Megülve a fapadon: belépőszintű Intel és AMD processzorok a ringben

  • (f)
  • (p)
Teszt – Írta: | 2019-02-11 09:47

A két nagy gyártó legolcsóbb megoldásait teszteltük.

Bevezetés

A Ryzen felemelkedésével az AMD visszatért a régi módihoz, azaz versenyre késztette ellenlábasát, az Intelt, és kezdetét vette a masszív többszálasítás, ám ha nem változott volna semmi, könnyen meglehet, hogy még manapság is négymagos/négyszálas, illetve négymagos/nyolcszálas központi egységek jelentenék a konzumer csúcsot asztalainkon. Az egyik fő vonzereje az AMD processzoroknak az ár/érték mutatójuk (és APU-k esetén a jobb iGPU), hiszen díjszabásukat rendszeresen földközelben tartják, és nagyjából azonos árszegmensben rendre több magot/szálat nyújtanak vásárlóiknak, mint a kék oldal harcosai, igaz, gyengébb egyszálas teljesítmény mellett és jellemzően alacsonyabb órajeleken. Ez a jelenre levetítve annyit tesz, hogy bizonyos felhasználási területeken a Coffee Lake (Refresh), megint más környezetben a Zen(+) brillíroz inkább. Játszani általában például egy kicsivel jobbak a Core processzorok, míg mikor az adott applikáció érdemben támogatja a többszálas feldolgozást (különösen kiemelve a nyolc szál fölötti szférát), a Ryzenek teljesítenek jobban.

Az örök kérdés: melyiket szeressük?
Az örök kérdés: melyiket szeressük? [+]

Ez rendben is van, de mi a helyzet akkor, ha nincs semmilyen extra igényünk, csak egy egyszerű kis gépet szeretnénk összerakni, amivel aztán majd szörfölünk a neten, médiatartalmakat fogyasztunk, amikor pedig a szükség úgy hozza, beiktatunk némi irodázást? Egy ilyen masina esetében mások a prioritások, mint ha renderfarmot építenénk vagy mondjuk zeneszerkesztésre adnánk fejünket; van egy szükséges minimum teljesítmény, ezen kívül szinte csak a fogyasztás számít, na és persze az ár. Nyilván mindig lehet hová fokozni a történetvezetést (például desktop fronton a T jelzésű Intel CPU-k küldik üdvözletüket), de mi egy egyszerűbb forgatókönyvet követtünk, és összehasonlítottuk a fapados mezőny három tagját, az AMD Athlon 200GE-t, az Intel Celeron G4920-at és az Intel Pentium Gold G5400-as processzort.

Kicsit gondban voltunk, mert a már korábban is szóba hozott, mérsékeltebb AMD-s árak elgondolkodásra ösztönöztek: a 200GE durván 17 000 forintba kerül, a vele szembeállítható G4920 pedig körülbelül 19 000 forintot kóstál. Ez kielégítené az egyező árkategória fogalmát, de strukturálisan elég jelentős a differencia kettejük közt: a Celeron csupán kétmagos és az Athlonnal ellentétben nem használ virtuális szálakat. Ez néhol nem számít túlságosan (példának okáért filmezés közben), de a legtöbb esetben szignifikáns hátrányt jelent. Pontosan emiatt kénytelenek voltunk még nézelődni egy keveset, hogy megtaláljuk a kétmagos/négyszálas Pentium Goldot, ám az már mintegy 10 000 forintos többletkiadást jelent a 200GE-hez képest, ezáltal kissé kívül esik a legolcsóbb halmazon, viszont több fair play lesz az alkalmazástesztek során, ezért meginvitáltuk őt is. Mondjuk úgy, hogy teljesítmény terén azonos szint, csak éppen anyagi szempontból nem – bár ez még változhat a jövőben.

Specifikációk

A Zen architektúrára épülő Raven Ridge APU-k sorát gyarapító, 4,95 milliárd tranzisztort tartalmazó Athlon 200GE szépen meg lett nyirbálva, mert csak két fizikai magja van, de az SMT-nek köszönhetően azért négy szálon képes a munkavégzésre.

