A G302 és G303 próbája

Szokatlan formájuk miatt nagyon kíváncsiak voltunk, hogyan áll majd kézre a G302 és a G303. Ujjas vagy karmos fogáshoz igazították őket, amikor a felhasználó hüvelyk és kisujjával (gyakran a gyűrűssel is) mondhatni megcsípi oldalról az egeret. Ehhez éppen jó lehet a „derék” környéki kiszélesedés, de könnyen lehet az is, hogy éppen nem lesz jó. Átlagos tenyérmérettel nekünk annyira elöl volt ideális az egér szélessége, hogy ekkor már a tenyerünket érintette az egér fara, amit karmos és ujjas pózban sokan nem szeretnek. Akinek viszont szélesebb fogásban kényelmes az egér, azt a hossza nem fogja zavarni.

Ugyanúgy nem lesz gond a magasságával, a fő gombok esetén pedig kifejezetten kellemesnek találtuk a bemélyedést, ami mindig az optimális nyomáspontra terelte ujjunkat. Elégedettek voltunk a nyomási komforttal is, mert bár kínaiak az Omron mikrokapcsolók, így is sok-sok lenyomásra vannak hitelesítve, a műanyag felület alatt lévő rugós mechanizmus révén pedig pontos, holtjáték nélküli és pattogós a működésük. Legfeljebb az optimálisnál kicsivel rövidebb nyomásutat és nagyobb zajosságot lehet kifogásolni a fő gomboknál.

A görgő mögötti gomb is rendben van, a két főnél finomabban jár, de valószínűleg nem sokat fogjuk nyomkodni, mert kissé kényelmetlen elérni. Nagyjából jó helyen vannak az oldalsó gombok, mozgásuk talán egy kicsivel lehetne keményebb – éppen annyival, amennyivel puhábbra vehetnék a görgő alattit. A kerék fokozatai jól elkülöníthetőek, mozgása viszont olyan, mintha valamihez nem tervezetten hozzásúrlódna.

Mozgás terén már kettéválik a történet, hiszen más-más érzékelő került a két egérbe. A G302 kapta a szerényebb darabot, a 4000 dpi-ig felhúzható Avago AM010-at. Aki viszont találkozott a G100s-sel vagy emlékszik tesztünkre, tudhatja, hogy ez is egy nagyon jól sikerült megoldás, 2000 dpi-ig szinte minden gamer igényeit ki tudja szolgálni, legfeljebb az alacsony érzékenységgel operáló mesterlövészeknek lehet kevés.

Na, nekik a G303 való! Ezt az egeret, pontosabban a PixArt PMW3366 érzékelőt egyszerűen nem lehet kényelmetlen helyzetbe hozni. Nincs az a rántás, amire az optimálistól eltérően reagálna. Direkt kerítettünk alá egy 80 centiméter széles szövet alátétet, és azon jól megtámaszkodva, abszolút irreálisan rángattuk szinte nulla érzékenység mellett, de semmi csúnyaság nem történt azok kívül, hogy sikerült kicsit megégetni a kisujjunkat. Egyedül akkor érhető el pontatlanság a G303-zal, ha valami eszelősen nagy felbontásra, mondjuk 8-10 000 dpi-re tesszük, de ezt sem az egér, hanem kezünk remegése és finom korrekciói okozzák majd.

Siklás terén is dicséret illeti a két G300-ast. Könnyűek, sok nagy talpuk van, ezért szövetpadon is finoman, minimális ellenállással dolgoznak, ebből pedig az következik, hogy keményebb padokon már kissé idegesek, nagyon pontos csukló kell a vezérlésükhöz. Emelési magasságuk nagyjából 2 milliméter, a G303-at egérpadunkhoz kalibrálva pedig szinte nullára csökkenthető, bár nem minden felülettel sikerült maradéktalanul a testre szabás, ezért inkább az alapbeállítást javasoljuk. Jó hír, hogy az átlagosnál vastagabb vezeték egyik egér esetében sem befolyásolja a mozgást. Persze azért ha megakadt, a kemény padokon eltolta az egeret, de ez a probléma kiküszöbölhető a vezeték rögzítésével.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!