A HD 6870 X2

Az AMD a HD 3000-es sorozat útjára indítása óta alkalmazza a Sweet Spot stratégiát, melynek lényege röviden, hogy a felsőkategóriába egyetlen hatalmas GPU helyett a konkurenciához mérten kisebb, viszonylag könnyebben és gazdaságosabban kivitelezhető lapkát terveznek, illetve gyártatnak le. A mára már meglehetősen jó hatásfokkal rendelkező CrossFire technológiának hála elmondható, hogy összességében jól működik az elgondolás, ennek köszönhetően az NVIDIA a Sweet Spottól eltérő stratégia ellenére is kénytelen volt beszállni a két GPU-s kártyák versenyébe. A két gyártó közötti rivalizálás legutolsó szülöttje a GeForce családból a GTX 590, melynek aktuális Radeon oldalbeli párja a HD 6990. Általában egy adott GPU-családból mindkét gyártó csak egyetlen, az abszolút csúcskategóriába szánt modellre pakolt két grafikus processzort, és az AMD, valamint a HD 6000-es sorozat esetében ez most sem volt másképp. A hárombetűs processzortervező cég és a Radeon referenciakártyákat előállító Sapphire megállapodása szerint ez utóbbit illeti az elsőség, ha egyedi tervezésű vagy gyárilag túlhajtott Radeon kártyák megjelenéséről van szó. Mivel a Sapphire már hónapokkal ezelőtt élt a lehetőséggel, így nem állhatott semmi egy újabb, nem az AMD referencia elképzeléseire épülő kártya útjába. Ezt a feladatot most a TUL vette magára, mely cég termékei több márkanév alatt is forgalomba kerülnek. Mi most a tajvani VTX3D neve alatt megjelenő HD 6870 X2 elnevezésű kártyát vettük kicsit jobban szemügyre.

[+]

A dobozt kibontva egy kisebb leírás mellett egy DVD lemez, valamint egy DiRT 3 kupon tárulkozik elénk. Kicsit alaposabban körülnézve találunk még két PCI Express tápátalakítót, egy DVI-VGA adaptert, egy CrossFire hidat, valamint egy mini DisplayPort-hDisplayPort fordítót is.

[+]

Végül a doboz legmélyén rábukkanunk magára a kártyára. A nagyobb kétkártyás megoldásokhoz híven itt is impozáns méretekről beszélhetünk. A HD 6870 X2 a leghosszabb pontján 30 centiméter, amivel nem sokkal marad le a 32 cm-es referencia HD 6990-től. Ami elsőre feltűnhet, az a felső öt heatpipe nem túl elegáns kitüremkedése.

[+]

Ahogy már a bevezetőben említésre került, a kártya két darab Barts GPU-t tartalmaz, ezekből is az XT verziókat üdvözölhetjük a fedélzeten. A lapkán 1,7 milliárd tranzisztor dolgozik, alapterülete pedig 255 mm². Ezek fejenként 1120 shader VLIW-5 architektúrára épülő processzort rejtenek, melyek 14 darab 80 utas shader tömbbe rendeződnek. A processzorok magórajelét 900 MHz-re állították be a tervezők. A GDDR5 szabványú fedélzeti memória kapacitása grafikus processzoronként 1 GB, a chipek pedig effektív 4200 MHz-en ketyegnek.

A W1032BABG-50-F jelölésű memóriákat az Elpida szállította a kártyához, ezek a HD 6870-hez hasonlóan 256 biten kapcsolódnak a GPU-khoz. A gyári specifikációk alapján 5,0 nanoszekundumos chipekről beszélhetünk, melyek papíron 5000 MHz-re képesek.

A kártya végében két darab 8 tűs PCI Express tápcsatlakozó foglal helyet, melyeken keresztül a hivatalos specifikációk alapján összesen 300 wattot képes felvenni a kártya. Ez a fogyasztás szempontjából nem sok jót vetít előre. A HD 6990 is pontosan ilyen tápcsatlakozó-konfigurációt kapott, és arra 375 wattos TDP-t lőtt be az AMD. Nos, a HD 6870 X2 esetében nem találtunk a kártyára vonatkozó TDP adatot, pusztán annyit, hogy legalább 600 wattos tápegység szükséges a stabil és folyamatos működtetéséhez.

