0. oldal / "BEVEZ"
HOT!! HOT!! HOT!! :)
Elsőként februárban csapott meg minket a titkolódzás szele (már ha lehetett neki olyan egyáltalán..), mert ugyan előtte is tudtuk, mi az az NDA (None Disclosure Agreement), ám a testközel addig elmaradt. De akkor februárban, az MSI roadshow végén, előttünk láttak el kézjegyükkel egy ilyen szerződést (a Ge3-hoz kapcsolódót) a kiválasztottak, akik közé akkor nem sikerült bekerülnünk. Ami késik, arra ugye csak várni kell, így tettünk mi is, és nem vártunk hiába: az Intel Brookdale (i845) chipkészlet mai premierjére már úgy kerülhet sor, hogy a lapkakészletre épülő P4-es lapok közül 5db már járt nálunk (NDA alatt), kipróbálhattuk őket, tesztjeinket nyögték "hosszú" napokig, így most első kézből nyújthatjuk át neked nyughatatlan olvasó mindazt, amire felfigyeltünk, meg persze azt is, amire nem, már ahogyan az ilyenkor lenni szokott.
Pentium 4-hez persze eddig is voltak alaplapok, ám azok túlzott népszerűségre nem tehettek szert, mert bár a teljesítményükkel nem volt gond (ez mondjuk gyártó-specifikus..), ám az árcédulák tanúsága szerint az i850-es platform nem épp a piac olcsó szegmensébe tartozott: az első generációs P4-ek (Socket 423) kezdetben olyan árakon voltak csak hozzáférhetők, mint egy Sotheby's aukció tételei, az pedig ugye nem épp földi halandóknak szól. Mostanra szerencsére más lett a helyzet: bár az RDRAM még mindig kétszer annyiba van, mint a DDR, és egyelőre a 850-es lapok árai sem kezdek mélyrepülni, mégis, az Intel legutóbbi árcsökkentése, amikor kvázi "gyököt vont" az addigi áraiból, immár a megfizethetőség szintjére rántotta le a P4-es procikat. Ez pedig nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy végre megnyílik az út a platform előtt, és a P4 diadalmenete kezdetét veszi. A P4-forgatókönyv mentén haladva, nem sokkal az árcsökkentés után, a mai napon :) debütál az az új chipset, amelyhez már nem kell RDRAM, hiszen beéri sima SDR SDRAM-mal is. Hogy mi vajon beérjük-e vele, nos, ennek járunk utána a továbbiakban.
1. Face-to-face (1.1 Side-by-side - CLICK!!) / 2. MPGA478 / 3. Socket 901 :)
Egyébként az, hogy az Intel a P4-ből bárki számára hozzáférhető platformot farag, egyrészről üdvözlendő manőver, hiszen ez nekünk csak és csupa jót jelent, másrészt ott az AMD, aki ezáltal meglehetősen nehéz időszak elé néz. Mert annak ellenére, hogy az SDRAM messze nem hozza az RDRAM teljesítményét, egy viszonylag olcsó rendszer, ami ráadásul a papíron legerősebb procira (P4) épül, sokaknak már önmagában elég motiváció a vásárlásra. Ők azok, akik egy döntésnél nem feltétlen a "CPU-to-memory" viszonylatokat veszik figyelembe, akiket nem igazán érdekel, hogy egy P4-es rendszer mennyire kiegyensúlyozott, nekik csak a legnagyobb marketingerővel bíró tétel, az X GHz a fontos. Őket vélhetően nehéz lesz az AMD oldalára állítani, aki, ha minden igaz, hamarosan újfent bevezeti a CPU-k relatív teljesítmény-osztályozását. Ugye nem csak engem piszkál az a bizonyos deja vú? :?
A P4-gépezet mindenesetre beindult, és érdemes sokkalta komolyabban venni, mint eddig bármikor korábban. Nem tesznek mást a chipset-gyártók sem: a SiS, az ALi, de mindenek előtt a VIA teljes mellszélességgel és minden áron ott kívánnak lenni a CPU-t pajzsukra emelők közt, amely egyértelműen a platform eljövendő és megkerülhetetlen sikerét előlegezi. Persze az, hogy melyik chipkészlet mekkora súllyal esik majd a latba, még nem világos, ehhez nyilván a teszteredményeknek is lesz egy néhány szavuk. Ami minket illet, és ami néhány szóra tőlünk futja, az következik most, tehát "i845 in action!"
