Megjelenés

Ha nem csal az emlékezetünk, az Asus sosem készített abszolút csúcskategóriás grafikus alrendszerrel felszerelt notebookot 15,6 hüvelykes méretben. A legerősebb GeForce-ok – radeonos csúcs Asusra sem emlékszünk – megmaradtak a nagyobb, testesebb, 17 hüvelykeseknél, ahol könnyebb kezelni leadott, tekintélyes hőenergiájukat. A helyzet viszont most megváltozott. A tavaszi Veletechen bemutatkozott az első Asus ROG Strix notebook, a GL502V, amibe GeForce GTX 970M vagy akár GTX 980M kerülhet. Mi az utóbbit, az erősebb verziót vittük el egy körre.

Bár a GL, tehát vékonyabb sorozatba tartozik, nem éppen karcsú szabású a gépháza, ami egy játékos notebooknál inkább előnynek, semmint hátránynak mondható. Picit vastagabb három centiméternél, súlya pedig 62 wattórás akkumulátorral 2,34 kilogramm, úgyhogy nem fog megszakadni, akinek tíz méternél nagyobb távolságra kell majd kézben cipelnie, de azért láttunk már jóval vékonyabb gamer – vagy legalábbis annak nevezett – laptopot. Természetesem a vonalvezetés marcona, a Strix névhez illő narancssárga betétek sem hiányoznak, az viszont fura, hogy emblémából nem a baglyosat (a strix latinul baglyot jelent), hanem a ROG-ot használták. Tán mondani sem kell, hogy a fedél díszei világítanak.

Ahogy belül a naranccsal feliratozott billentyűk is, sőt a játékosok számára legfontosabb WASD négyes kupakja is egész hivalkodó színű, mindenki döntse el maga, hogy ez menő vagy már túlzás. Az integrált gombos és jó nagy touchpad narancs kerete nekünk sokkal jobban tetszett, és a csuklótámasz két oldalán lévő hangszórónyílások is. Trükkös egyébként a csuklótámasz, mert fémnek próbál látszani szálcsiszolt mintájával, de valójában műanyag. Kicsit többet nézegetve és elég sokat nyomogatva a billentyűzetet szinte biztosak vagyunk benne, hogy a VivoBook Próból vették kölcsön, ami mondjuk nem olyan nagy baj.

Narancssárgák az USB 3.0 csatlakozók is, melyekből összesen három van, és kapuk egy negyedik USB-t is Type-C formátumban, a Thunderbolt 3.0 támogatást viszont nem említi a leírás. Ezen felül HDMI, mini DisplayPort, összevont hang ki- és bemenet, illetve Gigabit Ethernet jelenti a felhozatalt, ami szerintünk éppen elégséges. Jó hír, hogy a 15,6 hüvelykes, esetünkben éppen megfelelő, Full HD felbontású kijelző IPS paneles és G-Sync technológiás, akárcsak 4K-s társa.

Alura is jutott a narancssága kiegészítőkből, ilyen színű a négy gumiláb és a hátulról is látható két hőleadó a szellőzőrendszerben. Elsőre úgy tűnhet, hogy a fenéklemez hátsó része két csavar kioldása után leszedhető, de valójában nem így van. Ki kell szedni mind a tíz csavart, és utána a teljes alsó részt el lehet távolítani. Szabadon hozzáférhetünk a dupla ventilátoros hűtésez, a két DDR4 memóriafoglalathoz, az M.2-es SSD-hez, a 2,5 hüvelykes merevlemezhez és a 62 wattórás akkuhoz is. Az optikai meghajtóhoz nem, mert az nincs. Elképzelhető, hogy készül majd olyan verzió is, ahol a 2,5 hüvelykes állást beáldozzák, és cserébe betesznek egy nagyobb akkumulátort. A CPU és GPU hűtése össze van kötve, magyarul egymást is melegíti majd ez a két komponens.

Teljesítmény

Elődeihez hasonlóan, az Asus ROG Strix notebookba is Intel processzorok kerülnek. A nálunk járt GL502VY specifikációjában egyetlen lapka, a négymagos, nyolcszálas Core i7-6700HQ szerepel, amihez GeForce GTX 980M-et társítottak. A DDR4 memóriát két SO-DIMM foglalat várja, a legtöbb konfiguráció M.2 SSD-t és 2,5 hüvelykes HDD kap, az akkut már korábban említettük, hogy 62 wattórás. Optikai meghajtó nincs, 2016 közepén talán nem is olyan nagy gond ez.

Van viszont még egy Asus ROG Strix GL502 notebook, VT végződéssel, ami bár nagyon hasonlít tesztalanyunkra, néhány fontos részletben különbözik tőle. A leglényegesebb, hogy GeForce GTX 970M-et kapott, gépháza pedig csak 23,5 mm vastag, így várhatóan szerényebb a hűtése. Fontos különbség még, hogy a GL502VT rendelhető Core i5-6300HQ processzorral, csak egy memóriafoglalata van, kijelzője pedig nem támogatja a G-Syncet, cserébe van viszont Optimus. Tömege is kevesebb, 2,2 kilogramm, vagyis mobilabb, de valamivel szerényebb teljesítményű a GL502VY-nál.