[+]

Amíg az AMD referencia megoldásain a PLX, addig itt a Lucidlogix által gyártott vezérlő felel a főkomponensek összekapcsolásáért, konkrétan a Lucid HydraLogix 200 (LT22102) chipről van szó. Ez összesen 48 PCI Express sávot tartalmaz, azaz az alaplapi vagy éppen már a processzorban található vezérlőt, valamint a két GPU-t is 16 sávon képes összekapcsolni egymással.

A hűtés és ami alatta van

A referencia HD 6870 TDP-je 151 watt. Mivel ez a kártya gyakorlatilag két 6870 egyben, ezért nyugodtan számolhatunk legalább 300 wattos maximális fogyasztással. Ez önmagában sem kevés, pláne ha még az ebből adódó hőmennyiségre gondolunk.

[+]

Mindennek kezelésére egy jól átgondolt elrendezés és hűtési megoldás szükséges. A teljes, alumínium és műanyag kettőséből összetevődő vértezet eltávolítása után leginkább egy HD 5970-hez hasonló kép fogadott minket. A két Barts GPU meglehetősen közel van egymáshoz, melyek közé szinte csak a Lucidlogix vezérlője tudott beékelődni.

[+]

Fejenként négy fázis szolgáltatja a tápellátást a GPU-knak. Ezek a Texas Instruments műhelyéből származó, 59901M jelzésű modellek az úgynevezett DrMOS (Driver-MOSFET) megoldásra épülnek. Ennek lényege, hogy az egyszerűbb D-PAK, és a náluk jobb kapcsolási tulajdonságú Power-PAK tokozású diszkrét tranzisztorokkal ellentétben egy összetettebb áramkört használnak, amelyben két MOSFET és egy vezérlőchip van. Ezek hűtéséért két kisebb alumíniumborda felel. Az egész tápellátás vezérlését a CHiL CHL8214 típusú chip látja el.

[+]

A GPU-k hűtője alumíniumlamellák és réz heatpipe-ok összeházasításából született. A három-három, 8 milliméter átmérőjű heatpipe az ASUS DirectCU esetében látott megoldáshoz hasonlóan közvetlenül érintkezik a grafikus processzorokkal. Ugyan a fenti képről talán nem olyan egyértelmű, de a két szekció különálló, azaz nincs összekötve. Még említésre méltó a ventilátor. Míg a kártya kimeneteihez közelebb álló darab 8,5 centiméter átmérőjű és 9 lapáttal rendelkezik, addig a hátrébb eső 7,5 centis és 11 lapátos. A hűtés kialakításának sajátossága miatt a bordákról leváló meleg levegő nagy része a házba távozik, ami nem kifejezetten ideális.

A hátlap egy az egyben megfelel a referencia HD 6870-nél látottakkal. A csatlakozók között két 1.2-es Mini DisplayPort, egy 1.4-es HDMI, valamint két DVI (egy single-link és egy dual-link) kapott helyet. Ezek segítségével egyidőben akár öt kijelzőt is meghajthatunk a VGA-val. Ahogy az talán a hátlapról is látható, ez a megoldás is két kártyahelyet emészt fel.

Tesztkonfig, fogyasztás, melegedés

Az összes kártyát a teszt időpontjában éppen rendelkezésre álló legfrissebb, WHQL minősítésű meghajtóval teszteltük. Ez a Radeonoknál a Catalyst 11.7-est jelentette, a GeForce 570-hez az NVIDIA honlapjáról elérhető, legújabb, 280.26-os jelölésű Forceware-t szedtük le.

