AMD 790GX, nForce 750a SLI

Az AMD 790GX-szel kapcsolatos pletykák már nyáron szájról-szájra terjedtek, a felhasználók úgy gondolták, hogy ez lesz a cég NVIDIA nForce 780a SLI-jére adott válasza. A chipsetet elsősorban az NVIDIA által bevezetett Hybrid Power miatt várták sokan, ami a felhasználónak lehetőséget ad egy olyasféle energiatakarékos mód használatára, amit bekapcsolva a külső, nagy teljesítményű videokártya lekapcsol, a kép megjelenítését pedig az integrált videokártya veszi át. Az AMD 790GX megérkezett, azonban jópár szempontból különbözik attól, amire számítottunk.

AMD 790GX (valójában 780G) és az SB750 [+]

A 790GX gyakorlatilag egy felturbózott 780G. A 780G-t korábbi cikkünkben már alaposan kiveséztük, és megállapítottuk, hogy az AMD ezúttal fején találta a szöget. A lapkakészletet minden szempontból tökéletesnek ítéltük meg, így hát a mérnököknek alaposan bele kellett húzniuk ahhoz, hogy a 790GX valami nagyot, újat villantson. A 790GX-en egy módosított 780G teljesít szolgálatot: a grafikus processzor órajelét 500 MHz-ről 700 MHz-re emelték, és elnevezték Radeon HD 3300-nak, majd mellécsaptak egy kis dedikált memóriát (Sideport), a kettő között pedig egy 16-bit széles közvetlen kapcsolatot építettek ki. Elvileg a 780G mellé is társítható memória, de a gyártók többsége az alacsony költségvetésű alaplapokat nem akarta megdrágítani egy efféle megoldással. Az AMD most azt várja, hogy ezúttal minden esetben építsék rá az alaplapra a Sideportként funkciónáló memóriát, ami a legtöbb esetben 128 MB méretű lesz és valószínűleg DDR3-1333 órajelű (azaz 667 MHz-es).

A GPU órajelének közel 40%-os megemelése teljesen logikus lépés, hiszen az 55 nm-en készülő chipben hatalmas tuningpotenciál lakozik, hát akkor meg miért is vesszen kárba? A 790GX a játékosoknak is tartogat egy kis meglepetést, ugyanis a 780G-vel ellentétben már támogatja a CrossFire kapcsolatot, igaz, csak kétszer nyolc sávon, de ha figyelembe vesszük a PCI Express 2.0 szabvány által felkínált tekintélyes sávszélességet, akkor ez a lépés is érthető.

A lapkakészletek az esetek többségében két chipből, azaz hídból állnak, tehát a 790GX-nek is kell hogy legyen egy párja. Ez pedig az SB750, a nem is olyan régen bemutatott SB700 utódja. Megszokott, hogy a déli híd csak említés szintjén szerepel egy-egy leírásban, azonban az SB750 kicsit más, mint a többi. Az SB750 egy feljavított SB700, ami az összes korábban támogatott funkción felül már megbirkózik a RAID 5-ös tömbök kezelésével, ugyanakkor rendelkezik egy Advanced Clock Calibration (ACC) nevezetű funkcióval, ami elméletileg hozzásegít minket ahhoz, hogy Phenom processzorunkból kihozzuk a maximumot. Kicsit furán hangzik ez, hiszen a déli hídnak ritkán van köze a processzorhoz.

A 790GX-et nem a belépőszintre tervezték, inkább közép-felsőkategóriás alaplapokon talál majd helyet magának annak ellenére, hogy alapvetően egy 780G-ről van szó, ami a fentebb megemlített változtatásokon kívül nem kínál semmi újat. A videólejátszásért felelős részleg változatlan maradt, a 790GX-ben is az UVD 2 végzi a nagyfelbontású MPEG-2/H.264/VC-1 videók hardveres dekódolását, amivel tehermentesíti a processzort. A 790GX is támogatja a Hybrid CrossFire kiépítést, azaz a 790GX mellé betársíthatunk egy Radeon HD 2400 vagy HD 3400 típusú videokártyát, hogy a kettő teljesítménye összeadódjon. Ugyanakkor kicsit csalódást keltő, hogy az AMD továbbra sem kínál olyan chipkészletet, ami rendelkezik az NVIDIA Hybrid Powerjéhez hasonló funkcióval. A pletykák sajnos nem bizonyultak igaznak.

