Jonsbo U5: gépház az üveg és az alumínium kedvelőinek

Külső

Ha valaki letisztult külsejű gépházat keres, könnyen lehet, hogy felmerül a Jonsbo neve a lehetőségek között, hiszen a kínai gyártó palettáján néhány kivételtől eltekintve csak olyan modellek sorakoznak, melyeket nem csak egy gamer asztalán, de egy elegáns irodában vagy nappaliban is el tudunk képzelni. Legújabb tesztalanyunk, a Jonsbo U5 is ezen termékek sorát erősíti, ráadásul az általunk tesztelt fekete verzió mellett egy ezüst színű változat is elérhető belőle, amit szubjektív véleményünk alapján egy fokkal különlegesebbnek is tartunk.

[+]

Nem csak megjelenésében, de anyaghasználatában is különlegesnek számít az U5, hiszen az acél vázat 2 mm vastag alumíniumlemezekkel burkolták le, ami a kevésbé elterjedt matériák közé tartozik. Az előlap, a ház teteje és hátsó része egyetlen lemezből került kialakításra, annak végét pedig a ház alá hajtogatták be, ilyen módon megformálva a két méretes talpat. Elöl szerencsére nem is törték meg a felületet díszítőelemekkel, csupán a bekapcsoló és a reset gomb, illetve a két-két USB 3.0 és jack csatlakozó helye került kivágásra.

[+]

Kétoldalt egyaránt kézzel oldható csavarokkal rögzített, sötétített üveglapokat helyeztek el, melyek nem közvetlenül az acéllemezzel, hanem szivacsos borítással érintkeznek, ezzel elkerülve az anyag karcolódását. A mérnökök gondoltak arra is, hogy az üveglapok a rögzítőcsavarok kitekerése után se essenek le azonnal, ugyanis a két láb teteje (vagyis a burkolati lemez két vége) egyben támasztékként is funkcionál, a lebillenés elkerülése miatt viszont a csavarok oldása közben azért érdemes valamilyen módon megtámasztani az üveget.

[+]

Hátul szintén az alu lemezből kerültek kivágásra a szellőzőrácsok és az alaplapi csatlakozók ablaka, egyedül a kihasználatlan PCIe slotok takarólemezei, valamint a csavarokat rejtő acéllap van jelen külön elem formájában.

[+]

Hirdetés

A hátsó képen már megfigyelhető volt, hogy a tápegység nem ide, tehát nem a szokásos helyére rögzíthető, hanem felül, a kipattintható szellőzőrács alatt kell keresni a számára kialakított ablakot, ráadásul szokatlan módon az előlap felőli oldalon. Tekintve, hogy az alatta megbújó kamra a ház aljában ér véget, így gyakorlatilag bármilyen hosszúságú – hétköznapi felhasználók számára készült – tápegységet beszerelhetünk ide, a tápkábelt pedig a hátlapra kivezetett tápcsatlakozóba kell majd bekötnünk.

A ház alja [+]

A ház felső részén, a tápegység helye mellett egyébként találunk még két, 120 milliméteres ventilátorhelyet is, további hármat pedig a ház alján, a már említett lábak között, egy kivehető porszűrő mögött.

Belső

Ahogy az már a külső részletezésekor kiderült, a legfeljebb ATX méretű alaplapokat fogadó ház belső elrendezése tartogat az átlaghoz képest szokatlan megoldásokat.

[+]

A beltér függőleges tengely mentén két kamrára lett felosztva, melyek között a válaszfal szerepét maga az alaplaptálca játssza. Ezen a lemezen egy nagyméretű szerelőablak került kialakításra, ami a processzorhűtő utólagos cseréjét hivatott segíteni, emellett több, kábelek átbújtatására szolgáló kivágást is találhatunk, melyek közül a két legnagyobb szilikonbélést is kapott.

[+]

Ezen az oldalon van még a ventilátorok helye is, melyek egyaránt 120 milliméteres egységek fogadására lettek tervezve és a ház aljára három, tetejére kettő, a hátoldalra pedig egy ilyen rögzítőpont került.

[+]

Az alaplaptálca hátoldalán összesen négy olyan rögzítőpontot találunk, ahová adattárolókat szerelhetünk. A négyből a két alsó 2,5 vagy 3,5 hüvelykes példányok fogadására is képes, amelyeket nem is kell közvetlenül a lemezhez csavaroznunk, elég négy-négy gumibetétet felerősítenünk rá, melyeket ezt követően csak be kell bújtatnunk a megfelelő kivágásokba, míg a két felső, levehető lemezre száműzött meghajtóhelyre már csak 2,5” méretű meghajtókat tehetünk, itt viszont már nem ússzuk meg a tartósabb rögzítést.

