Hirdetés

Fractal Design Define Nano S: nagy Mini-ITX-es

Hirdetés

Külső

Első megjelenése óta szinte etalonnak számít a Fractal Design Define házsorozata a jól felszerelt miditornyok között. Minden évben sikerült egy kicsit tovább csiszolni ezt a jól szellőző, tágas, ráadásul hangszigetelt szériát – bő egy éve a legutolsó, Define R5-össel is nagyon meg voltunk elégedve. A tavalyi év nagy dobását a Define S jelentette, aminek belsejét kifejezetten folyadékhűtéshez igazították, márciusban pedig színre lép kicsinyített változata, a Define Nano S, ami Mini-ITX alaplapokat fogad és egyúttal mai tesztünk főszereplője.

Amikor Mini-ITX-ről van szó, akkor az ember valami igazán pici házat vár, viszont a Fractal Design újdonsága a maga 330 mm-es magasságával, 440 mm-es mélységével és 203 mm-es szélességével azért nem olyan kicsi. Az Aerocool Dead Silence, Bitfenix Pandora vagy a Silverstone PC-M25 mind nagyjából hasonló méretűek, de microATX alaplap is elfér bennük. Mindenesetre a Define Nano S térfogata fele a Define S nagytestvérnek, külseje alapján viszont le sem tagadhatná a rokonságot, mert ugyanolyan egyszerű és letisztult a vonalvezetése. Uralkodó színe a fekete, amit a Fractal Design szokása szerint egy kis fehérrel dobtak fel.

Műanyagból készült, de szálcsiszolt fémet imitál a Define Nano S eleje. Teljesen üres, nincs rajta semmilyen meghajtóhely, csak egy kék LED, ráadásul ez a homlokzat teljesen fix, nem lehet ajtóval kinyitni, mögötte sincsenek meghajtóhelyek. A többi hangszigetelt, Define házhoz hasonlóan a friss levegő a műanyagból készült front oldalára vágott, kb. két centiméter széles szellőzőnyíláson jut be. Csatlakozóit (két USB 3.0, valamint hang ki- és bemenet), illetve kezelőszerveit (nagyobb bekapcsoló és kisebb reset gomb) a tető elejére tették, mögöttük pedig egy nagy, kiszedhető panel takarja a felső szellőzőrácsot.

Hátul semmi különös nincs, hacsak az nem, hogy a ház alacsonysága és két bővítőkártyahelye miatt elég furcsák az arányai. Az alaplap hátsó panelje fölé 120 mm-es ventilátort tettek, a táp alul tanyázik, az oldalfalak pedig kézzel oldható, majd a helyükön maradó csavarokkal vannak rögzítve, leszedésüket a lemezből hajlított fülek segítik. Sokkal érdekesebb a ház alja, amit majdnem teljes egészében porszűrő fed. Ezt előrefelé kihúzva nem csak a táp alsó nyílása, hanem az egyik speciális, folyadékhűtéshez való elem is feltűnik.

Belső

Az igazi érdekességek akkor tárulnak fel, amikor leszedjük a Define Nano S oldalfalait. Ezeket egyébként hangszigetelő anyaggal bélelték ki, amitől meglehetősen nehezek. És tényleg szinte semmi rezgést nem engednek tovább, annak ellenére, hogy 0,8 mm-es lemezvastagságuk csak az elmúlt pár év házgyártási trendje alapján nevezhető komolynak. Tesztpéldányunk plexi oldalablakos verzió volt; az ablak majdnem az egész falat kitölti, és kétrétegű – valószínűleg a hangszigetelés miatt –, de csak egyszerű, lemezből hajlított pántok tartják.

A belső teljesen idegen lesz azoknak, akik nem látták még korábban a Define S-t. Látszatra teljesen száműzték a merevlemezhelyeket az első traktusból, lényegében ezt szokták csinálni a modderek is, ha valami nagyon komoly vízhűtést építenek be. A homlokzat mögé akár dupla 140 mm-es ventilátoros, legfeljebb 312 mm hosszú, folyadékhűtéses radiátor is betehető, vastagsága miatt sem leszünk különösebben korlátozva, és akár mindkét oldalára szerelhetünk ventilátort. Legfeljebb a grafikus kártya hosszát kell majd észben tartani, bár ma már a legerősebbek között is akadnak nagyon rövidek. Ha nem lenne elég egy radiátor, akkor a tető alá is szerelhetünk legfeljebb dupla 120 mm-es ventilátorosat. Aki pedig léghűtésnél marad, előre és felülre is két-két 120 vagy 140 mm-es légkavarót tehet be.

Sok háznál, még a nagyobbaknál is elkövetik azt a hibát, hogy a radiátornak ugyan biztosítanak helyet gyárilag, de a pumpa és a víztartály rögzítésére már nem gondolnak. Nos, a Define Nano S nem ilyen. A pumpát a gépház aljába, arra a lemezre csavarozhatjuk fel, aminek a rögzítése kívülről, a ház alján látszott. Természetesen nem hiányoznak róla a rezgéscsillapító gumibetétek és az elterjedt pumpatípusokhoz (DDC, D5) illő furatok sem. A víztartály a ház első részébe tehető, itt függőlegesen végigfutó vágatokat készítettek elő. Akár közvetlenül is felfogatható rájuk a tartályok tartókonzolja, de két külön sínt is kapunk erre a feladatra.

A ház hátsó része már sokkal hagyományosabb. Itt csak az a különlegesség, hogy bár szokásos, torony elrendezésű a belső, az alaplap helye nagyon picike. A mindössze két kártyahelyet takaró hátsó betétek Fractal Design hagyományok szerint fehérek és kézzel oldható csavarok rögzítik őket. A tápot alulra tehetjük, ahol a ház hátsó fala és alja felé is szivacsbetétekre támaszkodik. Természetesen nem hiányozhatnak a rejtett kábelezést segítő nyílások sem, gumibetétek takarják őket, ahogy illik.

További részletek

Felmerül a kérdés, hogy mégis hol vannak a meghajtóhelyek? Bizony, a másik oldalon, az alaplaptálca és az üresnek tűnő első rész mögött. A processzorhűtő könnyebb felfogatására kivágott, hatalmas résre egy konzolt tettek, amire két 2,5 hüvelykes adattár – jellemzően SSD – szerelhető. Az egészet egyetlen, kézzel oldható csavar tartja a helyén.

Három és fél hüvelykes winchestert az első részre tehetünk, szintén egy kézzel oldható csavarral rögzített konzolra. Ezek a nagyobb merevlemezek rezegni szoktak, így kapunk gumibetéteket is. Aki kevesellné az egy merevlemezt, felhasználhatja a folyadékhűtés pumpájának előkészített lemezt is. Ez az alaplap felőli oldalon nem csak a ház aljába, hanem az első részen, a tartálynak vágott, függőleges nyílásokba is felszerelhető.


Balról: 3,5 hüvelykes és 2 x 2,5 hüvelykes adattár konzolja

Miután kiszedjük az alsó, nagyon szépen illeszkedő porszűrőt, szabaddá válik a szokásos nyílás az előlap alján, ennél fogva, egy határozott rántással leszedhető a homlokzat, amit az oldalsó panelekhez hasonlóan zajcsillapító anyaggal béleltek ki. Mögötte mágnessel rögzített porszűrő van, amit szintén könnyen le lehet szedni, utána már csak a frontba szerelt, 140 mm-es, folyadékos siklócsapágyazású Dynamic GP-14 ventilátort láthatjuk. Felfogatási magassága tág határok között állítható, akárcsak a hátsó 120 mm-es Dynamic GP-12-nál. Egyébként hátulra is tehetünk egy kisebb, legfeljebb 120 mm-es ventilátort fogadó radiátort.

Nem csak az előlap, hanem a felső szellőzőnyílást fedő, szintén műanyagból készült panel is könnyedén kiszedhető. Nem hiányzik belőle a zajcsillapító bélés, alatta pedig a rácsos fémlemezen 120 és 140 mm-es ventilátoroknak is előkészítettek felfogható helyeket. A ház többi részéhez hasonlóan itt sem kör alakú nyílásokat, hanem hosszabb „csatornákat” vágtak, így a ventilátorok vagy a folyadékhűtéses radiátor pontos helyével játszhatunk egy kicsit. Gyakran pont ennyi kell ahhoz, hogy minden alkatrész szépen beférjen.


