Mi az a QLED?
Las Vegasban, a CES-en a Samsung egy külön privát eseményen, nagy felhajtás közepette mutatta be új QLED televízióit, de amit ott láttunk, az felért egy kisebbfajta sokkal. Kiderült ugyanis, hogy szó sincs az évek óta lebegtetett vadonatúj képalkotási technológiáról, hanem maradt a kvantumpontos LCD technológia, és mint ahogy az sokak fejében megfordult, először én is csak arra gondoltam, hogy szimplán átnevezték az SUHD termékcsaládot, és csak pusztán kommunikációs fogás, hogy azt hirdetik, hogy az eljárásra épülő modellek felülmúlhatják az OLED televíziókat.
Samsung QLED [+]
Azóta azért tisztult a kép: sikerült megnézni a termékeket működés közben, beszélni a Samsung munkatársaival és kijelzőgurukkal, végignyálazni a szakfórumokat, és mindezek alapján világossá vált, hogy mégiscsak történtek kézzelfogható fejlesztések, tehát a QLED sokkal komolyabb annál, mint hogy egyszerű marketingtrükknek minősítsük.
A fejlesztés iránya
Azt fontos leszögezni, hogy a QLED-nek semmi köze nincs az OLED-hez, tehát nem annak a képalkotási eljárásnak egy továbbfejlesztett változata (bár tény, hogy a név utalhat erre), hanem továbbra is a már megszokott folyadékkristályos, azaz LCD technológiára épül. A Samsung korábbi csúcsmodelljeihez hasonlóan az alapelv itt sem változott sokat: a kék háttérvilágítás áthalad egy speciális, úgynevezett kvantumpontokkal, azaz nanoméretű kristályokkal dúsan meghintett filmen, aminek eredményeként széles spektrumú fehér fény jön létre. Ez elméletben igen tiszta árnyalatok megteremtését teszi lehetővé úgy, hogy az idő múlásával sem kell tartani a minőségromlástól, eltérően a fehér LED-ektől, amelyek hajlamosak enyhén besárgulni.
Samsung QLED [+]
Az idei évre a fejlesztés alapvetően vegyületi szinten történt, azaz a kvantumpontok anyaga és felépítése változott meg. Bár nyilván sok a titok, azt például lehet tudni, hogy az egyes QD (Quantum Dot) részecskék speciális fémötvözetből készült bevonatot kaptak. A módosításoknak köszönhetően egyrészt nőtt a tartósság, másrészt csökkent a fogyasztás, és nagyobb fényerő megteremtése vált lehetővé; a 2017-es Samsung QLED tévék között már akadnak olyanok, amelyek 2000 cd/m² maximális fényerővel büszkélkedhetnek. Emellett egy kicsit változott a panelstruktúra is, így minden korábbinál hatékonyabb tükröződéselnyelést eredményez, és állítólag sikerült javítani a betekintési szögön is azáltal, hogy a szubpixeleket két részre bontották.
Fontos még kiemelni, hogy a Samsung most már nem használ kadmiumot a kvantumpontok előállításához. Ez a kép minőségét nem befolyásolja, de környezetvédelmi szempontból fontos, és előbb-utóbb üzleti vonatkozása is lesz, hiszen 2018 után – az Európai Unióban jelenleg érvényes direktívák értelmében – nem lehet majd kadmiumot tartalmazó termékeket forgalmazni. Szintén lényeges, hogy bár a fekete szintet elméletben sikerült hatékonyan csökkenteni, azért csodákra még a Samsung mérnökei sem képesek, az LCD technológiából fakadóan a tökéletes feketét továbbra sem sikerült elérni.
Tehát a 2017-es QLED tévékbe új kvantumpontok kerültek, aminek köszönhetően jelentősen nőtt a fényerő, emellett sikerült csökkenteni a zavaró tükröződés mértékét, a feketeszintet, és növelni a betekintési szöget. Hogy mindez mire lehet ez elég az OLED ellen, arról a következő oldalon esik szó.
OLED vs. QLED
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a QLED-nek nincs sok esélye, hiszen az OLED tökéletes vagy azt közelítő feketéje azért tényleg letaglózó tud lenni élőben, pláne ha mellétesznek egy LCD tévét. Az pedig, hogy a Samsung QLED tévék fényereje nagyobb, mint a rivális OLED technológiát használó modelleké, sokak szerint egyáltalán nem lényeges, mert egyébként sincs semmi szükség erre. Sokak által hangoztatott nézet, hogy a nagy fényerőnek nincs értelme, hiszen senki sem akar hegesztőszemüvegben ülni a tévé előtt.
