Hirdetés

Olympus M.Zuiko Digital 12-40 mm F2.8 Pro – alapzoom profiknak

Külső vizsgálatok I.

Igaz, a Panasonic elsőzött, ami a fényerős zoomobjektíveket illeti (12-35 mm F2.8 és 35-100 mm F2.8), de most az Olympuson a sor, hogy bebizonyítsa, nem csak a nagy kezdő fényérték a fontos, hanem a profi kivitel és a prémium szintű tulajdonságok is, mint például az építési minőség, a strapaállóság, a gyors AF motor és társaik. Aki még a 4/3 rendszer érájában megszerette és megszokta az Olympus Zuiko objektívek csúcskategóriáját (mind építés, mind képminőség szempontjából), annak nehezére esett a m4/3-ra való váltás, hiszen nem sokkal ezelőtt még nemhogy prémium felépítésű, de nagy, s konstans fényértékű zoomobjektíveket sem lehetett kapni a zsebrendszerhez.

Az állóvizet végül a Panasonic kavarta fel körülbelül másfél évvel ezelőtt, amikor bejelentette a DMC-GH3 fényképezőgépet a 12-35 mm F2.8 és a 35-100 mm F2.8 objektívekkel karöltve. Mindkét lencserendszer minden szempontból nagyon jó minőségű, azonban még mindig nem a professzionális kategóriát képviselik. Úgy tűnik, az abszolút csúcskategóriában tátongó űr kitöltése az Olympusra hárult: az OM-D E-M1 fotómasina mellett kaphatóvá vált az M.Zuiko Digital 12-40 mm F2.8 Pro, ami már valóban egy ízig-vérig „pénzkereső eszköz” lett.

A m4/3 egyik legfontosabb jellemvonása a kis méret és súly, ami nem csak a vázakra, hanem az objektívekre is érvényes. Ezzel az alapelvvel némileg szembemegy az Olympus új optikája, ami igazán nem nevezhető se kicsinek, se könnyűnek – legalábbis a rendszer többi tagjához képest. Ha viszont más gyártók hasonló átfogású és fényértékű objektívjeihez hasonlítjuk az M.Zuikót, akkor máris más a leányzó fekvése. Lássunk pár példát más gyártók termékei közül csemegézve a teljesség igénye nélkül:

  • Canon EF-S 17-55mm f/2.8 IS USM: 83,5 x 110,6 mm; 645 gramm
  • Canon EF 24-70mm f/4L IS USM: 83,4 x 93 mm; 600 gramm
  • Canon EF 24-70 mm F2.8L II USM: 88,5 x 113 mm; 805 gramm
  • FujiFilm Fujinon XF 18-55 mm F2.8-4 R LM OIS: 65 x 70,4 mm; 310 gramm
  • Nikon AF-S DX Zoom-Nikkor 17-55mm f/2.8G IF-ED: 85,5 x 110,5 mm; 755 gramm
  • Nikon AF-S NIKKOR 24-120mm f/4G ED VR: 84 x 103,5 mm; 710 gramm
  • Nikon AF-S NIKKOR 24-70mm f/2.8G ED: 83 x 133 mm; 900 gramm
  • smc PENTAX-DA 17-70 mm F4 AL [IF] SDM: 75 x 93,5 mm; 485 gramm
  • smc PENTAX-DA 16-50 mm F2.8 ED AL [IF] SDM: 84 x 98,5 mm; 565 gramm
  • Sony SAL-2470Z 24-70 mm F2.8 ZA SSM: 83 x 111 mm; 955 gramm
  • Olympus M.Zuiko Digital 12-40 mm F2.8 Pro: 69,9 x 84 mm; 382 gramm

Az Olympus terméke nagyon masszív, tömör felépítésű, a tubus külseje fém, amiben egy műanyagból épített belső tubuscső mozog zoomoláskor. Sem a zoom-, sem a fókuszgyűrű nem lett gumival bevonva, ami egyrészt jó a tartósság szempontjából, hiszen nem kopik, nem nyúlik a fém, másrészt viszont a bőséges bordázottság ellenére csúszósabb.

Az objektív kb. 17 mm-es állásban a legrövidebb, itt kereken 10 cm a hossza, míg 40 milliméteres állásban hárommal többet, azaz 13 cm-t mértünk (felcsavart első és hátsó lencsevédő kupakokkal együttesen).

Az automatikus és a kézi élességállítás közti gyors váltást a kétállású fókuszgyűrű is elősegíti, ami, ha hátrahúzzuk, azonnal átváltja a fényképezőgépet MF, illetve AF módba. Az automatikus élességállításba kézzel is beleavatkozhatunk, a fókuszgyűrű azonban elektromechanikus kapcsolatban áll a lencserendszerrel, s még kézi fókuszálásos állásban sem közvetlen mechanikus a kapcsolat a gyűrű és az optika közt. Kézi élességállításnál látható, hogy a legkisebb tárgytávolság a tubuson jelzett 0,2 méternél jócskán közelebbi is lehet – legalábbis a gyűrűt kb. 0,17 méterig lehet elfordítani. A túlfordítás érvényes az élességállítás másik végén is, azaz jóval a végtelenen túl is fókuszálhatunk.

Amint fenti fényképünk is ábrázolja, a legkisebb tárgytávolság AF esetén nem konstans: 12 mm-es állásban kb. 47 mm, míg 40 mm-es pozícióban kb. 54 mm a szűrőmenet széle és a fotózandó tárgy közti táv (megjegyzés: a tubuson jelölt minimális távolság – jelen esetben 0,2 m – a szenzor és a tárgy között értendő, nem pedig a frontlencse és a tárgy közt!).

Az Olympus M.Zuiko Digital 12-40 mm F2.8 Pro teljesen zárt, a hátsó lencsetag fixen ül a helyén, zoomoláskor sem húzódik be a tubus belsejébe. A bajonett természetesen fémből készült, a frontlencse körüli rész pedig jelöletlen.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés