MSI

Az MSI P35 Neo/Combo és Diamond kibontva [+]

Végül, de nem utolsósorban essen szó az MSI alaplapjairól, melyek hasonlóan a Gigabyte-hoz vagy az Asushoz, hárman vannak, ezek közül kettő egyszerűbb, olcsóbb, míg a harmadik egy igazi nagyágyú. Következzen az MSI P35 Neo, a P35 Neo Combo és a P35 Diamond. A P35 Neo tekinthető a P965 Neo utódjának, melyet anno leteszteltünk, és mondjuk ki, nem voltunk tőle elájulva; az alaplap tervezési hibái és a BIOS hiányosságai több szempontból is ellene szóltak. Ellenben a P35 Diamondnak nincs elődje, ugyanis a 965-ös családban csak Platinum létezett, az pedig nem volt ennyire felszerelt. A Neo és a Combo csomagolása, körítése teljesen megegyezik. A dobozban találunk két driver CD-t (egy XP-s, egy vistás), egy leírást, egy IDE-kábelt, egy SATA-kábelt, egy hátoldali takarólemezt és egy kis jelmagyarázatos füzetet. Az alaplap mellé nem jár se floppykábel, se bárminemű hátoldali kivezetést (USB/IEEE 1394), ezeket illett volna beletenni abba a dobozba. A P35 Diamond egy teljesen más dimenzió, az előbb felsoroltakon kívül az alaplap mellé jár floppykábel, négy SATA-kábel, SATA-tápkábel, IEEE 1394-es hátsó panel, illetve egy telefonadapter és egy hangkártya, ezekről kicsit később szólunk még.

MSI P35 Neo / Combo / Diamond [+]

Az alaplapok felépítésével, integrált eszközeivel kapcsolatban azonnal érdemes tisztázni, hogy a P35 Neo és a Neo Combo teljesen megegyezik, leszámítva a memóriafoglalatokat. Ugyanis a Neo egyszerűen DDR2-es, míg a Neo Combón egy-egy pár DDR2-es és DDR3-as memóriafoglalat található, azaz a Neo Combo mindkét memóriaszabványt támogatja, ahogy a már bemutatott Asus P5KC is. Ezen kívül van még egy észrevételünk, ez pedig az, hogy az MSI honlapja szerint ezeken az alaplapokon van FireWire. Nos, mi nem találtunk egyet sem, talán rossz helyen keresgéltünk, aki a képek alapján megállapítja, hogy hol az az IEEE 1394-es port, kérjük, jelezze. Mint korábban már említettük, a P35 Neo a P965 Neo utódjának tekinthető, azonban úgy tűnik, hogy a P35-ös Neóra csak a jó gének öröklődtek át (igaz, képződtek újabb defektes gének), ugyanis az elődhöz hasonló, de mégis új felépítésű alaplapról van szó. Mire is gondolunk? A tápcsatlakozók eltűntek a chipset és a hátlap közötti területről, és az alaplap szélére, tetejére kerültek. Az IDE csatlakozót feljebb tették, így már nincs akadálya annak, hogy videokártyát tegyünk az alaplapba. Sajnos a floppycsatlakozó ott maradt, ahol volt, ugyanakkor az első memóriacsatorna foglalatai lentebb kerültek, vagyis a videokártyához jóval közelebb. Összességében mégis pozitív irányba változott az alaplap felépítése.

Teljesen más stílust képvisel a P35 Diamond, ezen ugyanis központi szerepet kapott az akár hullámvasút szerepét is betölteni képes heat-pipe rendszer, amely az MSI tálalásában Circu-Pipe névre hallgat. Ez a képződmény egyébként egyben az alaplap legnagyobb hátulütője is, hiszen a hőcsövek miatt a komolyabb, nagyobb processzorhűtők nem férnek fel az alaplapra. A P35 Diamond csak a DDR3-at támogatja, elvégre a csúcskategóriában már csak a DDR3-nak van helye – legalábbis ezt gondoltuk először. Azonban az MSI-t sem ejtették a fejére, ezért kiadta a P35D3 Platinumot, amely teljesen megegyezik a P35 Diamonddal, csak éppen DDR2 memóriafoglalatokkal szerelték fel. A Diamond a Neókkal ellentétben két x16-os PCIe csatlakozóval szolgál, persze az alsó ezúttal is valójában csak x4-es. A Neóval szemben a déli hídnak köszönhető négy SATA port a Diamondon támogatja a RAID különböző változatait, ráadásul két eSATA portot is felkínál, míg a Neóról ez hiányzik. Kicsit cinikus az MSI hozzáállása, amikor azt mondja, hogy ha SPDIF-kimenetre van szükségünk, akkor vegyünk Diamondot, ellenkező esetben be kell érnünk a Neóval; ámbár ez visszafelé is elsülhet, hiszen más gyártók kínálnak olyan alaplapot hasonló felszereltséggel, amelyen találunk SPDIF-kimenetet is. További különbség még, hogy a Diamondon van IEEE 1394 is, és kapunk mellé USB kivezetéseket, így összesen hat használható USB portunk van, míg a Neón/Combón csak négy.