A legkisebb Zen APU
A legkisebb Zen APU [+]

Az órajel 3,2 GHz, amit a 14 nm-en készülő CPU 32x-es szorzóval ér el. A szorzózár maradt, és a Precision Boost technológiát is mellőznünk kell, de ez nem akkora gikszer, mivel a kis APU-t nagy valószínűséggel fapados lapkakészlet mellett fogja használni a leendő tulajok zöme, és ott bizony nincs igazán lehetőség tuningolni amúgy sem. Magonként 64 kB-nyi utasítás-, valamint 32 kB-nyi adat-gyorsítótár (összesen 196 kB L1 cache), másodszintű cache gyanánt magonként 512 kB (összesen 1 MB), harmadszintű cache-ből pedig 4 MB áll rendelkezésre.

Az Athlon mellé kapott gyári hűtés
Az Athlon mellé kapott gyári hűtés [+]

Az iGPU egy Radeon Vega 3 lapka, mely 192 stream egységgel operál, 1000 MHz-es maximális frekvencián és legfeljebb három kijelző meghajtására képes egyidőben. A CPU memóriavezérlője természetesen kétcsatornás és legfeljebb 64 GB DDR4-2666-os nem-ECC-s modult vethetünk be a szent cél elérésének érdekében, 39,74 GiB/s maximális sávszélességgel. PCI Express interfészt használó eszközeink számára 12 sáv megléte biztosított; már ebből is látszik, hogy nem éppen komoly VGA-k tőszomszédságába szánták a 200GE-t. A TDP keret 35 watt, vagyis meglehetősen szerény étvágyú a kis Athlon, és a hozzá kapott gyári hűtő garantálja, hogy nem fog az alaplapi foglalatba olvadni.

Kékebb, AVX/AVX2-es utasításoktól mentes vizekre evezve lássuk, mi fán teremnek az Intel 300-as lapkakészletéhez készült központi egységek, mennyire helytálló mostanában a még az ősidőkben (de a Pentium III után) elterjedt "Celeroncs" gúnynév.

Az Intel alsóházának képviselői emelik kalapjukat Az Intel alsóházának képviselői emelik kalapjukat
Az Intel alsóházának képviselői [+]

Annyi bizonyos, hogy a G4920 nem is nagyon tudna konszolidáltabb lenni, mint amilyen: két mag, két szál, mint annak idején. Az órajel 3,2 GHz, 32x-es szorzóval számolva, és csakúgy, mint a G5400-as Coffee Lake, ő is az Intel harmadik generációs 14 nm-es technológiájával (14 nm++) gyártatik. 128 kB L1, 512 kB L2 és 2 MB L3 cache gondoskodik a gyorsítótárazásról, mely értékek (a feleannyi L3 cache kivételével) azonosak az arany Pentium hasonszőrű jellemzőivel. Mindkettejük 16 PCI Express sávot (1 x 16, 2 x 8 és 1 x 8 + 2 x 4-es konfigurációkban) és maximum 64 GB, kétcsatornás DDR4-2400 ECC modult támogat, utóbbiakat 35,76 GiB/s maximális sávszél mellett, míg buszsebességük egyaránt 8 GT/s (DMI 3.0).

Az iGPU is azonos, ami egy DisplayPort 1.2a-t és HDMI 1.4-et támogató Intel UHD Graphics 610-es chip, 350 MHz-es alap- és 1050 MHz-es burst órajellel, a CPU-k magmérete pedig 126 mm² (a tranzisztorok számát egyelőre nem tudjuk), és a kupakok alatt sajnos még mindig pasztázás van a forrasztás helyett. Az eltérés tesztünk két Intel versenyzője között a végrehajtó szálak száma (Celeron 2/2, Pentium 2/4), a Pentium 500 MHz-cel magasabb (azaz 3,7 GHz-es) órajele és a már korábban is szóba került, 2-ről 4 MB-ra dagadt harmadszintű gyorsítótár. A G4920-as TDP kerete 54 watt, a G5400-asé 58 watt.

