Bevezető, specifikációk

Nem kérdés, hogy manapság az M.2-es formátumú SSD-k korát éljük, hiszen a relatíve új kategória képviselői egyre jobban elterjednek. Egyszerűbb a szerelésük, kevesebb kábel kókadozik a gépházon belül, és persze sokkal gyorsabb az adatátviteli tempó, ha nem SATA-s, hanem NVMe protokollt használó eszközt zsákolunk be. Az árak is mennek szépen lefelé, így az új nemzedék hátulütője inkább csak a fokozott hőtermelésben keresendő, fenntartott írás esetén (amivel többféle módon is megküzdhetünk).

Kevés okunk lehet, hogy ne ilyen meghajtót vásároljunk; esetleg alaplapunkon nincs a számára slot, PCI Express bővítőkártyát pedig nem szeretnénk beszerezni, netán szeretnénk megspórolni párezer forintot, és mivel az egyszerű, hétköznapi felhasználás során (netezés, médiatartalmak fogyasztása, irodázgatás, de még a játékok sem sokkal lassabban töltenek be velük) elenyésző különbség van az M.2-es (és PCI Express-es) drive-ok és a jobbfajta, 2,5 hüvelykes SSD-k között, sokunknak egyelőre még tökéletesen megfelelnek a régebbi iskola növendékei. A Kingston nem feledkezett meg rólunk, és bemutatta legfrissebb üdvöskéjét, a 2,5 hüvelykes méretben feszítő, 7 mm vastag, KC600-as típusjelű SSD-t, melynek debütálásáról nemrégiben adtunk hírt – és ami most elérte a tesztpadunkat is.

[+]

A költséghatékonyabb szegmensben induló újdonság a KC400-astól veszi át a stafétabotot, és külső dizájnra követi a gyártó UV sorozatú modelljeit, csak most a szürke valamelyik árnyalata helyett feketére festett fém kültakarót visel magán. Ezt a költséghatékonyság-dolgot amúgy egy kicsit ellentmondásosnak érezzük, hiszen egyrészt ott van a mindennemű plusz tartalmat nélkülöző, bliszteres csomagolás, másrészt viszont az SSD ára a korrekt, 2,5 hüvelykes modellekére jellemző (mint amilyen például a Samsung 860 EVO), ami nem éppen a belépőszint!

[+]

Az apparátus belsejében egy négycsatornás Silicon Motion SM2259-es vezérlő szorgoskodik a 96 cellarétegű, Micron által gyártott 3D TLC NAND flash lapkákkal egyetemben, melyeket direct-to-TLC and SLC caching és 512 MB-nyi LPDDR3 DRAM egészít ki. Az új jövevény négyféle tárhelymérettel, 256 és 512 GB-os, valamint 1 és 2 TB-os változatokban készül, ám az utóbbi még nem jelent meg, így egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy a benne lévő DRAM mennyisége növekszik-e. Nálunk a nagyjából 23 000 forintot kóstáló, 512 GB-os verzió járt, melynek formázott kapacitása 476,9 GB.

[+]

A kontroller tud E2E (end-to-end) adatvédelmet, NANDXtendet (adatvédelemmel kombinált hibajavítás), global wear levelinget, az energiatakarékosság jegyében DevSleepet (device sleep), 256 bites, hardveres AES, 2.0-s TCG Opal és eDrive titkosítást a szokásos S.M.A.R.T., TRIM és NCQ funkciók mellett. Az öt év korlátozott garanciával értékesített KC600-asokat kellemes fogyasztási mutatók és jó írástűrés és tartósság jellemzi. Hozzátennénk még, hogy a típust nem csak így, önmagában lehet elérni, hanem létezik egy bundle kit is, ami magában foglalja a meghajtó klónozásához szükséges szoftvert is.

[+]

Tesztkörnyezet, kiolvasható információk

Az SSD-k teszteléséhez használt gép elemei, illetve a szoftveres körülmények nem változtak legutóbbi írásunk óta, maradtunk a bevált sémánál. Szokás szerint annyit még hozzátennénk, hogy a KC600 (és a tesztpad) fedetlen fővel dolgozott a szerkesztőségben, így annak 24 °C-os levegője közvetlenül érintkezett a tárolóval, aminek semmiféle extra hűtést nem biztosítottunk.

Kiolvasható információk

A teszt első felvonása a Hard Disk Sentinel info és S.M.A.R.T. képernyőinek, valamint a CrystalDiskInfo helyzetjelentésének rögzítését foglalta magába.