Visszatérve az ACC-re, az AMD azt állítja, hogy a chipsettervező részleg és a Phenomot kifejlesző mérnökök "összebarátkoztak", és az így megszületett közös gyermek, az SB750 közvetlenül hozzáférve a processzorhoz már képes annak belső tulajdonságait, egyes időzítéseit átállítgatni. Hogy pontosan miről van szó, azt nem tudtuk meg, de elég valószínű, hogy az egyes alaplapok BIOS-ából már ismerősen csengő "clock skew" opció processzorra alkalmazott változatáról lehet szó, ami a processzort és a memória, chipset vagy HyperTransport vezérlésért felelős részlegeket képes összehangolni. Mindenesetre az AMD azt állítja, hogy az ACC bekapcsolásával a processzorból további 200 MHz sajtolható ki.

MCP78-as kódnevű chipre épül az nForce 750a SLI „lapkakészlet” is [+]

Az NVIDIA válasza sem váratott sokat magára, már kapható az eddig csak papíron létező nForce 750a SLI, ami a korábban bemutatott 780a alacsonyabban árazott, középre pozicionált variánsa: ez már csak a 2 x 8 sávos SLI-t támogatja, viszont az NVIDIA ESA-ját és az SLI memóriákat már egyáltalán nem. Mint tudjuk, az összes létező nForce 700-as lapkakészlet egy GeForce 8200 alapú integrált videokártyával is rendelkező lapkára épül, azaz az nForce 750a SLI agya az nForce 780a-hoz hasonlóan egy MCP78-as chip.

Az alaplapok

Asus M3A78-T csomagolás [+]

Szerkesztőségünk két darab AMD 790GX-es és egy darab nForce 750a SLI-s alaplapot vett jobban szemügyre, ezeket már Magyarországon is meg lehet vásárolni, és az áruk sem vészes, általában 30 000-35 000 forint között vannak. Az Asus M3A78-T-n nem szabad összetéveszteni a többi M3A78 előtagú típussal, ugyanis ez az egyetlen épül 790GX-re, a T utótag nélküli verzión a sima 780G-t találjuk. Ez az árkategória még nem a fényűzésről szól, de a gyártók már ezeket a típusokat is szeretik tetszetős, kelendő csomagolással és körítéssel tálalni.

MSI DKA790GX Platinum csomagolás [+]

Mind a három alaplap mellé csomagoltak leírást és meghajtóprogramokat tartalmazó CD-t, illetve SATA-, IDE- és floppykábeleket. Ezeknek a darabszáma gyártónként változik, az MSI volt a legbőkezűbb, négyféle leírást, három CD-t és négy SATA kábelt mellékeltek a DKA790GX Platinum mellé, míg az Asus és az XFX beérte kevesebbel is. Az XFX van olyan kedves, hogy hengeres IDE- és floppykábelt ad az alaplap mellé, ez egy értékelendő gesztus. A csomagok részét képezi még 1-2 darab molex-SATA tápcsatlakozó-adapter és a hátoldali takarólemezek. Az Asus ennyivel le is tudta a dolgát, ellentétben az XFX-szel és az MSI-vel.

XFX nForce 750a SLI csomagolás [+]

Az XFX dobozában találtunk egy SLI-összekötőt is, míg az MSI két darab CrossFire-összekötőt mellékel. Az Asus dobozában nem találtunk CrossFire hidat, ami így utólag komoly hiányosságnak tekinthető, na nem mintha olyan sokan használnának CrossFire kapcsolatot, de azért nem árt ha van. Az MSI dobozában találtunk még egy hátoldali panelt is, amivel összesen két darab USB-port vezethető ki. A doboz alapján valószínűleg az MSI-nek van a legnagyobb esélye arra, hogy elcsábítson egy-egy boltba betévedt vevőt.