Az Intel gyári hűtése, amitől nem tudnak szabadulni
Az Intel gyári hűtése, amitől nem tudnak szabadulni [+]

A gyárilag mellékelt hűtési megoldások a szokásos kék sémát követik, ugyanazt a műanyag pöckökkel rögzíthető egységet kapjuk, mint amit már jó ideje láthatunk az Inteles kartondobozokat felbontva. Igazából a feladatát ellátja, csak ügyelnünk kell, hogy óvatosan bánjunk a plasztik lábacskákkal, mert bizony elhajolhatnak, netán el is törhetnek, ha erősebbek vagyunk, mint amilyen okosak. Ha nem tervezzük rendszeresen cserélgetni a CPU-t, ez nem lesz annyira lényeges, de mi az AMD felfogatási rendszerét szimpatikusabbnak találjuk. Aminek örültünk volna, az a rézmag (legalább a G5400-hoz), de erről le kell mondanunk; marad a szimpla alumínium.

A gyári hűtések hőátvevő felülete - sajnos nem kapunk rézmagot
A gyári hűtések hőátvevő felülete – sajnos nem kapunk rézmagot [+]

Főbb paraméterek
AMD Athlon 200GE Intel Celeron G4920 Intel Pentium Gold G5400
Foglalat Socket AM4 LGA 1151
Kódnév Raven Ridge Coffee Lake S
Architektúra Zen Coffee Lake
Csíkszélesség 14 nm GlobalFoundries 14++ nm (harmadik generációs 14 nm-es Intel technológia)
Fizikai magok száma 2 (+3 GPU mag) 2
Feldolgozó szálak száma 4 2 4
Alap órajel 3,2 GHz (100 MHz x 32) 3,7 GHz (100 MHz x 37)
Maximum Boost órajel -
L1/L2/L3 cache 192 kB (2 x 64 kB + 2 x 32 kB) / 1 MB (2 x 512 kB) / 4 MB 128 kB (2 x 32 kB + 2 x 32 kB) / 512 kB (2 x 256 kB) / 2 MB 128 kB (2 x 32 kB + 2 x 32 kB) / 512 kB (2 x 256 kB) / 4 MB
Szorzózár van
TDP 35 W 54 W 58 W
PCIe sávok száma 12 (1 x 8 az iGPU-nak + 1 x 4 a chipsetnek) 16 (1 x 16, 2 x 8, 1 x 8 + 2 x 4)
Memóriakezelés kétcsatornás, max. 64 GiB, max. DDR4-2666 nem-ECC, max. sávszélesség 39,74 GiB/s kétcsatornás, max. 64 GiB, max. DDR4-2400 ECC, max. sávszélesség 35,76 GiB/s
Utasításkészletek és egyéb technológiák MMX, EMMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE4.2, SSE4a, AVX, AVX2, ABM, BMI1, BMI2, FMA3, FMA4, AES, RdRand, SHA, ADX, CLMUL, F16C, x86-16, x86-32, x86-64, Real, Protected, SMM, FPU, NX, AMD-Vi, AMD-V, SenseMI MMX, EMMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE 4.2, ABM, BMI1, BMI2, AES, RdRand, ADX, CLMUL, F16C, x86-16, x86-32, x86-64, Real, Protected, SMM, FPU, NX, EIST, VT-x, VT-d, EPT, MPX, SGX, Secure Key MMX, EMMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE 4.2, ABM, BMI1, BMI2, AES, RdRand, ADX, CLMUL, F16C, x86-16, x86-32, x86-64, Real, Protected, SMM, FPU, NX, HT, EIST, VT-x, VT-d, EPT, SGX, Secure Key, IPT
Tranzisztorok száma
Mag mérete
Uniprocesszor
4,95 milliárd
209,78 mm²
igen
n. a.
126 mm²
igen
Integrált GPU AMD Radeon Vega 3 (3 mag, 192 unified shader, 1000 MHz burst frekvencia, DX12, OpenGL 4.6, OpenCL 2.2, Vulkan 1.1) Intel UHD Graphics 610 (350 MHz-1050 MHz burst frekvencia, DX12, OpenGL 4.5, OpenCL 2.0)
Gyári hűtés van
Termék weboldala AMD Athlon 200GE Intel Celeron G4920 Intel Pentium Gold G5400
Ár kb. 17 000 forint kb. 19 000 forint kb. 27 000 forint