Balról: előlapi panek, mögötte lévő porszűrő, felső panel

Szerelés

Általánosan jellemző a kicsi házakra, hogy a nagyoknál sokkal nehezebben szerelhetőek. De még szerelés, sőt alaplapvásárlás előtt figyelembe kell venni egy fontos dolgot, különösen azoknak, akik léghűtésben gondolkodnak: vannak olyan Mini-ITX alaplapok (a mi tesztpéldányunk is ilyen), melyeknél a CPU-foglalat és a PCI Express csatoló olyan közel van egymáshoz, hogy a grafikus kártyától egyszerűen nem férnek be a szokványos processzorhűtők közül a közepes darabok sem, és valami egzotikusabb, jellemzően drágább modell után kell nézni. Szerencsére, a modernebb kis alaplapokon ez már egyre ritkábban jelentkező hiba.

Visszatérve a Define Nano S-hez, az alaplap és a táp becsavarozása után azt gondoltuk, hogy itt nem kell majd különösebben vívni a szereléssel, de az előlapi panel és a táp kötegeit az alaplapi helyük felé irányítva rájöttünk, hogy lesz itt is munka bőven. Világos, hogy a legtöbb, ATX házakhoz méretezett tápköteg hosszú lesz, aki teheti, ezeket rövidítse le. A Mini-ITX alaplapok atipikus elrendezése is okozhat némi meglepetést, nálunk például a memóriamodulok teljesen használhatatlanná tették az alaplap vonala előtti kábelező nyílásokat, így a 24 tűs tápkábelt és az előlap kötegeit is felülről húztuk be.

Ez aztán hátul elég komoly kereszteződéseket okozott. A helyzetet az ide telepített merevlemez és SSD sem könnyítette meg. Szerintünk nem szerencsés dolog az SSD-t az alaplap fonákjára tenni, oda, ahol a CPU hőjének egy része is lecsapódik, különösen nem úgy, hogy erre a területre semmi nem hajt friss levegőt. A légáramlatból az elöl lévő merevlemez sem kap semmit, ami talán még nagyobb baj, hiszen arra nem csak operációs rendszert és programokat, hanem fontos személyes adatokat is tennénk.

Ha pedig a táp elé szereljük a merevlemezt, akkor szembesülnünk kell azzal a kellemetlen ténnyel, hogy majdnem hozzáér az előtte lévő lemezhez, ventilátort csak fölé tehetünk. Azért itt elérhető egy olyan légáramlati kialakítás, hogy a ház tetejében és hátuljában lévő, kifelé fújó ventilátor alulról, a merevlemez környékén is beszívja a levegőt, így biztosítva szellőzést az adattárnak, illetve tehetjük a winchestert az alaplap elé, ilyenkor egy vékonyabb 120 mm-es ventilátor még befér elé. Bár nem próbáltuk, de több mint valószínű, hogy nem csak az alsó, pumpának való konzollal, hanem a folyadékhűtés tartályához előkészített sínekkel is fel lehet fogatni ide az adattárat.

Érdemes egy pillantást vetni a tetőre, alulnézetből. Innen kiderül, hogy hátra, az alaplap fölé nagyon szűken fér el egy 140 mm-es ventilátor, pereme ütközésbe kerülhet a felső kábelező nyílásokon át érkező kábelkötegekkel. 120 mm-esek lapátkerekek vagy akár folyadékhűtéses radiátor berakása már könnyebbnek tűnik. A hozzájuk tartozó furatok 35 mm-re vannak az alaplaptól, ebbe a közepes VRM hűtés és a memóriabordák is beleférnek. Processzorhűtőből egyébként 160 mm magas tehető az oldalablakos Define Nano S-be, a teli oldalúba pedig 162 mm-es fér.

Némi tülekedés lesz a grafikus kártya és táp környékén is. Mivel csak két kártyahelynyi tér áll rendelkezésre, a táp kitakarhatja a dupla (vagy tripla) grafikuskártya-hűtés egyes ventilátorait. Érdemes olyan modellt választani, ami a legtöbb referencia VGA-hűtéshez hasonlóan a ház elejében szív be és hátrafelé fúj ki. Ezek gyakran hangosabbak a több ventilátoros megoldásoknál, de a Define Nano S elég jól hangszigetelt. Grafikus kártyából egyébként legfeljebb 335 mm hosszú fér be, ha tervezünk elé ventilátort is, akkor 12-20 mm-t kell még rászámolnunk.