Balra az SSD, jobbra a HDD teljesítménye

A Core i7-6700HQ teljesítményét külön cikkben elemeztük már korábban, ott egy hatalmas táblázatban vethető össze különböző Skylake-alapú és korábbi Intel processzorokkal. A ma kapható egyik legerősebb mobil lapkáról van szó, aminek semmiféle problémát nem okoz az asztali gépekbe szánt Core i7-esek befogása, a legnagyobb mobil grafikus kártyát is ki tudja hajtani. Ez pedig jelenleg a GeForce GTX 980M, amit szintén tesztelünk már, de a grafikus kártyák esetén érdemes minden modellt újramérni, mert sokat nyom a latban a hűtési megoldás, amitől függően kapcsol maximális órajelre a hardver, és a meghajtóprogram hatása sem elhanyagolható.

Rövid távon hozta az Asus GL502VY a maximális, 1127 MHz-es Turbo Boost órajelet, viszont némi játék után már az alapfrekvenciára, 1038 MHz-re váltott. Ennek eredményeként a szintén GeForce GTX 980M-mel szerelt Acer Predator 15-nél jellemzően 15%-kal volt lassabb, sok esetben a GTX 970M-es MSI GT72 Dominator is megközelítette. Ennek valószínűleg az az oka, hogy vetélytársai közül az Acer lényegesen vaskosabb, az MSI pedig egy osztállyal nagyobb is. Elképzelhető, hogy a grafikus meghajtónak is volt valami hatása erre a szereplésre, mert pusztán az órajelcsökkentés nem indokol 15%-os lassulást az Acerhez képest. Azt viszont ki kell emelni, hogy a G-Syncnek köszönhetően a 30-40 fps körüli átlagot produkáló játékok határozottan folyamatosabbnak tűntek, mint G-Sync nélkül.

Csak a CPU-t terhelve

Igaz, tényleg csak minimálisan lehelve, de nyugalomban is ment a GL502VY ventilátora. Világos, hogy ekkor alig melegedett a gépház, de a nagyméretű hűtésnek köszönhetően akkor sem hevült fel a notebook, amikor csak a CPU-t terheltük. Fél óra hajtás után a külső legmelegebb pontján 36 °C-ot mértünk (24 °C-os szobahőmérsékletnél), eközben mondjuk a CPU majdnem 80 °C-ig jutott, de végig tartotta 3,1 GHz-es, maximális négymagos Turbo Boost órajelét. Az ekkor mért 30 dB-es hangerő a kellemesen mély hangszín miatt elfogadható.

CPU-t és grafikus alrendszert terhelve

A CPU mellett a grafikus kártyának is odacsapva a CPU egészen 93 °C-ig melegedett, órajele lement 3,00 GHz-re, és az AIDA64 némi thermal throttlingot is jelzett. A GPU viszont a telemetria szerint maximális 1126 MHz-es turbó órajelén ment, és csak 71 °C-ig melegedett. Ekkor már a gépházon is elég magas, 40 °C-ot bőven meghaladó értékeket mértünk, a zsanér közelében pedig az 50-es értéket közelítette a hőmérő, ugyanis nyitott helyzetben a notebook fedelének alsó pereme kissé rálóg a hűtés szellőzőrácsára és a kiáramló levegő útjába áll.

Gyakorlatban

Mint a ROG notebookok többsége, tesztalanyunk is tisztességesen össze van rakva. Fedelén fémborítás emeli a minőségérzetet, a mindenféle élekkel és bemélyedésekkel csínján bántak, hogy ne legyen túl agresszív a vonalvezetés. Lekerekítésének köszönhetően a hátsó panel sem olyan marcona, mint a korábbi ROG modelleknél, még a narancsszín betétekkel sem. Tesztgépünk zsanérjának az ideálisnál nagyobb holtjátéka volt, de várhatóan a kereskedelmi forgalomba kerülő darabok jobbak lesznek ezen a téren, mint a sokat kínzott demódarab.

A notebook talán legjobb része a 15,6 hüvelykes, Full HD felbontású kijelző, aminek panelje IPS technológiás, felülete matt, színei szép élénkek, betekintési szögei tágak. A 350 cd/m²-t meghaladó maximális fényerő és az 1000:1 körüli kontrasztarány is nagyon rendben van. Hangzás terén viszont egy kicsivel többet vártunk az Asus elég nagy, ICE Power által fejlesztett hangrendszerű gépétől. Nem mintha rosszul szólna, de hallottunk már jobban teljesítő multimédiás Asust, a gamer notebookok pedig alsó mélynyomóval, sőt akár 4.1-es hangrendszerrel is felülmúlják a Strixet.