Tesztkörnyezet

Tesztkörnyezet AMD Intel
Alaplap MSI A320M PRO-VH Plus (BIOS MS-7B07) Gigabyte H310M A (BIOS F2)
Processzor AMD Athlon 200GE Intel Celeron G4920
Intel Pentium Gold G5400
Processzorhűtő gyári
Memória 2 x 8 GB ADATA XPG Spectrix D40 DDR4-3000 (két modul a AX4U300038G16-QRS kitből)
Integrált GPU Radeon Vega 3 Intel UHD Graphics 610
Videokártya Gigabyte AORUS GeForce RTX 2080 Ti Xtreme 11 GB GDDR6 (driver 417.71)
SSD 480 GB Kingston UV400 (SUV400S37480G)
Tápegység FSP Aurum PT 1200
Ház Cooler Master Test Bench V1.0
Operációs rendszer Microsoft Windows 10 Pro x64 (Build 17763, ver. 1809)
Felhasznált segédprogramok AIDA64 Engineer 5.98.4800
Cinebench R15.0
Corona 1.3 Benchmark
CPU-Z 1.84.0.x64
Final Fantasy XV Benchmark 1.2
HWBOT x265 v2.0.0
Indigo Benchmark x64 v4.0.64
MPC-HC 1.7.13 x64
POV-Ray 3.7.0.msvc10.win64
PCMark 10 Professional Edition
Prime95 v29.4 build 8
RandomControl Arion Benchmark v2.5.0
SPECwpc v2.1
V-Ray Benchmark 1.0.6 x64
VeraCrypt 1.19 (x64)
Deus Ex: Mankind Divided (DX 12)
Forza Horizon 4 (DX 12)
Strange Brigade (Vulkan)

Versenyzőinkről szokásos CPU-Z képek is készültek Versenyzőinkről szokásos CPU-Z képek is készültek Versenyzőinkről szokásos CPU-Z képek is készültek
A szokásos CPU-Z képek versenyzőinkről [+]

Belépőszintű processzorok mellé belépőszintű alaplap dukál, ezért esett a választásunk az AMD A320 és az Intel H310 chipsetére. Ez a jövőre vonatkozóan nem szolgál túl sok lehetőséggel, mivel nem csupán a bővítőhelyek tekintetében szorítkoznak a minimumra, de órajelmágiára sem kapunk nagyon lehetőséget. Elszontyolodnunk azért nem kell, mert ahogy írásunkban már tettünk róla említést, ez az irodai és HTPC vasakat annyira nem érinti érzékenyen. Az MSI lap hozzávetőlegesen 18 500, a Gigabyte deszka 19 500 forintba kerül, így összeillő párost alkotnak a foglalataikba helyezett CPU-kkal.


Az MSI A320M PRO-VH Plus és GIGABYTE H310M A alaplapok felülről és a hátlap irányából Az MSI A320M PRO-VH Plus és GIGABYTE H310M A alaplapok felülről és a hátlap irányából
Az MSI A320M PRO-VH Plus és Gigabyte H310M A alaplap felülről és a hátlap irányából [+]

Memóriából a jó öreg ADATA Spectrix D40-eseket kotortuk elő a fiók mélyéről, és elegendő DIMM foglalat híján a 32 GB-os kit felét izzítottuk csak be – igaz, egy irodai/netezős gépnél még a 16 GB is túllő a célon (mondjuk ismerünk olyanokat, akiknek még szörfözés közben is simán megtelhet a 8 GB RAM...), de mindenképp szerettünk volna kétcsatornás módot használni. SSD-téren sem volt változás, az UV400-as, TLC-s Kingstonra bíztuk magunkat és a tápegység is maradt a régi. A processzorokat értelemszerűen a hozzájuk kapott gyári egységekkel hűtöttük, a gyári paszta közvetítésével.