[+]

[+]

HD Sentinel, hőfokok

A méricskélést – tartva magunkat szokásainkhoz – a HD Sentinel olvasás- és írástesztjével kezdtük. Az olvasás 480 MB/s-ról indult, de szinte azonnal 450 MB/s környékére esett vissza, amit körülbelül 112 GB-ig meglehetősen stabilan tartott. Innentől kezdve már egy picit több kilengés volt tapasztalható a teljesítményben, leginkább a 440 és 460 MB/s közötti tartományban.

[+]

Az üzemi hőmérséklet kifejezetten visszafogott volt, mivel a kezdeti 38 °C másfél perc múltán lecsökkent 36 °C-ra, és kevesebb mint 5 perc elteltével fixen beállt 37 °C-ra, amit végig sikerült tartani.

Az írás nagyjából 390 MB/s-ról startolt, ami egy 20 MB/s-os, hirtelen lassulást követően a 30 GB-os mérföldkőig 360-370 MB/s-ot produkált, itt azonban elfogyott a cache, így a performansz 320 MB/s-on normalizálódott, amit aztán a tároló egészen a 480 GB-os határig ki is préselt magából, hogy aztán az utolsó 20 GB-ra újra visszakússzon a 350 MB/s-os régióba (úgy véljük, az ominózus SLC cache egy része felszabadult eddigre).

[+]

Az induláskori 37 °C fél perc után 1 °C-ot emelkedett, 5 perccel ezután pedig egyszeriben felugrott 54 °C-ra. Négy eseménytelen perc telt így el, majd újabb 2 °C-kal kúszott feljebb a higany szála, míg 9 perccel később beállt a végső, 57 °C-os érték. Az írásteszt legvégén infrás hőmérőnket közvetlenül a vezérlőre irányítva 42,2 °C-ot jegyeztünk le a papírra.

(forrás: PROHARDVER!) [+]

Ahogy az az összehasonlító grafikonon is jól látszik, a KC600-as remekül illeszkedik a 2,5 hüvelykes eszközök halmazába, s bár közel sem a leghűvösebb versenyző a mezőnyben (házon belül még az UV500-as is maga mögé utasítja ebből a szempontból), de teljesen vállalható eredménnyel zárta a napot, nincs okunk belekötni.

AIDA64, CDM, AS SSD

[+]

Az AIDA64 Read Test Suitját beizzítva ugyan nem értük el teljesen a gyári 550 MB/s-os specifikációt, de azért eléggé SATA 6 Gbps-os határértékeket kaptunk – ami teljes joggal el is várható.

[+]

A lineáris olvasás nagyon szép grafikont rajzolt, hiszen a minimum és maximum tempó között mindössze 5 MB/s volt a differencia, és 529,5 MB/s-os átlag látott napvilágot. A véletlenszerű olvasásban hasonlóképpen szépen teljesített a Kingston fiókája, bár a korábbi (5 MB/s-os) eltérés már 55,4 MB/s-ra dagadt, de ezt semmiképpen sem rójuk fel neki, mert a középérték még mindig 522,7 MB/s-nek bizonyult, és mindkét mérésben maga mögé szorította az UV 500-ast (lineáris olvasás, véletlenszerű olvasás), továbbá egy hangyányival a Samsung 860 EVO-t (lineáris olvasás, véletlenszerű olvasás) is beelőzte.

Lineáris írásban igencsak jól szerepelt a KC600-as, mert bár a lemezterület utolsó 10 százalékában óriási, negatív tüskék jelentek meg a görbén (pillanatszerűen egészen 111 MB/s-ig lassult), de ezek nem befolyásolták túlságosan a kialakuló, 418,8 MB/s-os átlagot, és a bench során jellemzően 390 és 470-480 MB/s közt ugrált a kilométeróra mutatója. Ez messze jobb, mint amit az UV500-as tett le az asztalra, s bár nem annyira konzisztens, mint az 500 GB-os 860 EVO, de összességében még annál is érzékelhetően, mintegy 94 MB/s-mal fürgébb.