Versenyzőink

A három bemutatásra váró alaplap specifikációit tekintve csak néhány apróságban tér el egymástól. AM2+ foglalatukkal elsősorban a Phenomok kiszolgálására teremtették őket, az Asust leszámítva összesen 8 GB memóriát képesek kezelni (az Asus 16 GB-ot), és mindegyiken van valami kis apróság, amivel kitűnik a tömegből. Először is mind a három típus támogatja a többvideokártyás üzemmódok valamelyikét, értelemszerűen a 790GX-re épülők a CrossFire-t, az XFX pedig az SLI-t. Ennek köszönhetően legalább két darab PCIe x16-os foglalattal rendelkeznek, bár az Asus ebben felülmúlta vetélytársait, mert a hosszú PCIe foglalatokból hármat kínál fel, de a lapkakészlet határait ők sem tudták lebontani, így a videokártyák duál x8-as vagy duál x16+x4-es vagy tripla x8+x4+x8-as konfigurációban képesek üzemelni, tehát az M3A78-T teljesértékű, három videokártyából álló CrossFireX kapcsolatra alkalmatlan. A PCI foglalatok száma kettő vagy három, a PCIe x1-es bővítőhelyekből pedig szintén maximum kettőt tettek az alaplapokra. Az Asuson található egyetlen PCIe x1-es szlot elég szerencsétlen helyre került, mert egy duplaszéles hűtéssel rendelkező videokártya mellett már kihasználhatatlan.

Asus M3A78-T [+]

Mind a három alaplapon egy-egy IDE- és floppy-csatlakozót találunk, és a SATA-portok száma is gyártótól függően öt vagy hat, ezek mind az IDE-csatlakozó és a déli híd mellett vagy alatt helyezkednek el. Az Asus és az MSI az IDE-csatlakozót kifordította 90 fokkal, hogy a PCIe x16-os foglalatba helyezett, esetlegesen túl hosszú videokártya miatt ne legyen gubanc; az XFX erre nem gondolt. A CPU-foglalat mellett mind a három alaplapon négy darab memóriafoglalat található, alattuk pedig vagy az északi hidat vagy egy heatpipe-ot találunk, valószínűleg nem lesz gondunk a különböző speciális processzorhűtők felszerelésével, a foglalat környéke mindhárom esetben elég letisztult, esetleg az Asus magas hűtőbordáival lehetnek gondok.

A három vizsgált típus a már szokásos gyártókra jellemző egyedi vonásokkal rendelkezik, az Asus M3A78-T pl. teljesen fekete, és a foglalatok színe sem mozog túl nagy skálán, ugyanakkor az MSI szereti a cicomát. Az XFX gyakorlatilag egy referencia felépítésű NVIDIA alaplapot árul saját márkaneve alatt, ezek külsőre általában komorak, de szakértő kezekben nagyon jól teljesítenek.

MSI DKA790GX Platinum [+]

