Lesz-e hatalomátvétel?
2015 szeptemberének első napjaiban nyitja meg kapuit a berlini IFA kiállítás, amely a szórakoztató-elektronikai és IT szektor egyik legfontosabb éves seregszemléje. Az eseményen valószínűleg választ kapunk majd az OLED televíziók jövőjével kapcsolatos kérdésekre, de az egész biztos, hogy közelebb kerülünk az igazsághoz. Épp ezért érdemes most, még a rendezvény előtt elmerengeni a témán, így izgalmas, hiszen akár méretes bakot is lőhetünk – utólag ugyanis már könnyű okosnak lenni. Ha valaki nem ért egyet a cikkben foglaltakkal vagy a végkövetkeztetéssel, bátran ragadjon klaviatúrát és írja meg a fórumban vagy e cikk szerzőjének.
[+]
Mi a helyzet manapság az OLED tévék piacán?
Körülbelül egy évtizede várunk a nagyméretű OLED kijelzők, televíziók áttörésére az IT és szórakoztatóelektronikai iparágban. Azonban hiába a papíron remeknek tűnő tulajdonságok, az átütő siker annak ellenére elmaradt, hogy a gyártók időről időre belengetik, hogy most már tényleg készen áll a technológia a hatalomátvételre, az LCD nyugdíjba küldésére. A kétezres évek első évtizedében a Sony volt az OLED kijelzők legnagyobb támogatója, de számításaik nem jöttek be, így visszavonultak, és az eljárás egy időre Csipkerózsika-álomba merült.
[+]
2012-ben aztán úgy tűnt, megmozdul valami; az LG és a Samsung is nagyméretű, 55 hüvelykes OLED tévével jelentkezett, és rövid idővel később a Sony és a Panasonic is bemutatta közösen fejlesztett, 65"-es, 4K felbontású modelljét. Minden jel arra utalt, hogy komoly piaci verseny bontakozik majd ki a szegmensben, ami a múltbeli tapasztalatok alapján magával vonta volna a termékek további gyors fejlődését, illetve az árak jelentős csökkenését. Azonban a dolgok nem úgy alakultak, ahogy azt mindenki várta, ugyanis a Samsung és a két japán cég által favorizált RGB OLED technológia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A gyártási költségeket nem tudták megfelelő szintre nyomni, és a megbízhatósággal is komoly problémák adódtak állítólag. A hivatalosan soha meg nem erősített pletykák szerint a kék alpixelek az elvártnál jelentősen gyorsabb ütemben vesztettek fényerejükből, ami értelemszerűen meglátszott a kép minőségén is, ez pedig egy top kategóriásnak szánt, méregdrága tévé esetén egyszerűen nem fér bele. Emiatt a Samsung kivonult, legalábbis ideiglenesen, az OLED tévék piacáról, a Sony és a Panasonic pedig el sem jutott odáig, hogy a boltokba küldje termékeit.
[+]
Az LG azonban teljesen más utat választott. Az általuk alkalmazott WRGB OLED rendszerben csak fehér fény keletkezik a pixelekben, amit később színszűrőkkel módosítanak, ezáltal pedig sikerült megkerülniük a fent említett problémát. Ennek köszönhetően a riválisokkal ellentétben nem buktak el az OLED-fronton, és így jelenleg a dél-koreai konszern az egyetlen gyártó, amelynek kínálatában megtalálhatóak az ilyen típusú televíziók. A választék ráadásul nem is kicsi, hiszen a tavalyi 5 után idén már 11 új készülékkel lépnek színre.
Jelenleg tehát az OLED tévé iparág trónján az LG ül, de ez önmagában kevés. Csak akkor ér valamit, ha az eljárás tényleg átveszi valamikor a stafétabotot az LCD-től, és az otthonokat, irodákat, boltokat, kirakatokat, reptereket és szállodákat idővel meghódítják az OLED kijelzők. Ehhez sok feltételnek kell egy időben teljesülnie, úgyhogy a következőkben ezeket vizsgáljuk meg egy kicsit részletesebben.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