1. oldal / "FELKONF"
Ám rögtön az elején pontosítanunk kell, hiszen amikor azt írtuk, hogy 5db lap, kicsit túloztunk, mert bár szám szerint tényleg 5db volt, azonban ebből kettőn csak a foglalat volt más, míg újabb két játékos egyazon típus pre-production, azaz béta, illetve production, tehát végleges kiadású lapja volt. El kell továbbá mondanunk, hogy a CPU-kat illetően is volt kis zűrzavar, hiszen a tesztben összesen 3db processzor vett részt: egy "Intel Confidental" (IC) Socket 478-as, amelyen még nem volt fix szorzózár, és úgy 2GHz körül volt gyárilag, bár hogy milyen stepping-gel bírt, az a feliratokból sajnos nem derült ki; egy 1.5GHz-es Socket 478-as példány; valamint volt még egy "régi", Socket 423-as, 1.4GHz-es ügy is, csak a miheztartás végett. De szedjük rendbe röviden mindezt, hogy tiszta legyen a kép!
1. Főcím :) / 2. P4 s478&Tsa. / 3. P4 s423&Tsa.
ABIT BW7-RAID
Hirdetés
A sorban elsőként említenénk az itthon igen komoly népszerűségnek örvendő gyártó vadi új, Socket 423-as lapját, amely legfőképp azért érdekes, mert ő volt az egyedüli versenyzőnk, ahol a 845-ös chipset mellé még a régi foglalatot illesztették. Tévedésről persze szó sincs, hiszen az Intel 2GHz-ig még életben tartja ezt a platformot, bár a Northwood-ok már csak Socket 478-as tokban lesznek foghatók. Egyelőre azonban még mindkét foglalat majd' ugyanazokat a CPU-kat hozza, bár ugye van néhány kivétel: Socket 478-as tokba pl. min. 1.5GHz-es cucc kell kerüljön, így 1.3-1.4GHz-es példányokat csak a régi kivitelben kaphatunk. Máskülönben ez az ABIT lap csontra ugyanazokkal a fícsörökkel villantott, mint a következő egység..
ABIT BL7-RAID
Amíg az előző lap nevénél a "W" betűjelet mi a Willamette tokozott CPU-kkal hoztuk összefüggésbe, addig itt az "L" betű minket kicsit zavarba ejtett. Elképzelhető, hogy a Brookdale "l" betűje a magyarázat, ám ez kicsit erőltetettnek tűnik. Egy biztos, a lapon ugyanazok a komponensek virítottak, mint a BW7-R-en, csak épp egy 478 tűs foglalat társaságában.
MSI 845 PRO2-R / "pre-production sample"
Ez a lap még viszonylag standard kinézettel bírt, nem úgy mint a végleges kiadás, amely elég látványos, bár nem MSI-idegen színben pompázott. Érdekes volt látni, hogy a két lap nyákja jó pár helyen eltér, és nem csak azért, mert a végleges példány nem RAID-es verzió volt. Nyilván akadt pár megoldás, amit végül kicsit átvariáltak: lehagyott kondik, lespórolt ellenállások jelezték a változtatásokat. Ami ugyanaz volt mindkét esetben, az az apró, Socket 478-as foglalat.
MSI 845 PRO2 / "production board"
Az MSI ugyan megint kitett magáért, hiszen a szín nem semmi, azonban ebben a mostani mezőnyben ez mégsem volt elég, hiszen a SOLTEK lapja is nagyon hasonló árnyalatot kapott. Az alaplap amúgy csak a lespórolt RAID vezérlővel volt kevesebb az imént tárgyaltnál. Eltért viszont a két lap doboza, mégpedig számos helyen, jobban mondva mostani lapunk pazar dobozt kapott, ilyet legutóbb a K7T Turbo-R "Limited" esetén láttunk.
SOLTEK SL-85SD+
Valójában ez a lap kakukktojás. Egyrészt nincs párja :), másrészt a színe is páratlan, bár mint az előbb említettük, az MSI is valami hasonlót vezetett elő. Ez a lap azonban a piros MSI-vel szemben RAID-es, noha ugyanaz a Promise controller figyel fent rajta, mint a pre-MSI lapon.
A konfigurációk állandó résztvevője volt egy 365W-os Enermax tápegység, amely végig gond nélkül hajtotta meg a konfigokat, egy Leadtek Ge3 videókártya, 256MB Winbond PC133-as SDRAM, valamint a "dobozos" IC proci utáni érában egy SCS P4-es CPU hűtő, amely itthon az első Socket 478-as egységként hozzáférhető.
1. Enermax labels / 2. Enermax fan-tastic / 3. Enermax inside
Ezek voltak tehát az ötök, akiket sikerült megszereznünk. Mielőtt azonban az egyes lapok kifejtésébe fognánk, tegyük helyre azokat az általános ismérveket, amelyek bármely 845-ös chipset-tel szerelt lapra jellemzőek!