A billentyűzetbe is bele lehet kötni, bárt alapvetően egy jó nyomáskomfortú, stabil alapú, szépen világító megoldásról van szó, ugyanakkor egy játékos laptopon a kurzormozgatók beszűkítése váratlanul rossz húzás szerintünk. A touchpad csak azért tűnik kicsinek, mert hatalmas a csuklótámasz, amibe tették, egyébként kellően tágas, felülete kellemes. Kár, hogy gombjait az érintőfelületbe integrálták és kattanásuk kissé olcsó hatású, de idővel talán bekopnak majd. Pár nap használat után már egyáltalán nem bántuk, hogy a csuklótámasz nem fém, hanem műanyag, mert kellemes a tapintása, nem kelt olcsó hatást, mint más modellek hasonló, szálcsiszoltnak látszani akaró textúrája, ráadásul nem hideg tapintású, mint a fém, és még az ujjlenyomatok is kevésbé látszanak rajta.

Játékos notebookok viszonylatában a 62 wattórás akkumulátor nem számít túl nagynak, ráadásul a játékok futtatásánál komoly előnyt jelentő G-Sync ebben a tekintetben inkább hátrány. Ezt ugyanis csak akkor lehet megvalósítani a notebook saját képernyőjén, ha fixen a grafikus alrendszerhez kapcsolják, és így a processzor IGP-je kimarad a láncból, nincs Optimus, amivel a takarékosabb, integrált grafikus magra lehetne támaszkodni, és nem kapcsolható ki a nagy GeForce még akkor sem, ha nincs szükség az erejére.

Emiatt nyugalomban is mindössze négy és fél órás üzemidőt kaptunk, amiből 13,6 wattos fogyasztás jön ki; ez kétszerese a hasonló, optimusos gépek energiaigényének. Nagyfelbontású videót lejátszva az üzemidő egy órával csökkent, a fogyasztás 3,6 wattot nőtt. Teljes terhelésnél az izmos hardver 49 perc alatt megette az akkut, amiből 76 wattos fogyasztás jön ki. Nem ez a notebook maximuma, de akkumulátorról hajtva a korlátozások kikapcsolása után sem futott teljes órajelén a GeForce – mondjuk így is lazán elég volt a legtöbb játékhoz.

Értékelés

Mielőtt belekezdenénk az Asus ROG Strix GL502VY értékelésébe, felvázolnánk kicsit a gamer notebookok szegmensét, mert elég speciális ez a terület. A kínálat csúcsán a telivér 17 hüvelykesek állnak, 4-5 centiméteres vastagsággal, 4 kilogrammnál nagyobb súllyal, nem éppen mobilan, de Full HD-ben kompromisszum nélküli teljesítménnyel. A másik végletet a 15,6 hüvelykes, 2-2,5 centiméteres, 2 kilogramm körüli modellek jelentik, melyeket könnyebb szállítani, de csak középkategóriás – általában GeForce GTX 960M – a grafikus alrendszerük, processzoruk gyakran csak kétmagos, és rendszerint túlmelegszenek, illetve a modern játékok Full HD-ben futtatásánál már kompromisszumokra kényszerülnek.

Tesztalanyunk fizikai paramétereit tekintve nincs messze a könnyű 15,6 hüvelykes gamerektől, teljesítményben viszont az erőgépeket közelíti: ha valaki mégsem szeretne kisasztalnyi laptopot és a négykilós súly már sok neki, akkor éppen a ROG Strix laptop a neki való. Persze nem lehet mindenből csak a jót megtartani, egy átmeneti gépben mindenképp vannak kompromisszumok. A GL502VY például a hasonlóan 15,6 hüvelykes Acer Predator 15-höz képest jellemzően 15%-kal lassabb, jobban melegszik, kisebb az akkumulátora, de egy kilóval könnyebb nála és majdnem egy centivel vékonyabb is.

Hogy még nehezebb legyen a döntés, míg az Acer nem, az Asus viszont támogatja a G-Sycet, ami érzésre majdnem behozza a teljesítménybeli lemaradást, a fogyasztásra viszont elég rossz hatással van. Az Acernek jobb a billentyűzetelrendezése, van optikai meghajtója, USB Type-C csatlakozója támogatja a Thunderbolt 3.0-t, a hangja is jobb, viszont az Asus könnyebben tisztítható, akkumulátora egyszerűbben cserélhető és általános minőségérzetét jobbnak találtuk.

Árban a két laptop azonos konfigurációval nagyon közel van egymáshoz, Core i7-tel, sok memóriával, GeForce GTX 980M-mel, SSD+HDD kombinációval, Full HD kijelzővel és Windows 10-zel valamivel hatszázezer forint alatt adják őket, ami azért valljuk meg, embertelen összeg az átlag magyar számára. Összességében nehéz választani közöttük, ezért az Asus ROG Strix GL502VY-nak is tetszett címet adunk, ahogyan korábban az Acer Predator 15-nek. Aki viszont igazán kompromisszummentes gamer notebookot szeretne, felejtse el a 15,6 hüvelykes méretet, a hordozhatóságot és a Core i7-et, sőt akár a Skylake-et is, csak a GTX 980M-re figyeljen. Ha jó alaposan szétnéz, közel százezer forintot spórolhat.

Asus ROG Strix GL502VY gamer notebook

rudi

Az Asus ROG Strix GL502VY notebookot az Asus hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.