Tesztelés
Szokásos, paraméterei alapján elavultnak tűnő, de mai viszonylatban is meglehetősen energiaigényes – és ami még fontosabb, jól melegedő – processzorral és nem túl nagy grafikus kártyával ellátott konfigurációnkkal teszteltük az Arc házat. Összehasonlítási alapnak Casetek CK-1020 házunkat és korábbi tesztalanyainkat használtuk; az Archoz nagyon hasonló felépítésű, de hangszigetelt Fractal Design R4-et is ezzel a rendszerrel teszteltük.
- Intel Core 2 Duo QX6700 processzor
- Cooler Master Hyper TX2 processzorhűtő
- Asus P5E3 DeLuxe alaplap
- 2 x 1024 MB Samsung DDR3 memória
- Radeon HD 4850 videokártya
- 400 GB-os Samsung SATA merevlemez
- Cooler Master Real Power 550 wattos tápegység
- Casetek CK-1020 ház elöl 80 mm-es, hátul 92 milliméteres ventilátorral
Grafikonjainkon a processzormagok nyugalmi és húsz percnyi terhelés után mért maximális hőmérséklete látható háromféle beállítással. A méréseket 24 Celsius-fokos szobahőmérséklet mellett végeztük. Első menetben a processzorhűtőt percenként 1800-as csúcsfordulatán hajtottuk, a Casetekben első és hátsó ventilátort használtunk, míg az Arc három 140 milliméterese maximális, percenként 1000-es fordulatszámán járt.
Viszonylag kis méretének, három ventilátorának és a rengeteg nyílásnak köszönhetően nagyszerűen szellőzött az Arc Midi Tower, első tesztkörünkben alaposan rávert nemcsak hangcsillapított, csökkentett légáramlatú társaira, hanem többi vetélytársára is. Megszerezte az első helyet, igaz aktuális tesztkörnyezetünkben még nem mértünk igazán szellős modellt. Hangban persze nem volt ilyen jó a helyzet: bár a felhasznált 140 milliméteres ventilátorokra egy szavunk sem lehet, ám az agyonlyuggatott burkolat kiengedte az általuk generált egészséges szélzaj mellett a processzorhűtő hangját is.
Másodjára a CPU-n serénykedő Hyper TX2-t percenként 1500-as fordulatra fogtuk vissza, és a három 140 milliméterest is lelassítottuk. Ekkor jóval halkabbá vált az Arc, mégis mezőnyünk élén tudott maradni. Legalábbis ami a hűtést illeti, mert a belső zajok ismét kijöttek a dobozból, még ha nem volt belőlük olyan sok, ami elsősorban az igényes ventilátoroknak és a merevlemez jó rezgéscsillapításának köszönhető.
Végezetül kikapcsoltuk a ház ventilátorait, de ahogyan számítottunk rá, ez a húzás sem változtatott sokat az Arc Midi Tower pozícióján; csak a Casetek CK-1020-at nem tudta befogni. Minden bizonnyal azért nem, mert a régivágású házban a táp ventilátora is besegít a levegő mozgatásába, míg az Arc alsó tápja ebbe nem tud beleszólni. Ezzel a felállással már kellemesen csendes volt a Fractal Design háza, de játék közben nem tudta tompítani a felpörgő grafikus kártya hűtésének hangját, hiszen lényegében minden oldala tele van lyukakkal.
Jó hír, hogy a beépített merevlemez az első két körben huzamos terhelés alatt is megmaradt 40 °C közelében, csak a harmadik, levegőhiányos esetben lépte át a 45 °C-os határt. Amikor minden házventilátort kikapcsoltunk, feltűnt némi rezonancia a winchester felől, melynek intenzitása és hangszíne is változott annak függvényében, hová telepítettük a tárat. A mi esetünkben az alsó, fix keret legfelső pozíciója tűnt a legcsendesebbnek, de az olyan hangszigetelt modellek, mint a Define R4 szintjét így sem hozza ez a meglehetősen nyitott gépház.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