2. oldal / "845"
Mint már itt is elhangzott, maga a platform abban és attól új, hogy standard, 164-pin-es memóriafoglalatokat (3db) implementál, amelyekbe egészen 3GB-ig telepíthetünk SDRAM-ot, bár elvileg csupán PC133-as példányokat. Hogy az MSI lapunk mégis elment PC100-as RAM-okkal, az csak azért lehetett, mert a procihoz rendelhető legnagyobb FSB mellett über-Infineon RAM-unk gond nélkül futott. Bár nem annyin, mint szerettük volna, de ezt konkrétan inkább csak az MSI lapnál vennénk elő. Azonban ha olyan RAM-ot fogunk ki, amely PC100-as létére a kb. 20%-os túlhajtást már nem viseli el, nem marad más megoldás, procinkat alul kell hajtani. (feltéve, ha az elmenne 20%-kal a névleges órajel fölött, de ez mostanában egyre kevésbé kérdés..) Erre az egyre ugyanis nem képes a 845-ös chipset MCH néven (Memory Control HUB) futó hídja. Az aszinkronság ugyan nem idegen tőle, de mert jó esetben is csak két opció érhető el ("CPU:DRAM - 1:1 / 3:4"), a -33% nem pálya. Más kérdés, hogy "valódi" PC100-as RAM-ot manapság már igencsak nehéz szerezni.
Szó esett az egyik "bridge"-ről, bár az MCH-t speciel egyik lap leírása sem említi így, inkább csak "P4 chipset system"-ről beszélnek, amely itt egyrészt az Intel 82845-ös MCH-ból, valamint az Intel 82801BA-ból, azaz röviden az ICH2 jelű, második generációs I/O Controller HUB-ból áll. Kettejük közt egy 66MHz-es, 266MB/sec-es átvitelt biztosító, tehát 32bit-es interface húzódik, hogy a kapcsolat zökkenőmentes lehessen. Ezt korábban a PCI bus-ra bízták, de az hiba volt.
1. ICH2 close-up / 2. MCH active-cool / 3. MCH pure
Ám nem csak a támogatott RAM-oknál szigorú a chipset, az AGP port-nál szintén nincs pardon: az ugyanis csak és kizárólag 1.5V-ot (4x AGP) enged át, bár a SOLTEK lapján ez egészen 1.8V-ig húzható. Ami azt jelenti, hogy a régebbi, tehát alapból 1x/2x AGP-re készült kártyák, a működésükhöz kellő magasabb fesz miatt itt már nem használhatók.
Az ICH2 által támogatott fícsörök közül a két, max. ATA100-as IDE port-ot, a 4db USB-t, és a 2.1-es verziónál járó, két csatornás AC'97-es CODEC-et emelnénk ki, mint fontosabb tulajdonságokat. Ezek minden lapnál megtalálhatók, bár több versenyző külön, dedikált hardveres sound chip-et kapott: a SOLTEK-re a Creative CT5880-as, az MSI lapokra pedig a C-Media CMI8738 jelű, 6 csatornás megoldása került.
Mindegyik lapon 6db PCI slot, 1db 4x AGP, valamint egy CNR slot kapott helyet, itt tehát nincsenek egyedi megoldások. Szintén közös jegy volt a V6.0-s AWARD BIOS, bár az elérhető opciók közt komoly eltéréseket figyeltünk meg. Fontos továbbá kiemelni, hogy a P4-es lapokhoz már nem elég a régi ATX-es táp (2.01), és elvileg az eggyel újabb szabvány szerinti ATX 2.03 jelűeket kell(ene) alkalmazni. De ez sem ilyen szigorú, bár az Intel specifikációja szerint minden lapnak 3db ATX connector-t kéne hoznia: egy standard 10x2-es csatolót, egy 12V-os 2x2-est, valamint egy "fél AT-s" AUX power connector néven futót. Ezzel szemben a lapok nagy részén nincs AUX csatlakozó! A SOLTEK a kivétel, bár volt olyan lap is, amelyik beérte (értsd: elfutott) mindössze a 10x2-es egységgel. A többségnél viszont minden esetben fent kellett legyen a 12V-os kábel, nélküle el se indultak.
A chipset kiegyensúlyozatlanságát is emlegettük, térjünk ki erre röviden! A 4x AGP port az MCH-hoz 1.06GB/sec sávszélességgel kapcsolódik, és ugyanilyen széles csatorna köti össze a rendszermemóriát az MCH-val, míg a CPU és az MCH között egy 3.2GB/sec széles interface, azaz maga a quad pumped, alapból 400MHz-es FSB húzódik. A már szintén említett "CPU-to-memory"-ügy tehát mondhatni csorbát szenved: egy RDRAM-os rendszer itt, az MCH-memory viszonylatban (is) 3.2GB/sec-et teljesít, ami végül úgy kétszeres "CPU-to-memory" sávszélességet ígér. Erre az arányra a teszteredmények nélkül is mérget lehet venni, tehát egy RDRAM-os és egy SDRAM-os rendszer közti teljesítménykülönbség alapvetően ebből az eltérésből adódik.
