Tesztkonfiguráció, fogyasztás

Méréseink során törekedtünk arra, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk, amit olvasóink is könnyen reprodukálhatnak, így a játékok beépített benchmarkját használtuk. A tesztek egyik és legfontosabb alappillére jól bevált, X99-es tesztkonfigurációnk, mely sokaknak már bizonyára ismerős lehet. Az alaplap egy Asus X99-PRO modell, míg a processzor feladatát egy fixen 4 GHz-re tuningolt Intel Core i7-5960X tölti be, hogy minél többet ki tudjunk passzírozni a tesztelt alkalmazásból. A rendszermemória mérete továbbra is 32 GB. A HyperX Fury típusú DDR4 modulból összesen négy található az alaplapban, így azok négycsatornás üzemmódban, 2666 MHz-en hasítanak.

Az egyre csak hízó játékok okán SSD-ből már kénytelenek voltunk egy 500 GB-os modellt választani, egészen konkrétan egy Samsung 850 EVO-t, jelen tesztünkben az operációs rendszeren kívül alaposan megpakoltuk játékokkal is, amiknek a futtatása volt a feladata. Ez már a sokadik alkalom, hogy a 64 bites Windows 10 Próra frissített tesztrendszerünk játéktesztek során bevetésre kerül, aminek mostanra érett be a frissítése, hiszen a DirectX 12-es mód kizárólag ezzel érhető el. A tesztrendszer további komponenseit az alábbi táblázat ismerteti.

A tesztkörnyezet (a képen lévő VGA csak illusztráció) [+]

Ami a meghajtóprogramokat illeti, a Radeon kártyákat egységesen (beleértve a frissen debütált RX 460-at is) a legfrissebb, Radeon Software - Crimson Edition 16.8.1 non-WHQL béta driverrel teszteltük. Az NVIDIA kártyáihoz a GeForce Game Ready Driver 368.39 meghajtót telepítettük fel, a GTX 1060-at pedig a GeForce béta driver 368.64-gyel mértük. A játékokat kétféle (Full HD és WQHD, azaz 1920x1080 és 2560x1440 képpontos) felbontásban teszteltük, a képminőséget játéktól függetlenül maximálisra állítottuk. A meghajtóprogramban mindent alapértelmezett beállításokon hagytunk (itt fontos kivétel, hogy a G-Sync-et a GeForce-ok esetében mindig inaktiváltuk), míg az anizotropikus szűrést, illetve az élsimítást mindig az adott játékban kapcsoltuk be. Korábbi szavazásunk eredménye alapján mostantól, ahol lehet, DirectX helyett a Mantle leképezőt választjuk a GCN-alapú Radeon kártyák esetében.

A méréseket mondhatni brutális beállítások mellett végeztük, hiszen ezeket használtuk a jelenleg legerősebb egy GPU-s videokártya, az NVIDIA GeForce GTX 1080 tesztje során is, persze itt már 4K-ban nem mértünk. A koncepció mindezek mögött az, hogy kimutathatóvá váljon: hol jobb az RX 460 az eddigieknél? Ha erre a fontos kérdésre nem kapunk választ, nehéz helyén kezelni a Polaris 11 teljesítményét.

Játékok

• Tom Clancy's The Division (DirectX 11) – motor: Snowdrop Engine / műfaj: TPS/akció
• GTA V (DirectX 11) – motor: R.A.G.E. / műfaj: TPS/akció
• Sniper Elite 3 (DirectX 11/Mantle) – motor: Asura / műfaj: FPS/akció
• Thief (DirectX 11/Mantle) – motor: Unreal Engine 3 / műfaj: FPS/akció
• DiRT Rally (DirectX 11) – motor: EGO Engine 3.0 / műfaj: autóverseny
• Middle-earth: Shadow of Mordor (DirectX 11) – motor: LithTech Jupiter EX / műfaj: TPS
• Ashes of the Singularity (DirectX 12) – motor: Nitrous / műfaj: RTS/stratégia
• Total War: Warhammer (DirectX 12) – motor: Warscape Engine / műfaj: RTS/stratégia
• Hitman (DirectX 12) – motor: Glacier 2 / műfaj: TPS/akció
• Rise of the Tomb Raider (DirectX 12) – motor: Foundation / műfaj: TPS/kaland
• Far Cry Primal (DirectX 11) – motor: Dunia 2 / műfaj: TPS/akció

A mérésekhez használt játékok palettáját tavalyi VGA-tesztjeinkhez képest megváltoztattuk kissé, és több új cím is szerepel, köztük olyan forró is, mint a Tom Clancy's The Division. Utóbbi ugyan csak DirectX 11-et támogat, de mostantól a VGA-tesztekből a DirectX 12-t támogató programok sem hiányoznak. Ilyen például a Hitman, a Total War: Warhammer és a legelső DX12-es cím, az Ashes of the Singularity (amelynek a napokban megjelent legfrissebb, 1.23-as verzióját használtuk). Bónuszként a szintén DirectX 12-es Rise of the Tomb Raider és a sajnálatosan még csak DirectX 11 alatt futó, de igen népszerű Far Cry Primal mérések is szerepelnek. Ezek már az összesítésben is helyet kaptak, későbbi tesztjeinkben továbbra is biztosan számítunk rájuk.

A könnyebb és pontosabb mérés, valamint az egyszerű összevetés érdekében minden játéknál a beépített benchmark toolt használtuk, és az ezek által rögzített eredményeket jegyeztük fel. A grafikonokat az átlag másodpercenkénti képkockák értékei alapján rendeztük csökkenő sorrendbe, ahol a főszereplő RX 460 képességei miatt a Full HD felbontás az elsődleges szempont, mert itt a legtöbb beállítással magabiztosan futtathatók a tesztelt címek. Természetesen egy-egy erőforrászabáló beállítást ehhez vissza kell vennünk, de játéktesztjeink (pl.: Milyen vasat rakjak a Hitman (2016) és a Rise of the Tomb Raider alá?) során láttuk, hogy a mai modern játékok esetén egy-egy ilyen nem befolyásolja jelentősen negatív irányban a képminőséget.

Fogyasztás

A fogyasztást konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Sniper Elite 3 benchmarkja alatt végeztük, mely 2560x1440-es felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadozik a fogyasztás, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, ami a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

Két szembetűnő jelenség fogad minket a fogyasztás elemzése során. Az egyik az, hogy ugyan sokat fejlődtek az AMD multimédiás energiagazdálkodási képességei, de az NVIDIA sem ült a babérjain: az RX 460 egy kicsit többet fogyasztott DXVA lejátszás során, mint a GTX 750 Ti. Ez igaz a terhelt értékekre is, de ehhez hozzá kell tennünk, hogy a legelső Maxwell a terhelt mérések során egy kissé szenvedett, nem tudta már kifutni magát, így egy hajszálnyival alacsonyabb értékeket produkált, mint amire számítottunk.

A GTX 970-nel üresjáratban valami energiagazdálkodási anomáliába futottunk, nem akarta a CPU-nk lecsökkenteni a feszültségét, ezért magasabbak némileg a fogyasztási mutatói. A monitor energiagazdálkodás során történő lekapcsolását követően az egész RX 400-as széria nyerőnek látszik, és a kis Polaris 11 így az élre törhetett. Elvileg Windows 10-zel a ZeroCore nem működik, ennek ellenére az RX-ek itt mindannyian egy nagyobb fogyasztásbeli csökkenést produkáltak, míg a régebbi Radeonok és a GeForce-ok nem. Ez korábbi RX tesztjeink során is egyöntetűen bebizonyosodott.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!