Hirdetés
BIOS
Az ASUS BIOS-a [+]
Az emberek többsége a vásárlás során az alaplapok BIOS-ának felépítését és funkciógazdagságát nem veszi figyelembe, de ha ki akarjuk deríteni, hogy mely típusok állnak közel az optimális vagy ideális megoldáshoz, akkor érdemes ezt a tulajdonságot is górcső alá venni. Elsősorban a rendszer beállítását és a túlhajtást segítő opciók érdekelnek minket. Az Asus szokás szerint AMI BIOS-szal rendelkezik, annak is egy elég jól felszerelt változatával. Az integrált eszközök ki- és bekapcsolásához minden opció a rendelkezésünkre áll. Az integrált VGA működtethető UMA, Sideport vagy UMA+Sideport módban is, beállítható a Sideport órajele és az UMA mérete. Érdekesség, hogy a Sideport feszültségét is lehetőségünk nyílik megemelni, ezzel lényegében az integrált VGA-hoz kapcsolt memóriát hajthatjuk túl, bár ennek szerintünk nincs túl sok értelme, később ki is fog derülni, miért. A monitorozó részleg kicsit hiányos, igaz, a lényegesebb összetevőket megtaláljuk, de csak két ventilátor vezérlésére van lehetőségünk. Az O.C. profilok alatt nyolc különböző BIOS-beállítási séma elmentésére van alkalmunk, ez több mint elég. A rendszer komponenseinek túlhajtására szakosodott opciókból van bőven, bár a Striker és Maximus alaplapoknál megszokott, sok esetben teljesen ismeretlen opciók kimaradtak; emiatt nem bánkódunk túlságosan, ezek szerintünk csak megzavarják az embert. A tuningos beállítások egy átlagos vagy annál kicsit elvetemültebb felhasználó számára kellően nagy intervallumom belül rögzíthetőek. Ugyanakkor hiányoltuk a BIOS-ból az AMD 790GX-ben újdonságként szereplő ACC beállításához szükséges menüt, így ahhoz, hogy ezt ki- vagy bekapcsoljuk, az AMD-féle Overdrive-ra lesz szükségünk. Egyébként az ACC alapértelmezést szerint ki van kapcsolva. Hogy a gyakorlatról is essen szó, a processzor tuningjával kapcsolatban nem ütköztünk akadályba, de a memóriákkal az éppen elérhető legújabb BIOS nem volt képes megbirkózni. DDR2-1066-os órajelen sem Corsair, sem CSX memóriáinkkal nem tudtuk beindítani az alaplapot, pedig próbálkoztunk eleget feszültségemeléssel, időzítések állításával, Ganged és Unganged mód váltogatásával, foglalatcserével, mégsem jött össze. Az M3A78-T-be is beépítették az Express Gate-et, ami nem más, mint egy mini Linux az alaplapon található flashmemóriára feltelepítve, némileg bekonfigurálva, és internetezésre, illetve skype-olásra felkészítve.
Az MSI BIOS-a [+]
Az MSI BIOS-a kapcsán túl sok újdonságról nem tudunk beszámolni. Ez is AMI BIOS, és általánosságban ez is jól sikerült, de nincs Express Gate. A monitorozó részleg itt is picit hiányos, kevés a látható feszültség, és mindössze egyetlen ventilátor vezérlésére kapunk lehetőséget. Az MSI is engedélyezi az integrált videokártya memóriájának konfigurálását és túlhajtását, ugyanakkor a AMD 770 chipsetes K9A2-vel ellentétben már az északi híd, illetve az L3 cache szorzóját is beállíthatjuk. Az opciók száma megfelelő, és az intervallumokkal sincs gond, de pl. a CPU Voltage "finomsága" kicsit lehetne jobb is. Problémának érezzük, hogy a BIOS tartalma nem menthető el különböző profilokba, így amikor sikertelenül próbálkozunk és CMOS-t kell resetelni, újra be kell állítani mindent. Az MSI DKA790GX Platinummal nem voltak olyan gondjaink, mint az Asus M3A78-T-vel, a memóriáink gond nélkül mentek DDR2-1066-os órajelen.
Az XFX BIOS-a [+]
Az XFX nForce 750a SLI az előző két alaplap után már nem nagyon tudott újat mutatni. A monitorozó részleg ezúttal sem sikerült különbre, egyetlen ventilátor szabályozására van lehetőségünk. Az integrált videokártya órajeleinek beállítása itt sem tabutéma, természetesen a Sideport mód hiányzik, hiszen az nForce 750a mellé nem kapcsoltak dedikált memóriát. Sajnos az XFX sem kínál fel BIOS-tartalmat elmentő opciót, így ezt is kénytelenek vagyunk nélkülözni. Ugyanakkor a túlhajtásért felelős részleg igen kifinomult lett, a legújabb BIOS-verzióval gyakorlatilag minden beállítható, amire szükségünk lehet. Az XFX-szel a túlhajtás során némileg meggyűlt a bajunk, ugyanis az alaplaphoz adott első BIOS, bár megfelelően működött, túlhajtásra nem vált be, a processzorunkból alig tudtunk kihozni egy kis többletet, mert az L3 cache szorzóját nem konfigurálhatjuk be. A BIOS-frissítés után helyreállt a rend, lehetőségünk nyílt az L3 cache szorzójának állítására, viszont az új BIOS-szal a processzor és az L3 szorzóját, feszültségét 16-os (hexadecimális) számrendszerben kell megadnunk. Ezzel nem is lenne gond (az átváltáshoz nem kell diploma), de a feles szorzók és a tört feszültségek miatt igencsak macerás a beállítás, rengeteget kell kísérletezgetni ahhoz, hogy minden klappoljon. Például a hexa 01-es szorzóbeállítás a valóságban 8,5-et jelent, ez feles léptekben elmegy egészen az F-ig, ami 16-os szorzót jelent, azaz 8,5-nél kisebb szorzót nem sikerült beállítani. A feszültségeknél az A, azaz a tizenhárom 1,30 V-nak felelt meg, a C pedig 1,40 voltnak, ezután feltételeztük, hogy alacsonyabb és magasabb értékeket is így kell beállítani, de valahogy mégsem jött össze a dolog, egy idő után teljesen elvesztettük a fonalat, illetve úgy tűnt, mintha az alaplap vesztené el a fonalat.
Tapasztaltunk más furcsaságot is, bár emiatt nem hibáztatható az XFX. Az alaplap alapvetően csak 95 wattig támogatja a processzorokat, mi viszont egy 125 wattos Phenom 9850-nel teszteltük, amivel eleve el sem kellett volna indulnia. Végülis ment minden, mint a karikacsapás, de a túlhajtás után észrevettük, hogy a rendszer fogyasztása már nagyon minimálisan CPU-terhelő esetekben is (pl. pendrive-ra való másolás közben) 100-120 wattról felugrott 250-300 wattig, ami szerintünk nem túl egészséges. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy az XFX nForce 750a SLI tényleg nem való a csúcskategóriás Phenomok alá. Az alkatrészek túlélték a megpróbáltatásokat...
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