Általánosságok latolgatása után azonban fogjunk hozzá a lapok egyenkénti méricskélésének, hiszen igazándiból ugye ez a lényeg! A sorrend nem az előbbi lesz, de a miért-et majd kellőképp megindokoljuk.
3. oldal / "MSI / 1."
Hogy mire jó egy szorzó-lock nélküli CPU? Nagyon egyszerű: alkalmas arra, hogy kiteszteljük vele az adott lapban elérhető max. FSB-t. Erre használtuk mi is "Intel Confidental" processzorunkat, amelyet amúgy a Senorg-tól sikerült kisírni, ezúton is köszönet érte. Nélküle gondban lennénk, ha most valaki a lapokkal elérhető legmagasabb FSB-t firtatná, hiszen egy 1.5GHz-es procitól 2 giga fölötti értékeket nagyrészt nem lehet elvárni: a 15x-es szorzó mellett már a 133MHz-es FSB is túlzásnak hat. (de még mennyire!) És mivel Socket 478-as tokkal az Intel nem csinál 1.5GHz alatti procit, lapteszthez marad a szorzó-lock mentes verzió, már ha ilyesmihez hozzáfér az ember. Persze legtöbbször nagyon nem, így a jelenlegi helyzetet igazán nagyra értékeljük. Egy ilyen CPU tehát olyat tud, amit nélküle nem állna módunkban kideríteni, bár a dolog gyakorlati haszna csekély: vélhetően eztán sem lesz majd olyan P4-es proci, amely a több mint 40%-os túlhajtást túléli. AYHA-s Tbird-ből ugyan épp van nálunk egy ilyen, ő annyit tud, hogy gyári 1000-es létére (133*7.5), sima léghűtéssel 140*11-en, azaz 1540-en repeszt, ez pedig még több is, mint az előbbi csekélyke 40%.
I.L. Confidental
IC procinkkal tehát alapvetően arra vállalkoztunk, hogy a piros MSI lapban kiteszteljük, mit bír a chipset, bár extrém overclocking, már ami a procit illeti, nem volt osztályrészünk, hiszen a CPU-t végig a gyári, névleges érték közelében járattuk. A RAID-es, pre-production sample lapot csak mint referencia platform tartottuk fontosnak, azaz kipróbáltuk, a végleges darabnál kitesztelt FSB-n mennyire stabil: jelentjük egészen, ám többet a lapról külön már nem kívánunk szólni. A piros 845-ösről viszont annál inkább, íme!
Coolerszörny
4. oldal / "MSI / 2."
MSI 845 PRO2 (MS-6528) VER: 1.0
Mint már többször elhangzott, a lap színében a "Limited" K7T Turbo-ra hajaz, ám ezzel nekünk semmi gondunk, a szín már ott is bejött. A doboz, újfent kiemelnénk, pazar kinézetű, ha az MSI eztán csak ilyenekben utazik, nehéz lesz megszorongatni. (egy rivális próbálkozás azonban még ebben a reviben előkerül, ne menjetek el!) Ráadásul az MSI-vel szemben csepp előítéletünk is volt, hiszen legutóbbi P4-es lapjuk, a 850Pro2, minden addigi riválist lelépett, lásd korábbi cikkünk. Épp ezért volt fájdalmas, hogy ebben a mezőnyben már nem az övé a pálma, hiszen jó pár fícsörben elmarad a riválisoktól. Ezekre mindjárt vissza is térünk. Mégis, emiatt a pozitív előítélet miatt őt választottuk, hogy a chipset-et megfektető FSB-k nyomába szegődjünk, IC procinkat ebben a lapban tettünk próbára.
Sandra: MSI @ 2000MHz (100MHz*20)
Sandra: MSI @ 1960MHz (143MHz*14)
Az eredmény egész pontosan 43%-os FSB bónusz az alap 100MHz-hez képest, tehát a lap 14-es szorzó mellett egészen 143MHz-ig bírta. Itt nekünk stabilnak tűnt. Ellenben 144MHz-en már kapásból fagyott, pedig még ez is "csak" 2016MHz, ráadásul, hogy a CPU esetleges limitjét kizárjuk, a szorzót még 13-asra is visszavettük, ám ez sem segített. Pedig a proci belső órajele ekkor már 130MHz-el volt az előző érték alatt. Ez volt tehát a chipset teteje. Néhány teszt lefuttatása után azonban tovább kellett lépni, hiszen ez csak mellesleg érdekelt minket, a valós, használható FSB-k sejthetően ennél jóval lejjebb húzódnak.