LG W7 OLED tv [+]
Ez mindaddig így is van, amíg valaki nem jut el odáig, hogy egy jó forrásból származó, nagy dinamikatartományú filmet vagy videót nézzen meg. Ezeknél ugyanis a tartalomtól függően dinamikusan változik a fényerő a kép egyes részein. Tehát előfordulhat, hogy például becsillan a nap, amely erősen megvilágít egy vörös üveget egy sötét szobában, és azon a területen értelemszerűen, extrémnek tűnő mértékben megnő a fényerő. Ilyenkor tehát szükség lehet a kiugró értékekre a maximális képélmény megteremtéséhez. A Dolby Vision HDR szabvány videóit 4000 cd/m² maximális fényerejű Pulsar monitorokon masterelik, ami arra utal, hogy a Samsung QLED tévinek 2000 cd/m²-es fényereje még abszolút nem jelenti a plafont. Az LG csúcs 4K HDR OLED paneljei az idei évben ennek a felét produkálják, tehát papíron előfordulhat, hogy bizonyos típusú tartalmaknál a Samsung QLED modellek jobban megközelítik azt, amit látnunk kéne valójában.
Szellemes színhűség
Emellett a nagy fényerejű tartalmaknál az OLED komoly hátrányban van jelenleg az WRGB, azaz fehér alpixeleket is használó panelstruktúra miatt. Ahogy ugyanis nő a fényerő az OLED televíziókon, úgy csökken a színszaturáltság a fehér alpixel rásegítésének mértékéből adódóan. Mérések alapján egy WRGB OLED panel esetén maximális fényerőnél konkrétan már csak 70% körüli DCI-P3 színtérlefedettségről beszélhetünk, amíg például egy Samsung RGB QLED tévé továbbra is stabilan 100%-ot produkál. Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy egy nagy fényerőt megkövetelő HDR videó esetén bizonyos képrészleteknél egy OLED tévén előfordulhat, hogy a piros nem lesz tökéletesen telt piros, hanem minimális mértékben rózsaszínes.
Nem lehet elhallgatni a ghosting és a beégés kérdését sem. Nekünk sajnos nincs OLED tévénk, és olyan hosszú időn keresztül egyet sem tudtunk kipróbálni, hogy előidézzük rajta ezt az effektet. Viszont van már olyan Prohardver olvasó, aki monitorként is használta volna OLED televízióját, és ő szomorúan számolt be arról, hogy ha bizonyos képrészlet sokáig változatlanul jelen van a kijelzőn, akkor a beégéssel bizony számolni kell.
Továbblépés a QLED
Az eddigi információk alapján a QLED valódi továbblépést jelent a tavalyi Samsung SUHD modellekhez képest. A névváltás tehát indokolt, de maga a QLED elnevezés nem. Egyrészt eddig teljesen más, egy valódi újdonságot jelentő dolgot neveztek így, és emiatt ez egy kicsit becsapós. Másrészt pedig nagyon kilóg a lóláb, hogy csak az OLED-re akartak rátromfolni egy kicsit, ami szerintünk kicsinyes húzás, és nem méltó a Samsunghoz. Mindegy, ezek igazából nem lényeges dolgok.
QLED és OLED [+]
Az viszont igen, hogy úgy tűnik, hogy a QLED televíziók bizonyos szituációkban talán jobbak lehetnek, mint az OLED-ek, de csak akkor, ha sikerül normális forrásból származó, jó minőségű HDR állományt találni. Ilyenből pedig egyelőre még nincs olyan kifejezetten sok, bár tény, hogy az elérhető tartalmak száma folyamatosan nő. Viszont ez még nem minden: hogy a különbségek tényleg kijöjjenek, ahhoz rendesen le kell ülni, megteremteni a megfelelő körülményeket, időt szakítani az egész rituáléra. Ha valaki közben trécsel, felugrál, cigizik, iszik, eszik, mászkál, akkor garantáltan nem fogja észrevenni azt, hogy nagy fényerőnél pontosabbak a színek.
Ez teljesen szubjektív dolog, de hétköznapi használat mellett, átlagos tartalmaknál, tévéműsoroknál, meccseknél az OLED még mindig hatásosabb, jobb, köszönhetően a gyakorlatilag tökéletes feketének és az óriási kontrasztnak, ami mellbevágja az embert. Viszont az is igaz, hogy ha valaki éjjel-nappal a Playstationt nyúzza olyan játékokkal, ahol van statikus tartalom, akkor annak az esetleges ghosting miatt érdemesebb lehet megfontolni inkább egy LCD modellt. Egy szó, mint száz, mindkét technológiának meg vannak az előnyei és hátrányai, a döntést az igényekhez kell igazítani, de egyértelmű győztest hirdetni nem lehet.
elefant