Premier plánban a két félgép Premier plánban a két félgép
Premier plánban a két félgép [+]

Mérőalkalmazások viszonylatában a tradicionális úton jártunk, és érdekességképpen három játékot is belevettünk a felhozatalba. Azért használtuk az "érdekességképpen" jelzőt, mert ilyen gépekkel garantáltan nem számíthatunk semmi világmegváltóra az újabb címek esetében, ha pedig combosabb, dedikált videokártyát szeretnénk hadrendbe állítani, érdemesebbnek tűnik némi kompromisszumot kötve valami Ryzen 3 felé kacsintgatni. Kivétel talán a G5400-as Pentium, ami egy nagyon olcsó játékos build alapja lehet (észszerűen komolyabb lapkakészlettel, hogy a későbbiekben tuning szempontjából többet profitáljunk a CPU cseréjéből), de több mint 50 százalékkal többe kerül, mint az Athlon 200GE, és ebből a szempontból inkább csak beköszönő vendég tesztünkben.

Alkalmazástesztek I.

Elöljáróban annyit, hogy tudatában vagyunk, hogy a három processzor nem egészen azonos kategória, mert bár fapados mindegyikük, mégis többezer forint eltérés van köztük, ami ebben a szegmensben már jelentős százaléka az árnak. A Celeronnál is olcsóbb Athlon és a Pentium között ez megközelítőleg 10 000 forintot jelent. Természetesen ezt a tényt szem előtt tartva értékeltünk cikkünk végén.


(forrás: PROHARDVER!) [+]

A már bevett gyakorlat szerint az alkalmazásteszteket a Cinebench R15-tel kezdtük. Ahogy vártuk, egy magon az AMD a leggyengébb, ilyen szempontból még a kis Celeron is jobb nála egy leheletnyivel. A Pentium magabiztosan viszi a prímet, mintegy 27 százalékkal fürgébb vörös ellenlábasánál, s előnyét több magon is megtartja, bár ott a különbség már 10 százalékra csökken. A G4920 gyenge szereplése nem meglepő, hiszen két magja csupán két szálon dolgozik, szemben tesztünk többi résztvevőjének 2/4-es működésével.


(forrás: PROHARDVER!) [+]

Miután bezártuk a Maxon szoftverét, a SPECwpc 2.1 mérőcsomag megszokott moduljai következtek, elsőnek a 7-Zip, mellyel kideríthető, hogy melyik processzor milyen tempóval képes állományokat tömöríteni. Az eredményeket a be- és kitömörítés hosszának másodpercben kapott értékeinek összeadásával kaptuk. A sort az Athlon zárta, még a Celeronnál is lassabban fejezte be a rábízott feladatot, nem kevesebb mint 73 másodperccel. Az Intel központi egységei a kitömörítés alatt sziporkáztak igazán, hiszen a G4920 645 másodperces összegéből 97, a G5400 372 másodperces összegéből mindössze 77 másodperc telt a folyamattal, míg a 200GE esetében a be-, illetve kicsomagolás sebességének arányai időeloszlás tekintetében sokkal inkább közelítettek a 45/55-höz.


(forrás: PROHARDVER!) [+]


(forrás: PROHARDVER!) [+]

A Blender teszt számunkra releváns BMW1M része megint (kb. 13 százalékos) kék vezetést hozott a Pentiummal, míg a szerényebb Coffee Lake virtuális feldolgozó szálak hiányában leghátul kullogott. Ez a minta a Handbrake futtatása során is tartotta magát, ahol szintén G4920-Athlon 200GE-G5400 sorrend született.