A 780G kapcsán már bebizonyosodott, hogy az AMD chipjének nincs szüksége túlságosan komoly hűtésre, hiszen az alacsony csíkszélességen gyártott lapka keveset fogyaszt és nem túl forrófejű. Az AMD 780G után bemutatott GeForce 8200-ról nagyjából ugyanez mondható el, ezen a téren az NVIDIA is jó munkát végzett. Éppen ezért az esetlegesen alaplapokon trónoló hatalmas, "hipercirkuláris megaüber" hűtőszerkezetek alkalmazása inkább tekinthető reklámfogásnak, mint ésszerű koncepciónak. (Gondolunk itt a különböző, hullámvasút alakú heatpipe-okkal összekötött, aranytömbökből felépített minipiramisokra, lásd egyes X38-as és X48-as alaplapok.) A szóban forgó három alaplap közül kis jóindulattal egyik sem esik ebbe a kategóriába, a gyártók a realitás keretein belül maradtak, és indokolt méretű hűtőket szereltek az adott típusokra. Az Asus szimpla alumínium hűtőbordákat tett a lapkakészlet két hídjára és a processzorfoglalat mellett található FET-ekre. Az MSI egy circu-pipe-os, rézalapú hűtőrendszer alkalmazására szavazott, ami talán már egy kicsit túlzásnak mondható, de még elfogadható. Az MSI is külön hűti a FET-es részt, ráadásul a DKA790GX Platinum támogatja a DrMOS technológiát, ami némileg csökkenti a rendszer fogyasztását. Az XFX az Asushoz hasonlóan szimplán gondolkodott, egy hőcső köti össze a FET-eken található hűtőbordát és a chipseten található lamellákat. A hőmérsékletekről később esik szó.

XFX nForce 750a SLI [+]

Alaplapi csatlakozók terén sincs nagy különbség a három típus között. Először is mindhárom alaplapon három kivezethető USB portot találunk (az alaplap legalján), az már más kérdés, hogy csak az MSI mellékel hozzájuk kivezetést (igaz, azon is csak két port található). FireWire-portokat az Asus és az MSI is felkínál, de kivezetés ezekhez sincs. A párhuzamosportok már eltűnőben vannak, egyik alaplapon sincs. SPDIF-csatlakozó csak a hátlapokon van, tehát további kivezetéseket ne keressünk az alaplapokon. Minden más, ami a lapok részét képezi, már extrának számít. Az Asus M3A78-T ebből a szempontból sem jeleskedik, nem találtunk rajta semmilyen különlegességet. Viszont említésre méltó, hogy négy darab ventilátoraljzatot építettek rá, az MSI-n és az XFX-en ebből csak hármat találunk. Ugyanakkor az MSI a már említett DrMOS technológián felül rendelkezik a tesztelők és tuningolók számára lényeges Clear CMOS, Reset és Power gombokkal, ezeket egyébként az XFX-en is megtaláljuk, sőt az nForce chipkészletes alaplapot megtoldották egy LED-es diagnosztikai kijelzővel, ami a rendszer működése során tájékoztat minket az aktuális állapotokról. Érdekesség, hogy az AMD chipsetes alaplapokon a kiegészítő tápcsatlakozó csak négypines, ugyanakkor az XFX-en nyolcpineset találunk, de ez az alaplap elvileg csak 95 wattig bezárólag fogadja a processzorokat. A CPU áramellátós része is utal erre, ugyanis az XFX feszültségellátása csak négy, az Asusé és az MSI-é viszont ötfázisú. A három típus esetében a mostani trendnek megfelelően csak és kizárólag szilárdelektrolitos kondenzátorokat alkalmaztak.

Csatlakozók az Asus M3A78-T-n [+]

Csatlakozók az MSI-n [+]

Csatlakozók az XFX-en [+]

A hátlapi panelek átalakulóban vannak. A PS2-portok lassan eltűnnek, egyre több olyan alaplappal találkozunk, ami már csak egyet kínál fel. Ugyanez elmondható a soros- és párhuzamos portokról is, ezek 2008-ra teljesen eltűntek. Helyettük egyre több az USB, és hódít az eSATA. Egyes típusokon a FireWire is megtalálható, de az USB mellett nincs túl sok esélye az életben maradásra. Integrált videokártyás alaplapokról lévén szó mindhárom típuson vannak monitorkimenetek. Örvendetes, hogy az analóg kimeneten kívül gondoltak a HDCP-kompatibilis DVI-kimenetre is, sőt még a HDMI-portokról sem feledkeztek el. Ezeket leszámítva a szokásos audioportok és SPDIF-kimenetek képezik részét a repertoárnak.