Termék megnevezése Fractal Design Define Nano S
Elérhető színek fekete, oldalablakkal vagy a nélkül
Mérete (ma x mé x sz) 330 x 440 x 203 mm
Tömege 4,6 kg
Anyaga 0,8 mm-es acélváz és lemezek, műanyag előlap és tető
Beszerelhető alaplapok Mini-ITX
5,25"-os helyek száma nincs
3,5"-os helyek száma 2 db belső
2,5"-os helyek száma 4 db belső (2-2 darab a 3,5"-os helyekből)
Bővítőkártyák száma 2 db
Hűtés elöl 140 mm-es ventilátor és 140 mm-es ventilátorhely,
hátul 120 mm-es ventilátor,
felül két 120 vagy 140 mm-es ventilátorhely,
alul 120 mm-es ventilátorhely
Előlapi csatlakozók 2 db USB 3.0, hangszóró, mikrofon
Beszerelhető processzorhűtő 160 mm magas az oldalablakos verziónál
162 mm magas a tele falú verziónál
Beszerelhető grafikus kártya 335 mm hosszú
Beszerelhető táp szabványos ATX alulra, 160 mm hosszú
Extrák porszűrő elöl és alul, elöl 280 mm-es, felül 240 mm-es folyadékhűtéses radiátor fér el, hangszigetelt lemezek, plexi oldallapos verzió
Gyártó honlapja www.fractal-design.com
Termék honlapja Define Nano S
Fogyasztói ára kb. 24 000 forint
Garancia 2 év

Értékelés

Meglehetősen érdekes, nem is olyan kicsi ház a Fractal Design Define Nano S modellje. Megalkotásánál kettős cél tűztek ki maguknak a svéd tervezők: Mini-ITX alaplap befogadása mellett a komolyabb folyadékhűtés minél kényelmesebb beszerelését. Alapvetően siker koronázta törekvésüket, hiszen befér a kis alaplap, köré a komoly hardver, és nem csak két, elég nagy radiátornak, hanem a pumpának és a víztartálynak is tisztességes helyet alakítottak ki, olyat, amilyet kevés kis ház kínál. A ház külseje pedig nagyszerűen illeszkedik a korábbi Define házakhoz, annak ellenére, hogy homlokzata nem fémből, hanem műanyagból készült.

Persze a Define Nano S azért nem olyan kicsi; léteznek nála alig nagyobb, mégis microATX alaplapot fogadó megoldások. Kialakításán látszik, hogy ez az első ilyenfajta próbálkozása a Fractal Designnak, így vannak olyan részletei, amelyeket még lehetne csiszolni. Komoly aggályaink elsősorban az adattárak miatt támadtak, szerintünk az alaplap hátára akasztott SSD-k és a nehezen szellőző helyre rakott hátsó HDD-foglalat nem valami szerencsés, erre a részre jó lenne valahogy átvezetni az előlap mögé rakható ventilátorok légáramlatát. Az alsó és az alaplap előtti HDD-elhelyezés már jobb, de ezek csak akkor használhatóak ki, ha nem folyadékhűtésben gondolkodunk.

Oldalfalai és többi lemeze nélkül nagyon könnyű a Define Nano S. Komoly merevítés nincs benne, ezért egy-két termetes és nehéz radiátorral, illetve komoly hardverrel megtöltve nem szívesen hordoznánk rendszeresen LAN-partira vagy kiállításra, de az asztal szélén állva valószínűleg nem fog összerogyni vagy megcsavarodni. A hátsó kábelezéstől eltekintve viszonylag könnyen szerelhető, hangszigetelését jól megoldották, általános minősége, megjelenése is rendben van.

Márciusban kerül kereskedelmi forgalomba a Define Nano S, várhatóan 20-24 000 forintos áron, ami csöppet sem kevés, de a márka nem is olcsóságáról, hanem jól átgondolt, minőségi megoldásairól ismert. Szokatlan, és szerintünk igencsak rétegigényt kielégítő ez a modell, ami nekünk tetszett, de bőven akad még finomítanivaló rajta. A hasonlóan vízhűtéshez igazított, de nagyobb, ATX alaplaphoz méretezett Define S-ben több fantáziát látunk.


Fractal Design Nano S ház

rudi

A Fractal Design Define Nano S házat a Fractal Design bocsátotta rendelkezésünkre.

Azóta történt

Előzmények