(forrás: PROHARDVER!) [+]

PCMarkos kalandjaink izgalmasan kezdődtek, mert a Celeron-Pentium páros nem akart átesni a Digital Content Creation és Gaming részek tűzkeresztségén, nagyjából félidőnél egy hibaüzenettel leállt a program. Mint kiderült, a problémát a Windows 1803-as (áprilisi) verziója okozta, mivel 1809-re frissítés után már ment minden, mint a karikacsapás. A G5400-as körülbelül 5 százalékkal emelkedett felül kisebb testvérén, ám még így is az AMD üdvöskéje mögé kényszerült, melynek előnye a 10 százalékot is meghaladta. Ez javarészt pont azokból a tesztekből fakadt, melyek az első körben (Windows update előtt) kifogtak az Inteleken. Ez persze nem meglepő, ugyanis nem volt bennünk egy szemernyi kétség sem afelől, hogy a Vega 3 jobb GPU, mint az UHD 610, de elképzelhető, hogy a 1809-es update Hyper-Threadinget lemészárló hatása is érvényesült valamennyire.


(forrás: PROHARDVER!) [+]


(forrás: PROHARDVER!) [+]

HWBOT és VeraCypt alatt sem született döbbenetes konklúzió, megmaradt a már korábban említett Celeron-AMD-Pentium rangsor. A G4920-es egész szépen szerepelt, még a kriptografikus számításokban is: eltemette a karácsonyi VeraCrypt tesztünkben igen siralmasat vergődő, nagyöreg i7-3770-et. Specifikus esetekben ennyit számít a naprakész architektúra, még ha nincs is mögötte nyers erő.

Alkalmazástesztek II.

A RandomControl Arion és Corona 1.3 benchmarkban nem változott a klasszikus felállás, a Celeron a feleannyi szálnak köszönhetően jelentősen lemaradt, míg a Pentium és az Athlon közt 186, illetve 114 másodperc volt a szakadék az előbbi javára.


(forrás: PROHARDVER!) [+]


(forrás: PROHARDVER!) [+]


(forrás: PROHARDVER!) [+]

Az Indigo renderekben a CPU-rész követte a már tapasztalt sémát, ám a GPU-s számítások gyümölcsei eléggé egy mezőnyben mozogtak, ahol csak a Bedroom GPU alatt esett vissza a pöttöm Ryzen teljesítménye. Ez egy picit meglepett bennünket, pláne hogy a kékek vonatkozásában nekünk kellett külön inicializálni a GPU-s méréseket, mert alapértelmezés szerint nem volt bepipálva a rubrikájuk.


(forrás: PROHARDVER!) [+]


(forrás: PROHARDVER!) [+]

A sorrendet illetően a POV-Ray és V-Ray sem változtatott azon a sablonon, amit alkalmazástesztjeink közben már-már kőbe véstünk. Felépítéséből adódóan egyértelműen a G4920 volt a leggyengébb láncszem, miközben a G5400 és a 200GE között durván 13, valamint 20 százaléknyi különbözet volt, a már megszokott kék fölénnyel.

Játékok

Bár a tesztünkben résztvevő processzorokat jellemzően nem játszani veszik az emberek, mi úgy gondoltuk, három játékban (Deus Ex: Mankind Divided, Forza Horizon 4, Strange Brigade) teszünk velük egy próbát, mind az integrált GPU-val, mind dedikált videokártyával. Azt sejtettük, hogy az Intel UHD 610-es grafikája nagyon gyengén fog szerepelni a Vega 3-mal szemben (és így is lett), de hogy kicsit árnyaltabb képet kapjunk, a processzorlimit feltárásának érdekében egy 11 GB GDDR6 memóriával szerelt Gigabyte AORUS GeForce RTX 2080 Ti Xtreme vezérlőt is hozzáadtunk a recepthez, 1366x768 pixeles felbontás kíséretében.

Az IGP tesztek folyamán 1280x720, illetve 1920x1080-as pixelszámot társítottunk alacsony grafikai konfigurációval, míg az RTX-es rundokhoz a már említett 1366x768 mellé Deus Exben High presetet, Strange Brigade-ben Ultra textúrákkal megtámogatott Medium presetet, a Forza Horizon 4-ben pedig az alant látható beállításokat alkalmaztuk. Természetesen a vertikális szinkronizáció minden esetben ki volt kapcsolva.

