Megülve a fapadon: belépőszintű Intel és AMD processzorok a ringben

A két nagy gyártó legolcsóbb megoldásait teszteltük.

Bevezetés

A Ryzen felemelkedésével az AMD visszatért a régi módihoz, azaz versenyre késztette ellenlábasát, az Intelt, és kezdetét vette a masszív többszálasítás, ám ha nem változott volna semmi, könnyen meglehet, hogy még manapság is négymagos/négyszálas, illetve négymagos/nyolcszálas központi egységek jelentenék a konzumer csúcsot asztalainkon. Az egyik fő vonzereje az AMD processzoroknak az ár/érték mutatójuk (és APU-k esetén a jobb iGPU), hiszen díjszabásukat rendszeresen földközelben tartják, és nagyjából azonos árszegmensben rendre több magot/szálat nyújtanak vásárlóiknak, mint a kék oldal harcosai, igaz, gyengébb egyszálas teljesítmény mellett és jellemzően alacsonyabb órajeleken. Ez a jelenre levetítve annyit tesz, hogy bizonyos felhasználási területeken a Coffee Lake (Refresh), megint más környezetben a Zen(+) brillíroz inkább. Játszani általában például egy kicsivel jobbak a Core processzorok, míg mikor az adott applikáció érdemben támogatja a többszálas feldolgozást (különösen kiemelve a nyolc szál fölötti szférát), a Ryzenek teljesítenek jobban.

Az örök kérdés: melyiket szeressük?
Az örök kérdés: melyiket szeressük? [+]

Ez rendben is van, de mi a helyzet akkor, ha nincs semmilyen extra igényünk, csak egy egyszerű kis gépet szeretnénk összerakni, amivel aztán majd szörfölünk a neten, médiatartalmakat fogyasztunk, amikor pedig a szükség úgy hozza, beiktatunk némi irodázást? Egy ilyen masina esetében mások a prioritások, mint ha renderfarmot építenénk vagy mondjuk zeneszerkesztésre adnánk fejünket; van egy szükséges minimum teljesítmény, ezen kívül szinte csak a fogyasztás számít, na és persze az ár. Nyilván mindig lehet hová fokozni a történetvezetést (például desktop fronton a T jelzésű Intel CPU-k küldik üdvözletüket), de mi egy egyszerűbb forgatókönyvet követtünk, és összehasonlítottuk a fapados mezőny három tagját, az AMD Athlon 200GE-t, az Intel Celeron G4920-at és az Intel Pentium Gold G5400-as processzort.

Kicsit gondban voltunk, mert a már korábban is szóba hozott, mérsékeltebb AMD-s árak elgondolkodásra ösztönöztek: a 200GE durván 17 000 forintba kerül, a vele szembeállítható G4920 pedig körülbelül 19 000 forintot kóstál. Ez kielégítené az egyező árkategória fogalmát, de strukturálisan elég jelentős a differencia kettejük közt: a Celeron csupán kétmagos és az Athlonnal ellentétben nem használ virtuális szálakat. Ez néhol nem számít túlságosan (példának okáért filmezés közben), de a legtöbb esetben szignifikáns hátrányt jelent. Pontosan emiatt kénytelenek voltunk még nézelődni egy keveset, hogy megtaláljuk a kétmagos/négyszálas Pentium Goldot, ám az már mintegy 10 000 forintos többletkiadást jelent a 200GE-hez képest, ezáltal kissé kívül esik a legolcsóbb halmazon, viszont több fair play lesz az alkalmazástesztek során, ezért meginvitáltuk őt is. Mondjuk úgy, hogy teljesítmény terén azonos szint, csak éppen anyagi szempontból nem – bár ez még változhat a jövőben.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Hirdetés