Circu-Pipe, az MSI büszkesége [+]

A P35 Diamond (és a Platinum is) leginkább az új hőcsöves hűtőrendszerről ismerhető fel, amely külsőre úgy tűnik, hogy rézből készült, és összeköti a processzor két oldalán található MOSFET-eket, illetve a chipset két fő részét, az északi és a déli hidat. A probléma csak az, hogy méretei miatt a nagyobb processzorhűtők nehezen vagy egyáltalán nem férnek el. Emellett tapasztalatból most már azt is tudjuk, hogy a hűtőbordával rendelkező memóriamodulok sokkal könnyebben felmelegszenek ebben az alaplapban, mint egy másikban, amelyiken a processzor és a memóriafoglalatok közötti MOSFET-eken nincs hűtőborda. Ez se a tuningnak, se az élettartamnak nem tesz jót.

Hátsó csatlakozók [+]

A Neo/Combo és a Diamond hátoldala teljesen különbözik, ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen két külön kategóriáról van szó. A Neón csak általános portokat találunk, persze SPDIF-kimenet nincs. A Diamondon ezzel szemben hat USB-t, két eSATA-t, az audioportokat és egy-egy IEEE 1394-es aljzatot, illetve SPDIF-kimenetet látunk. Remélhetőleg a gyártók közül mind többen tesznek eSATA csatlakozókat a házak elülső paneljeire, mert – és ez persze nem csak az MSI-re igaz – a hátsó csatlakozók nehéz megközelíthetősége épp a szabvány rugalmasságát rontja.

Az X-Fi Extreme Audio és az MSI SkyTel [+]

Mint már említettük, a P35 Diamond mellé az MSI mellékel egy hangkártyát és egy modemet. A hangkártya nem más, mint az X-Fi Extreme Audio. Az X-Fi családban az Xtreme Audio a legolcsóbb és az egyetlen, mely nem nyújt hardveres gyorsítást a játékprogramok esetében (egyesek azon a véleményen vannak, hogy ez nem is igazi X-Fi, hanem egy átcímkézett SB Live! 24-bit). Ettől függetlenül ez egy okos döntés is lehet, hiszen bár az alaplapra integrált hangkodekek szintén szoftveresek, az X-Fi azért csak támogatja az EAX különböző verzióit, ráadásul a hangminősége is (remélhetőleg) jobb, mint a sima alaplapi kodekeké, és nem elhanyagolható tényező a komoly szoftveres támogatás sem. A hangkártya PCIe x1 foglalatba illeszkedik, ami csak azért kifogásolható, mert ha a P35 Diamondba egy kétszlotos VGA-t teszünk, akkor a hangkártya éppen csak befér az alsó PCIe aljzatba, ráadásul, ha nincs zárt hűtőrendszer a VGA-n (mint a HD 2900 XT-n), akkor a levegőnek a hangkártyán keresztül kell átverekednie magát kifelé és befelé egyaránt. A már említett telefonadapter neve MSI SkyTel; a telefon és a számítógép összekapcsolására szolgál, így vezetékes telefonunkat minden további nélkül használhatjuk Skype-beszélgetésekhez.

BIOS

Térjünk rá a BIOS-ra, amit a P965 Neón igencsak elhanyagolt az MSI, azonban szerencsére a P35 Neo/Combo esetében nem ez a jellemző. Bár a BIOS elsőre bizakodásra ad okot, mi azért igencsak óvatosak voltunk a becsléssel, jóslással, egy átlagos eredménnyel kiegyeztünk volna a Neo/Combo esetében, ám nem ez következett be. Mint látható, a beállítható opciók a Neo és a Combo esetén azonosak, csak az FSB:RAM arányok beállításában van különbség, már amennyiben a Combóba DDR3-as modulokat teszünk. Amin meglepődtünk, hogy a P35 Diamond sem különbözik különösebben a két olcsóbbik alaplaptól ezen a területen, egy-két pici különbséget sikerült csak felfedezni, de végülis semmi komoly. Ellenben csalódottak voltunk, hogy egyik alaplap BIOS-ában sem találtunk a CPU energiagazdálkodásával kapcsolatos opciókat (C1E, EIST, VT), nem is igazán értjük, hogy ezeket hogyan lehet kihagyni.