Forza Horizon 4: bal oldalon az integrált GPU, jobb oldalon az RTX beállításai láthatók Forza Horizon 4: bal oldalon az integrált GPU, jobb oldalon az RTX beállításai láthatók
Forza Horizon 4: bal oldalon az integrált GPU, jobb oldalon az RTX beállításai láthatók (forrás: PROHARDVER!) [+]


(forrás: PROHARDVER!) [+]


(forrás: PROHARDVER!)[+]

A Deus Ex-féle disztópikus kalandozások hamar véget értek az IGP frontján, hiszen az Intel csemetékkel egyszerűen nem volt hajlandó elindulni a játék. Valószínűleg nem vesztettünk sokat, mert még Vega 3-mal is bőven játszhatatlan értékek láttak napvilágot. Az RTX nagyvadat behelyettesítve az egyenletbe már lényegesen szívderítőbb irányba gurult el a történet fonala: az Athlon vitte a prímet, mert bár az átlag frame rate nagyon egy halmazban mozgott (csak a Celeron maradt le, mintegy 10 százalékkal), de a minimumot tekintve körülbelül 55 százalékos előnnyel zárta a napot. Ez single playerre már a szódával úgy-ahogy elmegy tárgyköre, de ne felejtsük el, hogy egy majd' fél milliós VGA szolgáltatja a talpalávalót.


(forrás: PROHARDVER!) [+]


(forrás: PROHARDVER!) [+]

A Forza Horizon 4 – az Eidos Montréal játékához hasonlóan – meg sem nyikkant az UHD 610-essel, illetve a G4920-nál még külön megjegyezte, hogy a CPU amúgy is nagyon karcsú volna. A Vega 3 28 és 20 fps-es átlaga minden, csak nem élvezhető, tehát itt effektíve nincs galaxisnyi távolságban egymástól a két integrált megoldás: igaz, hogy az Intelek még csak a rajtvonalhoz sem álltak, de az AMD is hason csúszva kecmergett át a finisen. A másik véglet a 2080 Ti, amivel biza megtáltosodott a vas (bár ahogyan azt feljebb már írtuk, a Celeron minden tekintetben elégtelen volt a Forzának, így az PCI Express-es VGA-val sem indult el), és egyből kellemetes számok cikáztak a framerate számlálón. A G5400 és a 200GE közt simán 10 százalékon belül maradt a különbség, és a 140-170 fps-es tartományban mozogva abszolút korrekt játékmenet köszönt vissza ránk a monitorról. Így kell ezt. Majdnem elfelejtettük, hogy a videokártya ára egy egyszerűbb használt autóéval vetekszik.


(forrás: PROHARDVER!) [+]


(forrás: PROHARDVER!) [+]

Az utolsó játék a jó öreg Strange Brigade volt, ami már képesnek bizonyult munkára fogni a Coffee Lake-ek grafikus lapkáját. Halleluja, mondhatnánk, de 720p-ben azért kőkemény diavetítés volt műsoron (az 1080p-t már meg sem említjük, mert ott már egy diavetítőn néztük, ahogy egy másik diavetítő diákat vetít), és csak a Vega 3 tudott egy hangyányival játszhatóbb (de még így is gyakorlatilag játszahatatlan) képkocka/másodperces értékeket felmutatni. A Turing nyújtotta kolosszális erő ellenben kitett magáért, mert bár a minimumok mindhárom processzor esetén 50 fps környékén táboroztak (ez single playerre rendben van, multiplayerhez azért kevéske), az átlagok már 100 fps tájékán korzóztak, a G5400-as Pentium pedig toronymagasan verte a kompániát, hajszál híján plusz 100 százalékot ráígérve az AMD-re. Érdekes, hogy az ominózus átlagot nézve még a kis Celeron is megelőzte a legkisebb Zent.