Igazándiból itt most be kellene toldani a SOLTEK lap tesztjét, és csak utána folytatni az MSI-t, hiszen mi magunk is így jártunk el. Ez azonban eléggé szétforgácsolná az anyagot, így ettől most inkább eltekintünk. Ja, hogy miért kéne egyáltalán toldani? Csak azért, mert az MSI FSB tesztje után, a változatosság kedvéért, a SOLTEK lapjával álltunk neki az 1.5GHz-es CPU csúcsát kutatni, és mikor a procival együtt használható (15xY) legmagasabb FSB meglett, akkor ez volt az a küszöb, amihez minden további jelöltet alapból hozzámértünk. Szerencse, hogy a SOLTEK lap nem volt kiugróan instabil, így a nála megtalált FSB maximum fölött más lap sem maradt soká életben, sőt. Másképpen mondva: 1.5-ös procink mindegyik lapban gond nélkül megfutotta a maga MHz-csúcsát, ami 1860MHz volt egész pontosan, azaz 124 volt az FSB. Kicsit tehát előre szaladtunk, de így legalább mindössze egy bekezdésnyi kitekintést kellett elkövetni, és mehetünk tovább az eredeti úton, immár a 124MHz-es FSB (+1860MHz top CPU clock) ismeretében.
Sandra: MSI @ 1860MHz (124MHz*15)
Az MSI lap 124MHz-en stabil volt, bár egy hosszabb teszt után nem csodálkoznánk, ha egy-két MHz-cel lejjebb kéne venni az FSB-t, ugyanis egy-két fura húzást mi is regisztráltunk. Azonban az éles teszt alatt ilyen mégsem akadt. Az alaplapgyártók egyébként vélhetőleg nagyon jól tudják, az Intel stepping-stratégiája nyomán merre halad a világ, hiszen rendre olyan fícsörökkel nyomják teli a lapjaikat, amely fícsörök egyértelműen a túlhajtás mellékhatásait hivatottak kordában tartani. Nem kivétel ez alól az MSI sem: a VCore értéket 1.75-1.85-ig 0.025V-os lépésekben engedi állítani, míg az FSB-t egészen 250MHz-ig pöckölhetjük, 100MHz-től egyesével! De változtatható a DRAM fesz is: 3.3-3.6V-ig, 0.1-es lépésekben. Ez eddig nem rossz, ám a többi versenyző fényében végül mégiscsak kevés lesz, hiszen amíg itt sokkal többet nem tehettünk, az ABIT vagy a SOLTEK lapja jóval többet kínált.
Például az MSI-nél hiába is keressük a BIOS-ban a memória órajel-állításának lehetőségét, ezt a BIOS "maga" dönti el: lekérdezi a RAM SPD-infóját, majd ez alapján állítja be a szinkron/aszinkron elérést, ami nálunk azt jelentette, hogy gyárilag PC100-as Infi RAM-jaink hiába is mentek az Iwill KK266-osban CAS-2 160+ értékeken, itt maximum 124MHz-en voltak hajlandók futni. Ellenben az összes többi lap megengedte, hogy aszinkron hajtsuk a RAM-ot, azaz hogy ezt manuálisan állítsuk a BIOS-ban. Ez tehát egy szép kövér fekete pont a 845 Pro2-nek. Ráadásul, mint a grafikonokon is (majd) látszik, az aszinkron memória elérés elvileg többet hoz a konyhára, mint a szinkron: a 143MHz-es FSB melletti Sandra eredményeket felülmúlja a 124*1.33-as beállítás, hiszen ez ugye 165MHz-es RAM-ot jelent. Továbbá hiányosság, hogy az MSI-nél nem tudjuk állítani az AGP és a PCI órajel szorzóját, azt az MSI maga származtatja, csak épp ezt adott esetben jó lenne felülbírálni. Erre itt nincs lehetőség. Amire van, az pl. a 80-85-90 fokos kritikus CPU hőmérséklet beállítása, amelynek elérésekor a szpíker hangos pörformanszba kezd, majd, ha ezt is beállítottuk előzőleg, a rendszer lekapcsol. A boot-folyamatot egy Quick Boot opció hivatott gyorsabbá tenni, ezt szintén a BIOS-ban izzíthatjuk, bár csodát ne várjunk tőle.