[+]

A két kamra közti átjárást az a terület teszi lehetővé, melynek felső felét nagy eséllyel az ATX formátumú tápegységünk fogja elfoglalni, amit oldalról tudunk betolni a helyére. Ezt érdemes a ház fektetett állapotában elvégezni, hacsak nem akarjuk a csavarozás közben végig tartani a nehéz komponenst, alulról ugyanis semmi nem fogja azt tartani (ennek is köszönhető, hogy szinte bármilyen hosszúságú tápot használhatunk).

Szerencsére a tápkábel bevezetésével nem kell külön foglalkoznunk, hiszen a táp felső része és a hátlapi kivezetés közé már a gyárban beépítettek egy vezetéket, ezzel nem lesz más dolgunk, mint bedugni a tápba. A kamra maradék, alsó részét akár teljes egészében felhasználhatjuk a felesleges kábelek elhelyezésére. Az előlap mögé tehát nem tudunk ventilátorokat szerelni (aminek nem is lenne túl sok értelme a ház elejének zártsága miatt), radiátorok beszerelésére pedig nem csak itt, de a ház többi pontján sincs lehetőségünk.

Szerelés

Lehetőségeinkhez képest ezúttal is igyekeztük a lehető legnagyobb komponenseket belepakolni a tesztalanyba, ezért az ASUS Z170-Deluxe alaplapért, illetve az NVIDIA GeForce GTX Titan videokártyáért nyúltunk. Utóbbinál természetesen léteznek hosszabb modellek, ezek viszont jellemzően készletünk drágább modelljei közé tartoznak, amelyek PCIe interfészei így is elég gyötrésben részesülnek, ezért maradtunk a nagyrészt csak erre használt megoldásnál, ami 267 milliméteres hosszával természetesen könnyedén belefért a ház 350 milliméteres limitjébe.

[+]

Az ATX méretű alaplap szintén probléma nélkül fért be a helyére, a szerelést pedig megkönnyítette, hogy az alaplaptálca távtartói már eleve az ATX formátumnak megfelelően kerültek beszerelésre a gyárban. A kábelezés a komponensek körüli rengeteg helynek köszönhetően gyerekjáték, ez alól pedig az alaplap felső csatlakozói sem voltak kivételek, hiszen ezen a területen már-már túl sok extra légtér maradt ahhoz képest, hogy a tetőlemez alá nem szerelhető radiátor. A későbbiekben előkerült a szellőzés teszteléséhez használt Noctua NH-D15 processzorhűtőnk is, melynek 160 milliméteres magassága egybevág a gyártó által megadott maximum értékkel, ez a tény pedig nem csak papíron, de a gyakorlatban is igaznak bizonyult.

[+]

Az SSD beszerelése pont olyan könnyen ment, amennyire könnyűnek azt elképzeltük, ráadásul a vezetékek bekötése sem okozott gondot, amin nagy mértékben segített az, hogy ezen a területen nem futott át minden, a tápegység felől érkező kábel.

[+]

Abból a szempontból okos lépésnek tartjuk a tápegység szokatlan elhelyezését, hogy így tényleg egyszerűbb minden kábel elhelyezése, a számítógép készre szerelése után sem volt túlzsúfolt érzésünk, hiszen nem keletkeztek kibogozhatatlan átfedések a kábelrengetegben, minden vezetéket úgy tudtunk egyenesen a helyére vezetni, hogy azok szinte egyáltalán nem keresztezték egymást. Van viszont egy komoly negatívum is, méghozzá az, hogy így a tápon lévő kapcsolót csak a felső rács kivétele után érhetjük el, ami vészhelyzetben pont egy főkapcsoló esetében nem a legjobb megoldás.

[+]

Építés szempontjából tehát mindenképp előnyösebb ez az elrendezés a szokásosnál, az viszont érthetetlen, hogy a ház hivatalosan miért nem támogatja a radiátorok beszerelését, a ventilátormentes előlap miatt ugyanis a hagyományos pozícióban felszerelt processzorhűtő felől csak egyetlen hátsó ventilátor tudja elszívni a levegőt, így ha már annak a munkáját nem tudjuk első egységekkel segíteni, sokan talán inkább a vizes megoldásokat választanák. Nincs kizárva persze, hogy találunk olyan vízhűtéses rendszert, ami pont passzol mondjuk a felső ventilátorhelyek csavarhelyeibe, ha viszont már meglévő eszközünk méretei nem stimmelnek ezzel, marad a fúrás-faragás.