MSI P35 Neo/Combo BIOS-csendélet [+]

Az MSI lapok tesztelése nem zajlott zökkenőmentesen. A P35 Combóval kapcsolatban kiderült, hogy az azért nem bootolt be, mert a gyári BIOS nem kezelte jól az E6750-es, azaz 333 MHz-es processzort. Valószínűleg az aktuális FSB-t és az ehhez tartozó memóriaosztókat állította be rosszul a BIOS. Ezért szereznünk kellett egy 266 MHz-es processzort, és ennek segítségével frissítettük a BIOS-t, ám ekkor még nem értek véget megpróbáltatásaink, ugyanis ha mi állítottuk be a BIOS egyes pontjait (integrált eszközök, órajelek, feszültségek stb.), akkor ezután sem bootolt be a rendszer. Kísérletezés közben rájöttünk: a COM portot nem szabad letiltani, és rendesen működik az alaplap. Hogy mi köze a COM portnak a bootoláshoz, az egy jó kérdés. Ám még ekkor sem ért véget vesszőfutásunk az MSI alaplapjával. DDR3-as memóriákkal az 1:1,50-es FSB:RAM arány bugosnak bizonyult, már alapórajelen is, azaz nem indult el a gép. Ugyanakkor azt vettük észre, hogy tuningnál teljesen véletlenszerű, hogy elindul vagy nem indul a gép. Összességében kicsit csalódottak vagyunk, hiszen az ember azt várná, hogy megveszi az alaplapot és az működik, ezzel szemben órákat kellett kísérletezgetni, hogy mi a probléma. Talán az MSI (és az Asus is) arra játszik a BIOS fejlesztésekor, hogy ezeket a lapokat ma még úgyis főként DDR2 memóriával állítják üzembe, azaz kapnak még egy kis haladékot a DDR3-as opciók programozására. Persze, ez csak találgatás, de ki tudja. Érdekes, hogy a Diamondnak hasonló gondjai voltak, a csúcs alaplap tuningnál csak az 1:1-es FSB:RAM aránnyal működött, a többivel vagy nem indult el, vagy fagyott. Összességében lenne még mit csiszolni a DDR3-as memóriák támogatásán.

MSI P35 Diamond: több ventilátort szabályozhatunk, és részletesebbek a beállítási lehetőségeink [+]

Most viszont jöjjön a jó hír: mindkét olcsóbbik MSI-vel 500 MHz-es FSB-ig tuningoltuk az E6750-es processzort, és ugyanez igaz a Diamondra is. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ezt az eredményt úgy érték el, hogy az alaplapok 450 MHz-es beállított FSB-től kezdődően automatikusan megemelték a chipset feszültségét 1,45 V-ra (1,25 V-ról). Ha ez a „csalás” nem okoz komolyabb problémát, és az MSI így állította be a BIOS-t, akkor nincs is ellene kifogásunk, a chipset emiatt nem füstöl el, viszont stabil lesz a rendszer.

Az MSI P35 Neo egész jó kis tuninglap, de a P35 Combo sem volt rossz – miután kiismertük... [+]

A QX6700-zal már érdekesebb eredményeket kaptunk, ami tulajdonképpen annak köszönhető, hogy DDR3 memóriával a P35 Combo és a Diamond nem tűnt éppenséggel kiforrottnak. A P35 Neo 465 MHz-et ért el, ami eleve egy igen komoly eredmény, tekintve, hogy egy alig 24 000 forintos alaplapról van szó (a Gigabyte P35-S3 450 MHz-ig ment). Ezzel szemben a Combót és a Diamondot is csak 450 MHz-ig tudtuk tuningolni, az órajel feljebb tornászása egyszerűen nem sikerült, várunk egy újabb, kiforrottabb BIOS-ra. Amiről még meg kell emlékeznünk, az az MSI alaplapok feszültségkezelése. A Neo és a Combo átlagosan viselkedett, a Core 2 Quad 0,02–0,03 V-tal kapott kevesebbett, mint a beállított érték, ez nem egy vészes különbség, összehasonlítva például az Asusszal. Ugyanakkor a Diamond ezen a téren elképesztő eredményt produkált, a Core 2 Quadnak a beállított értéknél még egy picit többet is adott: 1,3 V beállított feszültség esetén 1,32 V-ot jelzett a BIOS, 1,32 V-nál pedig 1,33 V-ot. Igaz, egyesek szerint ez csak egyet jelent, hogy az MSI nagyot mond, sajnos ezt nem tudjuk sem megerősíteni, sem cáfolni, mert nem mértük ki multiméterrel.

MSI alaplapok specifikációi:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!