A játékokat a tesztben szereplő kártyákban lapuló számítási teljesítmény miatt 1920x1200-as és 2560x1600-as felbontásban, maximális vagy ahhoz közeli képminőségi beállítások mellett teszteltük. A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor a játékból kapcsoltuk 16x-osra, ha nem, akkor a videokártya driveréből. Az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

Játékok

• DiRT 3 (DirectX 11)
• Crysis Warhead (DirectX 10)
• Stalker: Call of Pripyat (DirectX 11)
• Aliens vs. Predator (DirectX 11)
• Metro 2033 (DirectX 11)
• Battlefield: Bad Company 2 (DirectX 11)
• Starcraft 2 (DirectX 9)
• Total War: Shogun 2 (DirectX 11)

A könnyebb és pontosabb mérés, valamint összevetés érdekében a Crysis Warheadnél a benchmark toolt használtuk, ahogyan a Total War: Shogun 2, Metro 2033, Stalker: Call of Pripyat, és DiRT3 esetében is. A Battlefield: Bad Company 2 duójánál egy előre rögzített útvonal bejárása közben FRAPS-szel lemértük az fps-eket. Az Aliens vs. Predator és a Starcraft 2 esetében is FRAPS-szel mértünk. Korábban észrevettük, hogy a Metro 2033 sokszor hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk a lehető legpontosabb eredmények érdekében.

A fogyasztást egy konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Check 3000 mérőkészülékkel mértük le. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A tesztek alatt tapasztaltak miatt itt a Metro 2033 benchmark került lefuttatásra 1920x1200-ban.

Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadoznak az értékek, ezért próbáltunk egy olyan számot kiválasztani, amit vagy amihez nagyon közeli érték többször is feltűnt a készülék kijelzőjén. Különösebben nagy meglepetés nem ért minket a tápcsatlakozók után: a HD6870 x2 igen nagy fogyasztással rendelkezik. Mérésünkben szinte pontosan 150 wattal kér többet magának, mint az a HD 6870, mely az AMD saját referenciamodellje. Az üresjárati fogyasztás is eléggé magas, 35 wattal evett többet, mint egy GPU-s rokona.

Szokás szerint megvizsgáltuk a GPU-k hőmérsékletét és az ahhoz tartozó ventilátor-fordulatszámot is. Pontosabban utóbbit csak vizsgáltuk volna, ha a kártya mutatná nekünk az értékeket. Kissé érthetetlen, hogy egy ilyen kaliberű kártyánál miért nem lehet monitorozni legalább az egyik ventilátort.

Egy nagyjából 24-25 °C-os szobában, asztalon tesztelve a HD 6990-en található GPU-k üresjáratban kb. 36 °C-ig melegedtek fel. Ez szép is lenne, ha emellett nem lett volna hangos a hűtés. Szerintünk okosabb lett volna 45 °C környékére belőni a terheletlen hőmérsékletet, ahol viszont halkabb lehetett volna a két ventilátor. Alaposan terhelve ez az érték 80-85 °C-ig kúszott fel. Természetesen a hűtés ekkor sem volt éppen halk, de ilyen fogyasztásnál ez már nem volt annyira meglepő. Összességében elmondható, hogy a hűtés hatékony, de a gyári kalibráció talán nem a legszerencsésebb.

Itt még alapon...

Tuningban a Catalyst Control Center valamiért nem volt hajlandó alkalmazni a beállított órajeleket, pontosabban úgy tűnt mintha beállította volna őket, de gyakorlatban a GPU-Z továbbra is a gyári értékeket mutatta. Ekkor nyúltunk a TriXX Tweak Utility nevű kis alkalmazáshoz, amellyel már mindenféle zokszó nélkül sikerült túlhúznunk a kártyát egészen 950 MHz-es GPU és 1250 MHz-es (5000 MHz effektív) memória-órajelig.