SmartKey&docs
A teszteredmények fényében az MSI átlagos kört fut, bár másképp is mondhatjuk: az ABIT-tal ő a sorvezető. Érdekes bónusz a SmartKey nevű eszköz, ami egy USB-kulcsot takar: BIOS-ban beizzítás után a gép csak ezzel a cuccal hajlandó a boot-ra, ráadásul, ha a Win9X-es szoftver is aktív, akkor az on-the-fly lezárja a gépet, ha elmegyünk, zsebünkben a kulccsal, így teljes biztonságban hagyhatjuk magára épp készülő review-nkat. Ez szerintünk praktikus kis opció, szívesen látnánk minden MSI laphoz csomagolva. Más. A SOLTEK kivételével mindegyik nevezett lap olyan RAM-lezáró pöcökkel bírt, amit installált AGP-s videókártya mellett már nem lehetett nyitni, így ebből a szempontból az MSI-t sem dicsérhetjük. Ami viszont MSI-s erény, az a tápcsatlakozókkal kapcsolatos felismerés: az MSI lapja volt az egyetlen, amely elfutott 12V-os bónusz-tápcsati nélkül, sőt, még egy 235W-os SPI táppal is beérte! A többi lapnak mindenképp kellett a +12V. Más kérdés, hogy teljesen érthetetlen módon ennél a lapnál az ATX tápcsatlakozó fejjel lefelé került a lapra. Azaz fordítva, így rendszeresen "gondot okozott" a szerelésnél, hogy a többi lapnál megszokotthoz képest másképp kellett csatlakoztatni.
6 csatorna: C-Media CMI8738
Ennyit az MSI-ről. Összegezve: a lap szerintünk túl szerény a tuning-fícsörök tekintetében, a többiekhez képest okvetlen, ráadásul a RAM-órajel állítást sem bízza a felhasználóra, ez pedig szerintünk kínos tartózkodás. Erény, hogy nem kell hozzá új táp, ez legalább 7-8e Ft megtakarítást jelenthet. A lap egyébként stabilan viselkedett. Ja, és remek kis holmi a SmartKey, nekünk tetszett! A RAM-ok rögzítő kallantyúi továbbra sem könnyítik meg a dolgunk, a lap dobozolása ellenben über. Röviden ennyi.
5. oldal / "ABIT"
Következik a két ABIT board, amelyeken ugye csak a foglalat volt más, ám pont ezért, és mert nem volt épp kéznél 1.5GHz-es Socket 423-as proci, az 1.4-es P4 eredményeit csak viszonyításképp adnánk közre, hiszen egy az egyben nyilván nem vethető össze a túlhajtott 1.5GHz-es Socket 478-assal.
ABIT BW7-RAID / BL7-RAID
A két lapot a megegyező fícsörök miatt nem érdemes külön tárgyalni, nem is tesszük, ellenben rögtön dicséretekkel nyitnánk, hiszen az ABIT termékei a tesztüzem alatt hibátlanul teljesítettek. Nüansznyi affér, hogy ma reggel egy "critical temperature" beep-szólót nyomott az egyik, ám egy reset segített rajta. Apropó reset: mindkét lapon helyet kapott két-két mikrokapcsoló, amelyek a reset / power on lépéseket teszik egyszerűbbé, elég, ha csak rápöccint az ember, és máris éled a cucc. Persze a hagyományos kivezetések sem maradtak el, ám szerintünk ez igazán hasznos ötlet.
ABIT BL7-RAID
Amíg mindkét lapon standard tartozék volt a RAID vezérlő, addig ugyanilyen státusszal bírt az AC'97-es CODEC is, aminek azonban már nem tudtunk annyira örülni: a többi lapra hardveres megoldás került, azok pedig sokkal többet érnek. (értsd: jobban szólnak) Viszont az ABIT lapokon újabban előszeretettel alkalmaznak egy DB-LED nevű holmit, amely egység valójában két hexa szám kijelezésére alkalmas, a feladata pedig, hogy tudósít a boot-folyamatról. A leírás egyébként mintegy 61 üzenetet magyaráz meg a lehetséges 256-ból, de már ez is rengeteg.
61/256: az F5-öt spec. nem említi! :?
A tesztelt lapok layout-ja amúgy meglehetősen közel állt egymáshoz, vélhetően mindegyik a referencia dizájn mentén maradt. Újdonság volt az AGP slot rögzítő kallantyúja, ez végre egy életképes és könnyen használható megoldás. Ám ha már a layout-nál járunk, szólnunk kell pár szót magáról az MPGA478B foglalatról (Socket 478). Ez, a korábbiakhoz képest nevetségesen kicsi és cseppet sem robosztus megoldás, annyira gagyi, hogy szinte minden esetben, amikor a CPU-t ki akartam szedni a foglalatból, és ehhez ugye fel kellett emelnem a bordát, a CPU "eltűnt"! Persze dehogy, csupán annyi történt, hogy egyszerűen a borda aljára ragadt, pedig csak sima szilikon pasztával volt lekenve, mint az összes CPU hosszú hónapok óta. Ráadásul, maga a foglalatot záró kallantyú végig zárva maradt. Elsőre alig akartam elhinni, de amikor már hatodszorra történt meg zsinórban, kezdtem beletörődni.