Mérések, értékelés

Ahogy mindig, most is kíváncsiak voltunk arra, hogy mit nyújt a ház szellőzés tekintetében, ehhez pedig a fix 4 GHz-en működő Intel Core i7-5960X processzorra és MSI GeForce GTX 1050 Ti Gaming X videokártyára épülő tesztrendszerünket hívtuk segítségül. A hardveren az AIDA64 CPU-t, FPU-t és GPU-t terhelő tesztjeit futtattuk le, előbb egy nyitott tesztpadon, majd pedig már a házba beépítve, a két mérés közti különbségeket pedig az alábbi grafikonokon összegeztük. Tekintve, hogy a ház nem rendelkezik gyári ventilátorokkal, megnéztük azt is, mennyit segít, ha csak egyetlen, hátra beszerelt légkavaróval segítjük a Noctua NH-D15 ventilátorának munkáját, ehhez pedig a jól bevált Chieftronic Tornado egy példányát vettük elő.

Építéskor már észrevettük, hogy a ház oldalt és elöl egyáltalán nem rendelkezik szellőzőrácsokkal, ezért annyira nem is lepődtünk meg azon, hogy ezt a processzor hőmérséklete sínylette meg a leginkább. A VRM egységek melegedését ez már kevésbé befolyásolta, a grafikus kártya hőmérséklete pedig az alsó rácsozásnak köszönhetően korántsem volt annyira vészes, mint a legtöbb, ventilátorok nélkül mért, zárt ház esetében, de azért ez is nagyobb eltérést mutatott a szabad levegőn mért értékekhez képest. Az egyetlen hátsó ventilátort bekötését követően a helyzet jelentősen javult, úgy tűnik, hogy az extra szívóhatás a processzor és a VGA által termelt hő elvezetésében is segített.

A zártság szellőzés szempontjából egyértelműen hátrány, zajszigetelési oldalról nézve viszont előny, az üveglapok szivacsos szigetelése pedig még extrán hozzájárul a nem kívánt zajok benntartásához. A beltérben elhelyezett okostelefonunk által kibocsátott, 60 dB erősségű fehér zajból a zajszintmérő az oldallapok felszerelése után már csak 48 dB-t érzékelt, akkor sem leszünk tehát bajban, ha nem a hangerő, hanem a teljesítmény alapján választunk ventilátorokat.

Értékelés

Nem állítjuk, hogy a Jonsbo U5 hibátlan lenne, hiszen az előző oldalakon több olyan állítást is megfogalmaztunk, melyek alapján szerintünk még lett volna min gondolkozni a ház tervezésekor, viszont szerencsére nem ütköztünk vásárlástól eltántorító mértékű problémába. Az anyaghasználat, és úgy általában az eszköz minősége teljesen rendben van, a dizájn pedig jól sikerült, egyedül az alumínium szálcsiszolt felülete okozhat némi fejfájást, ugyanis az apró szennyeződések jól látható módon megtapadnak a vékony kis mélyedésekben, ami a szálirányra merőleges irányban történő törölgetés hatására csak még csúnyább lesz, de erre odafigyelve és a száliránnyal megegyező irányban takarítva ezzel sem lesz problémánk.

[+]

A komponensekkel való kompatibilitás passzol a mai trendekhez, nehéz lenne olyan ATX-es konfigurációt összeállítani, ami ne férne el a beltérben, ha pedig valaki hasonló elrendezésű, de kisebb vagy nagyobb méretosztályba tartozó modellt keresne, annak érdemes lehet egy pillantást vetnie az E-ATX-es UMX6 és a microATX-es UMX3 Jonsbo modellekre. Érdekes módon mindkét testvérnél van lehetőségünk vízhűtéses rendszerekhez tartozó radiátorok beépítésére, ez egyedül az U5-ből maradt ki, ám ahogy tesztünkből is kiderül, egy jobb processzorhűtővel és mindössze egyetlen ventilátorral is hatékony működésű számítógépet építhetünk.

Egy légkavaró beszerzése természetesen már felárat jelent az egyébként sem alacsony, 37 000 forintos vételáron felül, viszont tényleg egy minőségi terméket kapunk, melyet nem rontottak el indokolatlan üvegfelületekkel vagy világítással; az alapján, amit a témában megjelenő anyagainknál írnak a hozzászólásokban olvasóink, egy ilyen háznak sikert jósolunk a visszafogottabb külsejű számítógépre vágyó felhasználók körében.

Jonsbo U5 számítógépház

SidCorky

A Jonsbo U5 számítógépházat a CaseKing Hungary Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.