[+]

A véletlenszerű írás egy fokkal szolidabb végszóval zárult, de korai lenne temetni cikkünk tárgyát; noha a lemezterület 45 százalékától elkezdtek feltünedezni a nagyobb visszaesések, amik aztán 55 százaléktól jobban megszaporodtak, s bár néha elértük a teljesen nevetséges 12,8 MB/s-ot, az arany középút továbbra is 384,4 MB/s volt. Az UV500-as és a 860 EVO által kapottak ugyan egyenletesebb teljesítményt – és sokkal magasabb minimumokat – mutatnak, de az átlagot tekintve 9 és 19 MB/s-mal még mindig elmaradnak a fekete Kingstontól. Persze ezek a nagy eltérések a KC600-as grafikonján nem túl szépek, de a valós felhasználásban nem fogunk tapasztalni kétszámjegyű MB/s értékeket, hacsak nem hatalmas mennyiségű (többszáz GB) adatot kívánunk egyszerre rámásolni.

[+]

Következő teszt a CrystalDiskMark volt a maga 16 GiB-os tesztméretével és a szokásos 5 tesztfutással. A KC600-asnak itt sem volt oka a szégyenkezésre, ugyanis szekvenciális olvasásban 12 MB/s-mal haladta meg a gyári adatot, és írásban is csupán 6 MB/s-mal maradt el attól. 4K-ban szintén nagyon szépen szerepelt, megközelítőleg egy falkában mozgott az UV500-assal (a 32-es queue depth kivételével), írásban jobb volt, mint a 860 EVO (olvasásban viszont alapvetően nem), és igazán számottevő lassulást csak 1-es queue depth mellett láthattunk. Nem tudjuk, hogy miért, de a CDM GUI-ja valamiért nem frissült a teszt végeztével, így a számadatok kategóriái felülről lefelé a következőképpen alakulnak: Seq Q32T1, 4KiB Q8T8, 4KiB Q32T1, és 4KiB Q1T1.

[+]

Az AS SSD-ben már egy kicsit visszafogottabb eredményeket kaptunk, de még mindig bőven a jobbféle, 2,5 hüvelykes SSD-k csordájában ügettünk; az UV500-ast egyértelműen maga mögött hagyta a KC600 (írásban különösképpen), és inkább a Samsung már lassacskán klasszikusnak számító 860-as EVO-jával került fej-fej mellé. Az IOPS számokat csak érdekességképpen mellékeltük, hiszen ezeket valós felhasználói élményre átváltani nehézkes feladat.

A Copy benchmark részben az applikáció egy nagy (ISO), sok apró (Program), illetve nagy és kicsi állományokat vegyesen (Game) másol, majd a folyamatok befejeztével megmutatja az adott műveletek sebességét és az elvégzésükhöz szükséges időtartamot.

[+]

A 480 GB-os UV500-ast újból lemosta a pályáról a fekete újonc (jó másfélszeres az előnye), és a Samsung termékét is jól megszorongatta, mert bár ISO-ban jócskán elmaradt tőle (kb. 128 MB/s-mal), a kisméretű fájloknál már csak 4 MB/s volt az eltérés, a kombinált feladatban pedig 7,4 MB/s-mal le is körözte.

Anvil's Storage, PCMark 8

A népszerű Anvil's Storage Utilitiesben a megszokott, 12 GB-os tesztmérettel inicializáltuk a benchmarkot, és lényegi lassulást – a vártnak megfelelően – 4K-s lemezműveletek alatt láttunk.

[+]

A KC600-as újfent megkérdőjelezhetetlenül maga mögé kényszerítette az UV500-ast, egy pillanatra sem volt kérdés, hogy melyikük szerepelt jobban. A Samsung SSD jóval kiegyensúlyozottabbnak mutatkozott; lineáris olvasásban gyakorlatilag megegyezett a két meghajtó, a sötét Kingston 31,6 MB/s-mal tempósabban írt, ám mind a véletlenszerű olvasásban, mind a véletlenszerű írásban lemaradozott (kivéve 16-os queue depthen), és nem csak éppenhogy.

A sor a PCMark 8 Storage 2.0 és Expanded Storage mérésein volt, melyeknek működését egy régebbi írásunkban már boncolgattuk.

(forrás: PROHARDVER!) [+]

(forrás: PROHARDVER!) [+]

A rövidebb lefutású Storage tesztben szépen kitett magáért a KC600, mert bár túlontúl jelentős különbség nem volt a tárolók közt (a zöme 1 másodpercen belül), a trióból megint az UV sorozatú sportoló zárta a sort, és az új Kingston az EVO 860-at szorongatta, sokszor 1-3 tizedmásodperccel be is előzve azt. A sávszélességet tekintve ugyan nem sikerült szorosra a befutó, de 286,15 MB/s-os eredményével a grafikonos összevetésben részt vevő, összes SATA-s SSD közül a harmadik helyezést csak sikerült megcsípnie a két EVO mögött, ami azért tisztességes eredmény.

