Képminőség

A technológiából adódó sajátosságok miatt a plazmák egyik előnye elméletben a sötét képrészletek és konkrétan a fekete szín jó minőségű megjelenítése. Ezzel szerencsére ezen tévé esetében sincs semmi gond, és általában a színvilágról is csak jókat lehet mondani. Normális beállítások mellett természetes tónusok uralják a kijelzőt, nyoma sincs a jó néhány LCD tévénél megfigyelhető plasztik hatású, túlságosan harsány árnyalatoknak. Sőt még a kritikusnak számító bőrszín-megjelenítéssel sem akadnak problémák.

Az egyes plazmákra sajnos még mindig jellemző, foszfor lag névre hallgató jelenséggel itt nem találkoztunk. A beégéstől és a ghostingtól is megkímélt minket, bár az is igaz, hogy mivel nem a saját készülékünkről van szó, így nem hagytuk bekapcsolva napokig ugyanazzal a képtartalommal. A legpontosabb megfogalmazás talán az, hogy átlagos használat mellett a beégéstől és a ghostingtól nem kell tartani. Szintén a képalkotási eljárás sajátossága az egyes pixelekben megfigyelhető enyhe vibrálás, amit innen sem sikerült teljesen száműzni. Ez egy LCD után egy-másfél méteres távolságból kifejezetten furcsa a látvány, de hamar hozzászokik a szem, és ezután szinte észre sem lehet venni. Aki erre különösen érzékeny, annak sem kell túlzottan aggódnia, hiszen két méterről már gyakorlatilag nem látszik ebből semmi, egy ekkora készülékhez pedig amúgy sem jellemző, hogy ennél közelebb ülne az ember.

A logók, a képernyőn végigfutó szövegek nem esnek szét, nem remegnek, nem lesznek pixelesek, de azért 2012-ben ez már a minimum. A betekintési szög mind vízszintesen, mind függőlegesen közelíti a tökéletest. Az LCD tévékkel ellentétben még teljesen oldalról vagy felülről nézve sem csúsznak el a színek, nem kezdenek fakulni a sötét árnyalatok. A fényerőnek elvileg teljesen homogénnek kellene lennie, azonban a tesztképből feketén-fehéren kiderül, hogy ez nincs így. Viszont az is igaz, hogy ez a mindennapi használatot nem zavarja, ott ez a hiba egyáltalán nem szúr szemet.

Képjavító eljárások

Rossz minőségű források használatakor gyors mozgások megjelenítése során bizony bele-belefutottunk enyhe akadozásba. Ezen segíthet az interpolációs technológiát használó TruMotion funkció bekapcsolása. Ezzel érdemes óvatosan bánni, mert túlságosan agresszívre állítva a végeredmény meglehetősen"szappanoperaszerű" lesz. Alacsony felbontású, rossz minőségű videóknál vagy egyes tévéadásoknál hajlamos volt bezajosodni a kép, amin a zajcsökkentés aktiválásával lehet segíteni, bár ekkor előfordulhat, hogy elmosódottá válik a kép, amin viszont az élkiemelő segíthet. A szuper felbontás funkció szintén az SD anyagok felturbózására szolgál – elméletben –, de a gyakorlatban semmilyen változással nem járt a használata.

A dinamikus kontraszt a tartalom függvényében módosít automatikusan a fényerőn, de mivel idegesítő villódzással jár a használata, ezért érdemes kikapcsolni. Jó minőségű forrás, illetve számítógép használata esetén a fekete szintet érdemes magas értéken tartani (ez ugyanis a beérkező jelekre utal), hiszen alacsonyra állítva a sötétebb képrészletek elveszhetnek.

Képarány

A kötelező 16:9 és 4:3 üzemmód mellett megtalálható a kínálatban a 14:9 képarány, két nagyított, valamint az eredeti forrásanyagon semmit sem módosító profil. Azonban ha valaki nem akar ezzel szórakozni, az nyugodtan rábízhatja az automatikára, azaz a levágás nélküli opcióra az egészet, mert az durva torzítás nélkül, jól látja el a feladatát.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!