Olympus M.Zuiko Digital 12-40 mm F2.8 Pro – alapzoom profiknak

Hirdetés

Működés, képminőség I.

Az Olympus M.Zuiko Digital 12-40 mm F2.8 Pro hét lekerekített íriszlamellával rendelkezik, ami kellemes háttérelmosást biztosít. Lerekeszelve (f/8-nál szűkebb értéken) egyes esetekben már láthatóvá válnak a lamellák, mint itt például:

Az objektív nem parfokális, azaz zoomolás közben nem tartja meg az élességet. Stabil háromlábról, kézi élességállítással és kinagyított élőképpel többször végigpróbáltuk a teljes gyújtótávolsági tartományt, de mindig ugyanaz lett az eredmény, az élesség „elmászkált”. Lenti animációnkon a tubuson jelzett gyútávokon (12, 14, 18, 25, 35 és 40 mm) látott képélességet mutatjuk be 40 milliméterről 12 mm felé haladva. Az élességet értelemszerűen 40 mm-es állásban állítottuk be. A tesztábra és a fényképezőgép közti távolság körülbelül fél méter volt.

Az automatikus élességállítás teljesen hangtalan és nagyon gyors. Az optikát nem csak az Olympus OM-D E-M1, hanem a Panasonic DMC-GH3 vázon is kipróbáltuk, ahol ráadásul valamivel gyorsabbnak is tűnt. Íme, videónk a próbáról:

A zoomobjektívek zöme nem teljesen marad centrikus a gyújtótávolságok váltásakor, tehát az egyik gyútávon középre helyezett (komponált) témarészlet nem marad középen, hanem fel-le, jobbra-balra elvándorolhat. Ez nem volt másképp a 12-40-es Olympusnál sem. Ábránk 100%-os méretű képkivágás, a tesztábra kb. 100 centiméterre volt a fényképezőgéptől.

Következő lépésben arra szerettünk volna fényt deríteni, hogy mekkora geometriai torzítással kell számolni az egyes gyújtótávolságokon (12, 14, 18, 25, 35 és 40 mm). Első körben az Olympus E-M1 saját JPEG fájljain tapasztaltakat, tehát a korrigált ábrákat tettük egymás mellé, míg második körben a RAW fájlokból építkezve, a Raw Therapee képfeldolgozó szoftver (4.0.11.79 64-bites verzió) általi, korrigálatlan ábrákat használtuk fel. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a m4/3 rendszer nem csak a hardverből, hanem a hardver-szoftver együttműködéséből hozza létre a készterméket, a fényképet, így a korrigálatlan, „nyers” képek elemzése csupán információértékű, egy-egy objektív minőségéről az ilyen képek láttán nem ítélkezhetünk. Íme:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés