Szerelés
Lehetőségeinkhez képest ezúttal is igyekeztük a lehető legnagyobb komponenseket belepakolni a tesztalanyba, ezért az ASUS Z170-Deluxe alaplapért, illetve az NVIDIA GeForce GTX Titan videokártyáért nyúltunk. Utóbbinál természetesen léteznek hosszabb modellek, ezek viszont jellemzően készletünk drágább modelljei közé tartoznak, amelyek PCIe interfészei így is elég gyötrésben részesülnek, ezért maradtunk a nagyrészt csak erre használt megoldásnál, ami 267 milliméteres hosszával természetesen könnyedén belefért a ház 350 milliméteres limitjébe.
Hirdetés
Az ATX méretű alaplap szintén probléma nélkül fért be a helyére, a szerelést pedig megkönnyítette, hogy az alaplaptálca távtartói már eleve az ATX formátumnak megfelelően kerültek beszerelésre a gyárban. A kábelezés a komponensek körüli rengeteg helynek köszönhetően gyerekjáték, ez alól pedig az alaplap felső csatlakozói sem voltak kivételek, hiszen ezen a területen már-már túl sok extra légtér maradt ahhoz képest, hogy a tetőlemez alá nem szerelhető radiátor. A későbbiekben előkerült a szellőzés teszteléséhez használt Noctua NH-D15 processzorhűtőnk is, melynek 160 milliméteres magassága egybevág a gyártó által megadott maximum értékkel, ez a tény pedig nem csak papíron, de a gyakorlatban is igaznak bizonyult.
Az SSD beszerelése pont olyan könnyen ment, amennyire könnyűnek azt elképzeltük, ráadásul a vezetékek bekötése sem okozott gondot, amin nagy mértékben segített az, hogy ezen a területen nem futott át minden, a tápegység felől érkező kábel.
Abból a szempontból okos lépésnek tartjuk a tápegység szokatlan elhelyezését, hogy így tényleg egyszerűbb minden kábel elhelyezése, a számítógép készre szerelése után sem volt túlzsúfolt érzésünk, hiszen nem keletkeztek kibogozhatatlan átfedések a kábelrengetegben, minden vezetéket úgy tudtunk egyenesen a helyére vezetni, hogy azok szinte egyáltalán nem keresztezték egymást. Van viszont egy komoly negatívum is, méghozzá az, hogy így a tápon lévő kapcsolót csak a felső rács kivétele után érhetjük el, ami vészhelyzetben pont egy főkapcsoló esetében nem a legjobb megoldás.
Építés szempontjából tehát mindenképp előnyösebb ez az elrendezés a szokásosnál, az viszont érthetetlen, hogy a ház hivatalosan miért nem támogatja a radiátorok beszerelését, a ventilátormentes előlap miatt ugyanis a hagyományos pozícióban felszerelt processzorhűtő felől csak egyetlen hátsó ventilátor tudja elszívni a levegőt, így ha már annak a munkáját nem tudjuk első egységekkel segíteni, sokan talán inkább a vizes megoldásokat választanák. Nincs kizárva persze, hogy találunk olyan vízhűtéses rendszert, ami pont passzol mondjuk a felső ventilátorhelyek csavarhelyeibe, ha viszont már meglévő eszközünk méretei nem stimmelnek ezzel, marad a fúrás-faragás.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!