Az imént az MSI-t elmarasztaltuk a BIOS-beállításai miatt, az ABIT-okat viszont szinte csak dicsérni lehet, a SoftMenu III minden lényeges paraméterhez hozzáfér, ahol a MHz-enkénti FSB csak az alap: CPU/AGP/PCI osztó állítás, CPU:PCI beállítás, CPU:DRAM megadása, mind hasznosabbnál hasznosabb dolgok. A teszteredmények szerint az ABIT jól szerepelt, bár ez már az MSI-nél elhangzott, azonos platformok közt túl nagy eltérésekre eleve nem számítottunk, nem is tapasztaltunk nagyon mást. Visszakanyarodva: a SoftMenu ellenére azonban található egy DIP Switch sor is a lapon, innét néhány kevésbé releváns tételt kapcsolgathatunk, bár pl. itt állítható át az alap FSB is, bár ez a BIOS-ból is megoldható.
3*USB
Érdekes megoldás, hogy ABIT-ék a lap hátsó fertályán 3db USB port-ot vezetnek ki, ahol a port-ok egymás fölött kaptak helyet. Ugyanilyen módon, egymás fölött helyezkedik el a hangkeltő kimenete/bemenete és a mikrofon csatlakozó is. A BW7-R nyákjának hátsó felén már fent voltak az ABIT által csak Overclocking Strips-nek nevezett "csíkok", amelyek állítólag a lap nagyobb stabilitását hivatottak biztosítani. Érdekes viszont, hogy a BL7-R-en ennek nyomát se láttuk, elképzelhető, hogy a Socket 423-as procik esetén inkább van értelme?
A lap ua.
1. Sandra: BW7-R @ 160MHz (120MHz+33%) (1.1 @ 120MHz - CLICK!!)
Sandra: BL7-R @ 1860MHz (124MHz*15)
Sandra: BL7-R @ 165MHz (124MHz+33%)
A lapokról összegzésként elmondható, hogy bár a HighPoint RAID vezérlő, és a DP-LED egyértelmű pluszt jelentenek, ahogyan a SoftMenu III is ugyanez a vonal, addig az AC'97-es CODEC már nem az az igényes komponens, kicsit kilóg a sorból. A Sandra benchmarkok tanúsága szerint egy 845-ös rendszer meglepően jól teljesít, a chipkészlet majdan DDR-es alapokon vélhetőleg még jobban helyt áll. Már csak a lapok ára elgondolkodtató, hiszen olcsónak épp egyik se nevezhető, szinte a 850-esekkel egy szinten mozognak. Persze az SDRAM-nak még mindig "nincsen" ára, ez pedig továbbra is használható érv lehet.
6. oldal / "SOLTEK"
Utolsónak maradt a SOLTEK lapja, amely azért is különleges, mert a gyártónak 850-es lapja eddig egyáltalán nem volt, tehát a 845-ös alaplap platform-avató is egyben. Ez egyértelműen arra utal, hogy a SOLTEK még mindig a kisebb gyártók közt szerepel, bár meg kell hagyni, ezzel a mostani lapjával eléggé feladta a labdát, lepődtünk is rajta.
SOLTEK SL-85SD+
A gyártó látszólag mindent megpróbált annak érdekében, hogy lapját sikerre vigye: az integrált Creative hang-chip (CT5880), a Promise (FastTrak100-Lite) RAID vezérlő, de akár a lap kinézete, a dobozolás, vagy a bónusz szoftverek is mind erről tanúskodnak. Ráadásul, a BIOS-beállítások is meglepő igényességet mutatnak, bár messze nincs belőlük annyi, mint mondjuk egy ABIT vagy MSI lap esetén. Ám ennek ellenére ott figyel az aszinkron memória elérés, a "tetszés szerinti" AGP szorzó lehetősége (2/(2-8)!!), amit sehol máshol nem láttunk még, de nem marad el a MHz-enkénti FSB skálázás (100-250MHz-ig), a VCore (1.100-1.850/0.025V), a DIMM (3.3-3.6/0.1V) vagy az AGP fesz állítás (1.5-1.8/0.1V) lehetősége sem. Mindemellett szerepel pár talányos beállítás, amelyekről azonban a leírás is csak szűkszavúan emlékezik meg, így ezeket még most sem értjük. Emellett a BIOS írásvédetté is tehető, ahogyan a hardver monitoring sem hiányozhat, bár ez az összes korábbi lapról elmondható. Jó pont, hogy az MSI lapjával ellentétben a RAID vezérlő itt (mint az ABIT-oknál) kiiktatható, ha épp nincs rá szűkség, ahogyan a Creative chip is kikapcsolható, bár ez persze nem javallott. Ugyan ennek a lapnak van egy Voice Diagnostic-kal bíró kiadása is, ez nem ilyen volt, és mert sem szpíker, sem D-LED / DB-LED nincs rajta, a hibák detektálása meglehetősen nehéz feladatnak tűnhet.