Crysis Warhead, DiRT 3, Shogun 2

A Crysis Warhead továbbra is egy kisebb kihívást jelent még bizonyos felsőkategóriás kártyáknak is. A 6870 X2 1920x1200-ban szépen teljesít, de 2560x1600-ban már kevésbé. Az átlag fps még rendben van, de a minimum már alig jobb, mint a HD 6870 esetében mért érték. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az X2 GPU-nként csak 1 gigabájt memóriából gazdálkodhat, ami a Warheadnek ekkora felbontás mellett már szűkös lehet. A DiRT 3 már más képet mutat, itt szépen elhúz a a két GPU-val szerelt kártya. A Shogun 2 is kedvelte a főszereplőt, legalábbis 1920x1200-ban. Valamiért a magasabb felbontásban egyik kártyával sem akart lefutni a teszt. Először a HD 6870-nel próbáltuk, ahol a kevés VGA memóriára panaszkodott. Gondoltuk, hogy majd a kicsit nagyobb RAM-mal rendelkező GTX 570-en vagy a kétszer akkora memóriát felvonultató HD 6970-en lefut, de teljesen ugyanaz volt a szituáció, így ez a mérés most kimaradt.

Metro 2033, STALKER, AvP

Metro 2033 alatt is jól muzsikált a kártya, bár ilyen magas részletesség mellett még így is elég alacsony minimum értékeket kaptunk. S.T.A.L.K.E.R. alatt itt is előjött ugyanaz, amit Crysis alatt láttunk, azaz 2560x1600-ban alacsonabb volt a minimum, mint a HD 6970 és a GTX 570 esetében. AvP-ben még ennél is furcsább volt a helyzet, ugyanis itt, míg a HD 6970 gyorsabb volt 1920x1200-ban, addig 2560x1600-ban lassabb még a nagyobb memória ellenére is.

BFBC2, Starcraft 2

Battlefield alatt ismét szépen teljesített a HD 6870 X2, amivel szépen el is húzott a GTX 570-től és a HD 6970-től. A Starcraft 2 jobban fekszik a GeForce-oknak és a CrossFire skálázódása sem olyan acélos DirectX 9 alatt, ami talán annyira már nem is meglepetés.

Összegzés

Az összesített eredményeket nézve elmondható, hogy a minimum és átlag képkockaszámot figyelembe véve nagyjából 67 százalékkal gyorsabb a két GPU-t felvonultató HD 6870 X2 a HD 6870-nél. A HD 6970-hez mérten ez az előny már "csak" 30% körüli. Az is jól látható, hogy csak az átlag fps-eket figyelembe véve mennyivel jobb a kártya helyzete.

A teljesítmény / fogyasztás mutató már korántsem ilyen fényes. Itt szépen visszaüt az a sok watt, amit a HD 6870 X2 terhelve megeszik.

Akkor nézzük meg, hogy összegezve mit is mondhatunk el a HD 6870 x2-ről! Egyrészt méretes, és a kialakítás nem minden pontban tükröz alaposan kidolgozott megoldásokat. Ilyen például az a néhány távolabbra kilógó hőcső a kártya oldalából. Aztán ott van a fogyasztás, ami meglehetősen magas. Ez még talán nem is lenne akkora probléma, ha legalább a teljesítmény / fogyasztás mutató jó lenne. Ezen felül ott van még a terheletlenül meglehetősen zajos hűtés, ami egyes vásárlóknak biztosan zavaró lesz.

Na de, hogy a dolgok napos oldalát is nézzük: a teljesítmény rendben van. Talán 2560x1600-hoz nem ideális a grafikus processzoronkénti 1 GB-os memória miatt, de 1920x1200-ban a Metrót leszámítva maximális részletesség mellett is élvezhető sebességben játszhatunk vele. Ezen felül egy kétkártyás 6870 CrossFire konfigurációhoz képest a 6870 X2 "csak" két kártyahelyet emészt fel, és CrossFire képes alaplap sem szükséges hozzá. Természetesen azt ne feledjük, hogy egy dupla GPU-s kártyáról van, azaz megfelelő szoftveres támogatás és felkészítés szükséges a két GPU egyidejű, optimális kiaknázásához. A VTX3D HD 6870 X2-höz 98 000 forint környékén juthatunk hozzá, ami durván 18 000 forinttal több, mint amennyit egy HD 6970-ért kellene otthagynunk.

VTX3D HD 6870 X2 2 GB

Oliverda

A VTX3D HD 6870 X2 videokártyát a CHS Hungary Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.