felpörgés után 18 watt körüli fogyasztást enged a processzornak – Max Performance profilra váltva viszont itt is a többiekhez hasonló, 23-24 wattos számokat láthattunk. Ez persze a frekvenciában és a melegedésben is változást jelent, és a zajszintet is emeli.

Utolsó vizsgálatunk az üzemidőre vonatkozik, itt viszont a ZenBook Duót lecseréltük a többiekhez hasonlóan ultrabook kategóriás és 67 Wh-s akkumulátorral szerelt ZenBook Flip S UX371-re, mely így sokkal inkább az AMD-s modellek vetélytársa lehetett.

Az eredmények kapcsán természetesen belefutunk némi almát a körtével problémába, hiszen az UM425 LCD, míg az UM325 és az UX371 OLED panelt használ – hogy csak egyet említsünk az eredményeket erősen befolyásoló különbségek közül. Mindenesetre a maximális fogyasztásnál, ahol nemcsak a CPU és a GPU kap feladatot, de a háttértár is dolgozik, a kijelző pedig maximális fényerőn üzemel, az 5800U-val szerelt UM325 jobb eredményt ér el a 4700U-val szerelt UM425-nél, dacára az utóbbiban lévő jóval alacsonyabb fényerejű kijelzőnek és alacsonyabb teljesítményű processzornak. Ez mind a platformot, mind a notebookot nézve kiváló eredmény.

Kevésbé lehet büszke az újdonság a minimális fogyasztás és az irodai munkák során mért értékekre, mely valószínűleg több tényezőnek is köszönhető, így például az LCD/OLED fogyasztásának különbségére csökkenő fényerőn, de valószínűleg a BIOS-ban beállított energiatakarékosságot befolyásoló paraméterek is számítanak. Fordult a kocka viszont a videólejátszásnál, amelynél az UM325 kifejezetten jól teljesített a versenytársakhoz képest (ennél a mérésnél, illetve az irodai munkánál egyaránt 120 cd/m²-es fénysűrűséget állítottunk be minden noteszgépnél).

Értékelés

Elsőként magát az ASUS ZenBook UM325SA notebookot értékeljük, mely egy valóban kiváló ultrabook: azon túlmenően, hogy kiválóan hordozható, igényes a kivitele és tetszetős a dizánja, ott van még a remek OLED panel, továbbá a Cézanne-nak köszönhető nagy teljesítmény és kellően hosszú üzemidő is. A noteszgép tehát abszolút tetszett nekünk, de sajnos azt, hogy mikor lesz elérhető hazánkban, milyen mennyiségben érkezik és főleg milyen áron, egyelőre nem tudni.

[+]

[+]

Áttérve a Cézanne-ra, nem tudunk elmenni szó nélkül az AMD új, a vásárlókat jó eséllyel összezavaró számozása mellett: míg a Ryzen 7 5800U és a Ryzen 5 5600U valóban a Zen 3-ra épül, addig a Ryzen 7 5700U, Ryzen 5 5500U és Ryzen 3 5300U az előző generációs Renoir módosított és emelt órajeles változatára, a Luciennre. Erre tehát figyelni kell a notebook kiválasztásakor!

[+]

Ami magát a Ryzen 7 5800U-t illeti, ez a processzor kiváló, és mutatja, hogy az AMD remek munkát végzett a Renoir után. Méréseink alapján a legtöbb szituációban a mindennapi feladatok során is érezhető gyorsulásra számíthatunk, miközben a fogyasztás nagyobb terhelésen érdemben nem változik az előző generációhoz képest. Ez természetesen elsősorban a CPU-nak köszönhető, hiszen itt kapunk jelentősebb fejlesztéseket, a GPU-nál csak minimális változtatások történtek, így a mérésekben inkább a Vega 7 - Vega 8 között meglévő 1 CU-nyi különbség, illetve az enyhe órajel-emelés hatását láthatjuk. Persze a platform alapvetően nem játékokhoz készült (arra ott a H széria), a Vega 8 mégis elég erősnek tűnik ahhoz, hogy HD felbontáson bemerészkedjünk a küzdőtérre – ennél többet 2021-ben sem várhatunk egy integrált grafikától és egy ultrabooktól.

Összevetve az 5800U-t Intel termékeivel, azt láthatjuk, hogy ugyan a Tiger Lake-kel az Intelnek a Renoir jelentette veszélyt sikerült elhárítani, a Cézanne ismét feladhatja a kékeknek a leckét, akiknél egyelőre nincs hivatalos információ a potenciális visszavágás idejéről. Az Intel kezében tehát most inkább csak az árfegyver marad, ha a Tiger Lake-et versenyképes ajánlatként szeretné a piacon tartani. Mindenesetre új notebook vásárlásakor nyugodt szívvel ajánljuk az AMD platformját – már csak az kell, hogy az erre épülő notebookok megfelelő mennyiségben és áron meg is jelenjenek a boltokban, és hogy a gyártók a körítésnél is odafigyeljenek a minőségre.

AMD Ryzen 7 5800U processzor

Wombath, Abu85

Az ASUS ZenBook UM325SA notebookot az AMD bocsátotta rendelkezésünkre.