Belső
Hagyományos házakéhoz hasonlóan lehet levenni a Manta vaskos, íves oldalfalait. Három rétegből tevődnek össze: az első egy fémváz, ezen van egy műanyag alap, amire kívülről vékony fémfelületet húztak rá. Ez a megoldás a kompozit összetételnek köszönhetően sokkal kevésbé hajlamos a rezonanciára, mint a sima fémlemezek, inkább a hangelnyelő bélésű falakra hasonlít. A mi ablakos verziónknál a szintén hajlított plexibetét majdnem az egész oldallapot beborítja, és mivel íves, a szokásos plexinél is komolyabb tükröződésre lehet számítani nála.
A belsőre pillantva már látszik, hogy a Mantának is klasszikus, szögletes fémváza van. Leglényegesebb jellegzetessége, hogy az NZXT más házaihoz hasonlóan az alsó, tápos részt egy fémdoboz segítségével választották le. Kedvünkre való ez a megoldás, mert a táp kábelezése általában csúnya, itt viszont könnyen elrejthető a kíváncsi tekintetek elől. Egyre több modern háznál látni, hogy elhagyják a hagyományos, 3,5 hüvelykes meghajtóhelyeket a ház elejéből. A Mantánál az első traktusban két függőleges 2,5 hüvelykes állás van azért, hogy elöl akár 280 mm-es (tehát dupla 140 mm-es ventilátort fogadó) radiátor is elférjen, gyárilag viszont „csak” két 120 mm-es ventilátort kapunk előre.
A meghajtóhelyek mögött egy szokásos NZXT elem látható: a gumibetétes kábelező nyílások helyett egy „hidat” tettek ide, amivel az alaplaptálca mögül előkígyózó kábeleket lehet elrejteni. Szép nagy nyílás van az alaplap mögött, a processzorhűtő felszereléséhez és alul, illetve felül is találunk kivágásokat a további kábelkötegek elvezetéséhez, gumi takaróelemeket viszont nem tettek beléjük. Hátul, az alaplap mögött is 120 mm-es gyári ventilátor van. Első látásra nem úgy néz ki, de felülre is elfér akár 280 mm-es radiátor.
Bőséggel van érdekesség az átellenes oldalon. Az első részen, a 2,5 hüvelykes meghajtókat tartó lemez fonákjára 3,5 hüvelykes egységet tehetünk fölfelé vagy lefelé néző csatlakozókkal, ha pedig ez is kevés lenne, akkor alulra, a táp elé kerülhet még egy 2,5 vagy 3,5 hüvelykes tároló. Ezen a részen ráadásul az első ventilátorok friss levegőjéből is jut neki, míg feljebb szellőzés nélkül maradna. A fenti képen jól látható, hogy a ház határozott lábai szépen megemelik az alját, így a táphoz bőséggel jut majd friss levegő.
Két NZXT-re jellemző nyomtatott áramkört csavaroztak a Manta alaplaptálcájának fonákjára. A nagyobbik nyolc ventilátor vezérléséhez való szabályzó. Hét hagyományos, háromtűs csatlakozós ventilátort és akár a processzorhűtő négytűs, PWM szabályzós lapátkerekét is ráköthetjük. Kézi vezérlése nincs, az alaplap egyik PWM-es tűsorára lehet rákötni, azon keresztül már önműködően vagy a megfelelő szoftver segítségével, kézzel is állíthatjuk a fordulatszámot. (Persze minden ventilátornál egységesen, hiszen ugyanarról a forrásról vannak vezérelve.) A másik, kisebb panel a tápot rejtő dobozon lévő NZXT feliratot és a hátsó csatlakozókat megvilágító LED-eket vezérli, üzemmódjai a hátlapon lévő gombbal váltogathatóak.
Határozott rántással szedhető le a ház előlapja, ugyanígy a teteje is. A front mögött méretes porszűrő rejtőzik, a tetőt pedig úgy alakították ki, hogy leszedésekor ne kelljen kábelek elszakadása miatt aggódni, a csatlakozók és a bekapcsológomb is a vázon maradt. Némi csavarozás után a házat megemelő talpak is leszedhetőek, így egy elég stabil kockavázat kapunk, ami akár jó modding alap is lehet.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