BIOS

Az ASUS BIOS-a [+]

Az emberek többsége a vásárlás során az alaplapok BIOS-ának felépítését és funkciógazdagságát nem veszi figyelembe, de ha ki akarjuk deríteni, hogy mely típusok állnak közel az optimális vagy ideális megoldáshoz, akkor érdemes ezt a tulajdonságot is górcső alá venni. Elsősorban a rendszer beállítását és a túlhajtást segítő opciók érdekelnek minket. Az Asus szokás szerint AMI BIOS-szal rendelkezik, annak is egy elég jól felszerelt változatával. Az integrált eszközök ki- és bekapcsolásához minden opció a rendelkezésünkre áll. Az integrált VGA működtethető UMA, Sideport vagy UMA+Sideport módban is, beállítható a Sideport órajele és az UMA mérete. Érdekesség, hogy a Sideport feszültségét is lehetőségünk nyílik megemelni, ezzel lényegében az integrált VGA-hoz kapcsolt memóriát hajthatjuk túl, bár ennek szerintünk nincs túl sok értelme, később ki is fog derülni, miért. A monitorozó részleg kicsit hiányos, igaz, a lényegesebb összetevőket megtaláljuk, de csak két ventilátor vezérlésére van lehetőségünk. Az O.C. profilok alatt nyolc különböző BIOS-beállítási séma elmentésére van alkalmunk, ez több mint elég. A rendszer komponenseinek túlhajtására szakosodott opciókból van bőven, bár a Striker és Maximus alaplapoknál megszokott, sok esetben teljesen ismeretlen opciók kimaradtak; emiatt nem bánkódunk túlságosan, ezek szerintünk csak megzavarják az embert. A tuningos beállítások egy átlagos vagy annál kicsit elvetemültebb felhasználó számára kellően nagy intervallumom belül rögzíthetőek. Ugyanakkor hiányoltuk a BIOS-ból az AMD 790GX-ben újdonságként szereplő ACC beállításához szükséges menüt, így ahhoz, hogy ezt ki- vagy bekapcsoljuk, az AMD-féle Overdrive-ra lesz szükségünk. Egyébként az ACC alapértelmezést szerint ki van kapcsolva. Hogy a gyakorlatról is essen szó, a processzor tuningjával kapcsolatban nem ütköztünk akadályba, de a memóriákkal az éppen elérhető legújabb BIOS nem volt képes megbirkózni. DDR2-1066-os órajelen sem Corsair, sem CSX memóriáinkkal nem tudtuk beindítani az alaplapot, pedig próbálkoztunk eleget feszültségemeléssel, időzítések állításával, Ganged és Unganged mód váltogatásával, foglalatcserével, mégsem jött össze. Az M3A78-T-be is beépítették az Express Gate-et, ami nem más, mint egy mini Linux az alaplapon található flashmemóriára feltelepítve, némileg bekonfigurálva, és internetezésre, illetve skype-olásra felkészítve.

Az MSI BIOS-a [+]

Az MSI BIOS-a kapcsán túl sok újdonságról nem tudunk beszámolni. Ez is AMI BIOS, és általánosságban ez is jól sikerült, de nincs Express Gate. A monitorozó részleg itt is picit hiányos, kevés a látható feszültség, és mindössze egyetlen ventilátor vezérlésére kapunk lehetőséget. Az MSI is engedélyezi az integrált videokártya memóriájának konfigurálását és túlhajtását, ugyanakkor a AMD 770 chipsetes K9A2-vel ellentétben már az északi híd, illetve az L3 cache szorzóját is beállíthatjuk. Az opciók száma megfelelő, és az intervallumokkal sincs gond, de pl. a CPU Voltage "finomsága" kicsit lehetne jobb is. Problémának érezzük, hogy a BIOS tartalma nem menthető el különböző profilokba, így amikor sikertelenül próbálkozunk és CMOS-t kell resetelni, újra be kell állítani mindent. Az MSI DKA790GX Platinummal nem voltak olyan gondjaink, mint az Asus M3A78-T-vel, a memóriáink gond nélkül mentek DDR2-1066-os órajelen.

Az XFX BIOS-a [+]

Az XFX nForce 750a SLI az előző két alaplap után már nem nagyon tudott újat mutatni. A monitorozó részleg ezúttal sem sikerült különbre, egyetlen ventilátor szabályozására van lehetőségünk. Az integrált videokártya órajeleinek beállítása itt sem tabutéma, természetesen a Sideport mód hiányzik, hiszen az nForce 750a mellé nem kapcsoltak dedikált memóriát. Sajnos az XFX sem kínál fel BIOS-tartalmat elmentő opciót, így ezt is kénytelenek vagyunk nélkülözni. Ugyanakkor a túlhajtásért felelős részleg igen kifinomult lett, a legújabb BIOS-verzióval gyakorlatilag minden beállítható, amire szükségünk lehet. Az XFX-szel a túlhajtás során némileg meggyűlt a bajunk, ugyanis az alaplaphoz adott első BIOS, bár megfelelően működött, túlhajtásra nem vált be, a processzorunkból alig tudtunk kihozni egy kis többletet, mert az L3 cache szorzóját nem konfigurálhatjuk be. A BIOS-frissítés után helyreállt a rend, lehetőségünk nyílt az L3 cache szorzójának állítására, viszont az új BIOS-szal a processzor és az L3 szorzóját, feszültségét 16-os (hexadecimális) számrendszerben kell megadnunk. Ezzel nem is lenne gond (az átváltáshoz nem kell diploma), de a feles szorzók és a tört feszültségek miatt igencsak macerás a beállítás, rengeteget kell kísérletezgetni ahhoz, hogy minden klappoljon. Például a hexa 01-es szorzóbeállítás a valóságban 8,5-et jelent, ez feles léptekben elmegy egészen az F-ig, ami 16-os szorzót jelent, azaz 8,5-nél kisebb szorzót nem sikerült beállítani. A feszültségeknél az A, azaz a tizenhárom 1,30 V-nak felelt meg, a C pedig 1,40 voltnak, ezután feltételeztük, hogy alacsonyabb és magasabb értékeket is így kell beállítani, de valahogy mégsem jött össze a dolog, egy idő után teljesen elvesztettük a fonalat, illetve úgy tűnt, mintha az alaplap vesztené el a fonalat.

Tapasztaltunk más furcsaságot is, bár emiatt nem hibáztatható az XFX. Az alaplap alapvetően csak 95 wattig támogatja a processzorokat, mi viszont egy 125 wattos Phenom 9850-nel teszteltük, amivel eleve el sem kellett volna indulnia. Végülis ment minden, mint a karikacsapás, de a túlhajtás után észrevettük, hogy a rendszer fogyasztása már nagyon minimálisan CPU-terhelő esetekben is (pl. pendrive-ra való másolás közben) 100-120 wattról felugrott 250-300 wattig, ami szerintünk nem túl egészséges. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy az XFX nForce 750a SLI tényleg nem való a csúcskategóriás Phenomok alá. Az alkatrészek túlélték a megpróbáltatásokat...

Ha tuningról van szó, akkor...

Amikor egy alaplap tuningpotenciálját vizsgáljuk, két dolog szokott minket érdekelni. Egyrészt az, hogy mekkora FSB-t képesek elérni, másrészt pedig, hogy a processzorból mennyit lehet velük kihozni átlagos, mindennapi körülmények között (léghűtéssel, alaplapforrasztgatások nélkül). Az Athlon és Phenom processzorok esetében az FSB egy értelmezhetetlen "valami", hiszen ezek a CPU-k rendszerbusz helyett HyperTransport linken keresztül kapcsolódnak a chipsethez, így lényegében az, amit mi a BIOS-ban FSB-nek látunk, az valójában a HyperTransport link alapórajelének valahányad része. Logikus tehát, hogy a tuning során figyelni kell a HyperTransport órajelére, hogy az minél közelebb maradjon a referenciaértékhez, hiszen a túlhúzása nem jár előnnyel (eleve óriási a sávszélesség), viszont instabilitást eredményezhet. De, hogy ne kalandozzunk el túlságosan, térjünk vissza a témához, és lássuk, mire voltak képesek ezek az alaplapok!