Az Expanded Storage programrész egy pár fokkal összetettebb, és egy bő napig fut, melynek végén háromféle eredménycsoportot kapunk kézhez: a Disk busy time az app háttértárolóra történő várakozásának idejét, a Total bandwidth az adatátviteli átlagsebességeket, míg a Total service time az egy-egy bench futásidejét mutatja meg. Mivel a legkomolyabb terhelést innen az Adobe Photoshop heavy szekció adja, ennek tengelye mentén eresztettük össze versenyzőinket.

(forrás: PROHARDVER!) [+]

(forrás: PROHARDVER!) [+]

(forrás: PROHARDVER!) [+]

Itt nem bizonyult olyan rózsásnak a KC600-as helyzete, mint korábban; mind az UV 500, mind a 860 EVO érezhetően jobban produkálta magát, az új Kingston inkább a 256 GB-os ADATA Ultimate SU800-assal volt pariban (ami párezer forinttal olcsóbb, ha 512 GB-os variánsát nézzük), hol az egyik kerekedett egy kicsit felül, hol a másik; az ADATA a recovery fázisban vitte a prímet.

Másolás, konklúzió

Elérkeztünk a tesztelés utolsó állomásához, a DiskBench alkalmazással megejtett másoláshoz. Ahogyan a korábbiakban, most is a Batman: Arkham Origins 8888 fájlt tartalmazó, 18,4 GB-os mérettel rendelkező mappáját, valamint egy 26,2 GB-os Acronis lemezképet mozgattunk SSD-ről RAM diskre, majd onnan vissza.

A KC600 zsebre tette a rundot, a kisméretű állományokkal sokkal jobban boldogult, mint az UV500, de a méretes ISO-val sem volt ez másképp. A 860 EVO is érzékelhetően lemaradt, csak a lemezkép SSD-ről RAM diskre másolásánál tudott 1 másodpercen belülre jönni, ellenben amikor ez a művelet irányt váltott, már bő 40,5 másodperces lemaradásban volt. Őszintén szólva örülnénk annak, ha legalább az EVO-t újra tudnánk mérni a most használt DiskBench-csel (ugyanis ezt még annak idején batch fájllal tettük), de még ha ki is vonjuk a képletből azt a 101,74 másodperces fiaskót, akkor is azt kell látnunk, hogy a 96 cellarétegű NAND – a most alkalmazott SM2259-es vezérlővel együttesen – első helyre katapultálta a feketébe öltözött Kingstont. Akárhogy csűrjük-csavarjuk a dolgot, tesztünk alanya meglehetősen jól szerepelt.

Összességében elmondható, hogy a felhasznált kontroller és az új NAND-ok lényeges előrelépést jelentenek az UV500-hoz képest, és az Expanded Storage-es Photoshop heavy v2-es bencheken kívül kétségbevonhatatlan fejlődésnek lehettünk szemtanúi, valamint az írástűrés is sokkal jobb a márkatársénál (300 TBW a 200 TBW helyett). Fogyasztásban felemás a helyzet; idle és átlagban az újdonságé a győzelem, ám aktív lemezműveletek során a régebbi típusnak egy nüansszal mérsékeltebb az étvágya.

[+]

A Kingston újdonsága inkább a felsőbb kategóriás 860 EVO-t igyekszik behozni (árcédula tekintetében is), és javára szóljon, hogy ez alkalmasint sikerül is neki, sőt! Ettől függetlenül a Samsung modellje kiegyensúlyozottabbnak tűnik, és a múlt tapasztalataira hagyatkozva (az EVO már értelemszerűen többet bizonyított) inkább rá tennénk a voksunkat a kettő közül, pláne, hogy nagyjából ugyanannyit kóstálnak; ez legfeljebb akkor változhat, ha néhány ezer forinttal olcsóbban sikerül egy adatbiztonsági funkciókkal megpakolt KC600-ast találnunk. Látható, hogy a Kingston nem csak hogy nem feledkezik meg a 2,5 hüvelykes platformról, de jó úton is jár, a megszokott, öt évre szóló garancia pedig dicséretes, de egy picit még faragni kellene abból az árcédulából.

Kingston KC600 SSD

Synthwave

A Kingston KC600-as SSD-t a Kingston bocsátotta rendelkezésünkre.