3. oldal / "MSI / 1."
Hogy mire jó egy szorzó-lock nélküli CPU? Nagyon egyszerű: alkalmas arra, hogy kiteszteljük vele az adott lapban elérhető max. FSB-t. Erre használtuk mi is "Intel Confidental" processzorunkat, amelyet amúgy a Senorg-tól sikerült kisírni, ezúton is köszönet érte. Nélküle gondban lennénk, ha most valaki a lapokkal elérhető legmagasabb FSB-t firtatná, hiszen egy 1.5GHz-es procitól 2 giga fölötti értékeket nagyrészt nem lehet elvárni: a 15x-es szorzó mellett már a 133MHz-es FSB is túlzásnak hat. (de még mennyire!) És mivel Socket 478-as tokkal az Intel nem csinál 1.5GHz alatti procit, lapteszthez marad a szorzó-lock mentes verzió, már ha ilyesmihez hozzáfér az ember. Persze legtöbbször nagyon nem, így a jelenlegi helyzetet igazán nagyra értékeljük. Egy ilyen CPU tehát olyat tud, amit nélküle nem állna módunkban kideríteni, bár a dolog gyakorlati haszna csekély: vélhetően eztán sem lesz majd olyan P4-es proci, amely a több mint 40%-os túlhajtást túléli. AYHA-s Tbird-ből ugyan épp van nálunk egy ilyen, ő annyit tud, hogy gyári 1000-es létére (133*7.5), sima léghűtéssel 140*11-en, azaz 1540-en repeszt, ez pedig még több is, mint az előbbi csekélyke 40%.
I.L. Confidental
IC procinkkal tehát alapvetően arra vállalkoztunk, hogy a piros MSI lapban kiteszteljük, mit bír a chipset, bár extrém overclocking, már ami a procit illeti, nem volt osztályrészünk, hiszen a CPU-t végig a gyári, névleges érték közelében járattuk. A RAID-es, pre-production sample lapot csak mint referencia platform tartottuk fontosnak, azaz kipróbáltuk, a végleges darabnál kitesztelt FSB-n mennyire stabil: jelentjük egészen, ám többet a lapról külön már nem kívánunk szólni. A piros 845-ösről viszont annál inkább, íme!
Coolerszörny
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