A lap ugyan volt, hogy 7%-kal elmaradt a többiektől, és bár ez nem épp elhanyagolható eltérés, mégis, ennek ellenére végig stabil maradt. Itt is, mint ahogyan az ABIT-oknál, mindenképp szükséges volt a +12V-os tápcsati használata, a lap nélküle nem indult el. Viszont furcsa módon itt végre normális RAM lezáró pöckökkel találkozhattunk, ezek szerint így is lehet!
Előfordult ugyan egy-két fura eset: volt, hogy a lap a korábban "napokat" futott FSB-t egyszerűen nem ismerte meg, és hiába állítottam alá 5MHz-cel, 10-zel, meg se moccant. Aztán 105MHz-en végre feléledt, de innét még nem lehetett kapásból 120-ra állítani, előbb 110-re kellett. A SOLTEK érdeme, hogy ha olyan eset állt fenn, hogy a gép a megnövelt FSB miatt nem indult, a lap (ha tényleg csak az FSB változott) visszaállt az eggyel korábbi értékre. Elegáns.
Sandra: Soltek @ 165MHz (124MHz+33%)
Az alaplap kb. ennyit tud. Minket meglepett a nem várt igényesség, bár egy "első bálozótól" ugye minden kitelik. Egy biztos: a rugalmas konfigurálhatóság, valamint a remek plusz kiegészítők mind arról szólnak, hogy a SOLTEK egyre komolyabban igyekszik megvetni a lábát a piac ezen szegletében is. Ennek mi asszem örülhetünk.
7. oldal / "TH2END"
A lapoknál direkt kihagytuk a szerintünk komplex teljesítmény-tesztnek minősülő UT bencsmárkok eredményeit (persze "alacsony" felbontás mellett mérteket, bár egy Ge3-nál ugye még az 1024 is ilyen), így a végszó előtt most ezek következnek: a különbségek bár nem túl nagyok, azért itt is ért minket meglepetés.
GeForce3 64MB, D3D (Unreal), P4 Socket 478 1.5 @ 1.86GHz (124*15, 1.85V), CAS-3, +33%, NVIDIA 12.40, DX8.1 (FPS) | |||||
MSI 845 Pro2, P4 2GHz @ 1960MHz (140*14) | 640*480 | 800*600 | 1024*768 | ||
32bit | 171 | 167 | 162 | ||
MSI 845 Pro2 | |||||
32bit | 177 | 174 | 168 | ||
ABIT BL7-R | |||||
32bit | 177 | 173 | 167 | ||
SOLTEK 85SD+ | |||||
32bit | 166 | 163 | 157 |
Elmondható, hogy az SDRAM-os i845 mindenképp felrúgja a papírformát, DDR-közeli kimért teljesítménye minket alapból meglepett. Idő híján ugyan tömény, valós tesztkörnyezetbe nem tudtuk illeszteni, ezt majd igyekszünk pótolni, egy sok órás DivX enkódolás eredményeire pl. nagyon kíváncsiak lennénk. A proci mostanra szinte már olcsónak nevezhető, és mert ez a platform a RAM oldalon sem támaszt túl magas igényeket, a pár hónappal ezelőtti helyzethez képest ezek szinte paradicsomi állapotok. A kis túlzás ellenére, a PIII-ra eztán semmi jó nem vár, kíméletlenül kiszórják majd a CPU-kat, bár ne felejtsük el, egy-két év, és ezek a P4-esek is "mobiltelefonokban kötnek ki." Persze ezen ma már senki sem lepődik, hozzá vagyunk szok(tat)va, na!
keopsz!
ABIT lapjainkat mi a Mycom-tól vesszük, míg SOLTEK és MSI lapokért a Kellytech-hez járunk. Szintén a Kelly-ben keressük az SCS legújabb hűtőit és az Enermax tápegységeket is, Socket 478-as P4-es procikat a Cédrustól rendelünk. Képeinket 1.3 megás Olympus kamerával készítjük, a reviket ACER billentyűzeten írjuk, míg a képtelen teszteredményeket a Vodafon, a PGSM, a Westel és a MATÁV hálózatán tárgyaljuk ki.. :)