SSUPD Meshlicious gépház: szoros keretek között

Belső

A függőlegesen két kamrára osztott belteret a ház oldalait képező lemezek eltávolítása után – a hátoldalt és az alsó rész leszámítva – minden oldalról megközelíthetjük, ami nyilván jót tesz a szerelhetőségnek.

[+]

A ház – ahogy már említettük – Mini-ITX vagy Mini-DTX méretű alaplapot képes fogadni, amit a középen függőlegesen végig futó acéllemezre tudunk felerősíteni, ez azonban nem fix, hiszen a felső távtartót a dobozban megtalálható rövidebb párjára kicserélve, illetve az alaplapi kivágásnál lévő takarólemezt a másik oldalra áthelyezve nagyjából egy PCIe foglalatnyit előrébb hozhatjuk.

[+]

Ezzel háromról négy slotosra bővíthetjük az alaplap mögötti, grafikus kártya számára rendelkezésre álló helyet (ami milliméterben kifejezve 63 helyett 83 milliméteres maximum kártyavastagságot jelent), a processzorhűtő magasságára vonatkozó limit viszont így 73 milliméterről 53 milliméterre csökken. A CPU-hűtő magasságát illető korlátozásokból már sejthető, hogy a Meshlicioust inkább kompakt vízhűtésekhez tervezték, amit jól mutat, hogy az előlap mögé akár 280 mm hosszú radiátort szerelhetünk, de két, 120 vagy 140 mm átmérőjű ventilátor rögzítése is megoldható, illetve természetesen a léghűtés használata sincs megtiltva, ha találunk kellően alacsony modellt.

Az SFX tápokhoz szükséges szűkítő kivétele után ATX méretű tápoknak is lesz hely [+]

A tápegység helye a ház aljában, közvetlenül az alaplap alatt van, míg videokártyánkat kizárólag az alaplap mögötti térben tudjuk elhelyezni, ezt fektetve és állítva is megtehetjük. Vízszintes helyzetben a – előlap mögé telepített radiátor nélkül – a 211 milliméteres, illetve annál rövidebb modelleket tudjuk rögzíteni, ilyenkor mindössze a bővítőkártyahely két csavarja tartja a helyén a kártyát, ezért érdemes minél kisebb tömegű videokártyát választani – bár ekkora hosszúsággal nem a prémium, fémből készült kivitel a jellemző, így ezzel valószínűleg nem lesz probléma.

A kártyát függőlegesen is beszerelhetjük, ilyenkor 336 mm a maximális hossz, és a már említett riser megléte miatt talán ez az egyszerűbb módszer, hiszen nem kell extra alkatrészt vásárolnunk. Az állítva beszerelt kártyánál a csatlakozók a ház aljához kerülnek, ez a tartozékként a csomagban megtalálható, hajlított HDMI kábelt használva nem okoz különösebb kellemetlenséget, a vezeték verziója viszont nem ismert (de nem hisszük, hogy 2.1-es kábelt adnának egy gépház mellé), speciális igény esetén tehát számolnunk kell egy extra, szintén hajlított vezeték beszerzéséről, és ez igaz akkor is, ha HDMI helyett például DisplayPort kimenetet használnánk, hiszen a hagyományos, egyenes kábelek használata lehetetlen függőlegesen beszerelt VGA esetében.

[+]

Szintén említettük már, hogy a tápegység kiválasztása kihatással lehet a beltér lehetőségeire, de ugyanez igaz a VGA esetében is, a két komponens pedig az adattárolók számát befolyásolja. A házat a dobozból kivéve három lehetőségünk van 2,5 hüvelyk méretű háttértárak rögzítésére: kettőt a ház aljára, magára a lemezre tudunk felcsavarozni, míg a harmadik egységet az alaplaptálcára, közvetlenül az alaplap alá tudjuk felerősíteni. Utóbbit hely csak akkor áll rendelkezésünkre, ha SFX vagy SFX-L tápot használunk, ugyanis csak ebben az esetben marad elegendő üres tér a táp háza és az alaplaptálca között.

[+]

A tartozékok dobozában (a csavarok, gyorskötözők, illetve a riser és a HDMI kábel mellett) találunk még egy keretet, amit az alaplaptálca VGA felőli oldalára tudunk felcsavarozni, nagyjából a riser helyének magasságában, ez a keret pedig lehetőséget ad további négy 2,5 vagy két 3,5 hüvelykes meghajtó rögzítésére, a fenti képen látható pozícióban. Mivel a keret rögzítőpontjai a riser helyén vannak, így a két alkatrészt nem tudjuk egyszerre használni, vagyis jól meg kell gondolnunk a konfiguráció összeállításánál, hogy pontosan hány adattárolóra lesz szükségünk, és azt be tudjuk-e szerelni grafikus kártyánk mellett.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!