270 MHz-es FSB az Asus M3A78-T-vel [+]

Az FSB-tuning az AMD-s alaplapok esetében már sokadszorra hozta ugyanazt az eredményt: egyik alaplappal sem sikerült túljutnunk a bűvös 270 MHz-es határon (a rekordot a Gigabyte MA770-DS3 tartja 275 MHz-cel). Ez a 260-270 MHz-es tartomány valamiféle korlát lehet a Phenom processzorokban, ezért nem hibáztatjuk az alaplapokat, de még a chipkészleteket sem. A 270 MHz-et is csak az Asus M3A78-T-vel sikerült elérni, az MSI és az XFX feladta 265 MHz környékén.

3,1 GHz az Asus M3A78-T-vel (ACC bekapcsolva) [+]

Ennél izgalmasabb téma a processzor túlhajtása, hiszen ez utalhat a BIOS kiforrottságára és az alaplapon található komponensek minőségére egyaránt. A helyzet most még izgalmasabbá vált, ugyanis az 790GX-ben debütáló ACC elvileg képes kitolni a processzor tűréshatárát, azaz elvileg magasabb órajelet érhetünk el a használatával. Hozzáfogtunk a túlhajtáshoz, és az Asusszal ACC nélkül 1,3 V-on 2900 MHz-et, értünk el, 3 GHz-en már nem indult el a gép. Megpróbálkoztunk az 1,5 V-os feszültséggel is, így további 100 MHz-et sikerült kipréselnünk a processzorból, ami szerintünk nem igazán éri meg, hiszen cserébe sokkal jobban melegszik. Az Asusszal a memóriaórajel körüli problémák miatt elég sokat kellett kínlódni. Ezután az Overdrive segítségével bekapcsoltuk az ACC-t, és újra nekifogtunk a kísérletezésnek. 1,3 V-on ismét csak 2900 MHz-et ment a CPU, ami nem éppen egy nagy előrelépés, de érdekes, hogy az Overdrive-val már 3 GHz-en is ment a gép, csak állandóan lefagyott a Windows. 1,5 V-ot adva a processzornak 3,1 GHz-ig jutottunk, ami 100 MHz plusz az ACC nélküli állapothoz képest: nem nagy kunszt, de a semmiért cserébe miért ne?

3,2 GHz az MSI-vel (ACC bekapcsolva) [+]

Ugyanezt eljátszottuk az MSI KDA790GX Platinummal is, de ACC nélkül ez az alaplap sem teljesített jobban az Asusnál, 1,3 V-on 2900 MHz-et, 1,5 V-on pedig 3 GHz-et értünk el. Az ACC bekapcsolásával (amire az MSI a BIOS-ból is lehetőséget ad) az MSI már 3 GHz-en is működőképes volt, és a tesztelés során egyszer sem fagyott le, de ennél feljebb nem ment, igaz, már ez is 100 MHz-es többlet az eredeti állapothoz képest. 1,5 V-on 3,2 GHz-ig jutottunk, és stabilnak tűnt a gép, legalábbis nem volt fagyás, így hát kijelenthetjük, hogy ez az ACC mód tényleg ér valamit, és nem csak egy reklámfogás.

Az XFX nForce 750a SLI-vel 2,9 GHz-et sikerült kipréselnünk a Phenom BE 9850-ből, már ennek is örültünk azok után, hogy mennyit kellett küzdeni érte a BIOS "érdekes" működése miatt (az L3 szorzó beállításával szó szerint meg kellett küzdeni).

BIOS