Fogyasztás, összegzés

Fogyasztás

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ami talán az egyik leglényegesebb, mikor olcsó gépeket építünk irodázni, internetezni vagy médiatartalmakat élvezni: a fogyasztáshoz. A méréseket egy Voltcraft Energy Check 3000-essel végeztük, többféle felhasználási körülmény közepette: asztali üresjáratban, videólejátszás közben (a Media Player Classic Home Cinemával játszottunk le egy x264-es kódolású, 2156 kb/s bitrátájú, 8 bites MKV videót ([tlacatlc6] Medaka Box, első epizód), az AIDA64 terheléses tesztje alatt, a Prime95 Small FFTs módjában, és végül, de nem utolsósorban a Final Fantasy XV benchmarkjának (1280x720, Lite Quality) keretein belül. Hozzátennénk, hogy a kijelzőink által felvett energia a kapottakon felül számolandó.


(forrás: PROHARDVER!) [+]

A legéhesebbnek a kis Zen mutatkozott, mivel már az asztali üresjáratban is 7-9 wattal többet kért, mint a Coffee Lake páros a mozizás alatt, és ezt a különbséget meg is tartotta függetlenül attól, hogy éppen miben vizsgáltuk az étvágyát. A Celeron és Pentium duó 16 wattos idle értéke nagyon kellemes, de azt nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy amint megmozdítjuk az egeret, átlagosan 4 és 8 wattal megugrik a mutató. Összességében a G4920 a legtakarékosabb jószág, ellenben ha a képletbe belevesszük a nyers számítási kapacitást, már nem ennyire rózsás a helyzete, hiszen kétséget kizáróan ő a legszerényebb CPU a triumvirátusban, és ár/érték viszonylatában nem szerepel valami csodásan; 60 százalékos áron már inkább lenne best buy.

Összegzés

Ahogy az a tesztek során egyértelművé vált, a számítástechnika alsóbb lépcsőfokain ácsorogva az AMD Athlon 200GE remek alternatíva, ha nincsenek túl nagy igényeink teljesítmény szempontjából. Irodai használatra, netezésre, filmezni keresve sem nagyon találhatunk jobb asztali processzort (bár ha csakis mozizni kell, a Celeron lehet a jobb választás, de kizárólag a határozottan visszafogottabb fogyasztás miatt), ha a újgenerációs termékre vágyunk. Régebbi vagy kevésbé erőforrásigényes játékokra alkalmas lehet a 200GE (főleg egy külön grafikus vezérlővel), de persze nem ez a fő hatásköre, és egyenes arccal nem is ajánlható direktben ilyesmire (hacsak nem "nagyon" régi játékokról van szó, ahol már pusztán a megjelenés óta eltelt idő alatt végbement technológiai fejlődés ténye garantálhatja a vajsima futást, vagy ha a konfigurációval teljes disszonanciában lévő, csúcs VGA-t rakunk mellé).


[+]

Húszezer forinting a G4920-as Celeron lehetne az ellenlábasa, de a feleannyi szál okán teljesítménye kissé karcsú az AMD-hez képest. A G5400-as Pentium már más tészta: méréseink zömét nyerte (amiben jócskán szerepett játszott az 500 MHz-cel magasabb órajel is), még az energiaigényét tekintve is takarékosabb a vörösök üdvöskéjénél, és valamilyen középkategóriás VGA-val akár egy nagyon alap (ám modern) játékos masinéria talapzataként is szolgálhat, hiszen gyakorlatilag átvette a régebbi Core i3-ak helyét a termékpalettán. Na igen, még szerencse, de majdnem 30 000 forintot kérnek érte, így kívül esik a pikszisen, hiszen a többletet jócskán meg is fizettetik velünk; HTPC-hez, webes szörföléshez nem rá tennénk a voksot. A helyzet akkor változhat előnyére, ha az Intel processzorok árképzése mérséklődik; 5-6000 forinttal kevesebbért már nyugodt szívvel nyújtózkodnánk az arany Pentium irányába.


AMD Athlon 200GE

Synthwave

Az MSI A320M PRO-VH Plus alaplapot és az AMD Athlon 200GE processzort az MSI, a Gigabyte H310M A alaplapot a Ramiris Europe Kft. bocsátotta a rendelkezésünkre.