Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • -NoVa-

    addikt

    válasz krono. #105482 üzenetére

    Nabakker, értelmesen kérdezve csak előmászik belőlem a békésen szunnyadó mérnök. Egyszerű azaz iszonyatosan komplex, de mivel az egy szakma, aki űzi, annak hétköznapi, aki nem, annak kellő mélységgel belelátni elég nehézkes. Avagy tegye fel a kezét, aki még rajtam kívül tanult itt processzortervezést pneumatikus eszközökkel gyakorolva? Ott a több, független órajelgenerátor szinkronizációs hibái elég látványosak, amikor egy összeakadás vagy túlynyomás lever, szétrúg fizikai komponenseket.

    Az USB vezérlő felől laza időzítéssel beesik az adat, valamilyen minőségű, valamilyen precizitású órajelen át. Ez a DAC oldalon pufferelve gyűlik, és megy egy jó esetben saját nagyon preciz órajellel futó inter ic-sound buszon át megy a hangfeldolgozó mindenfélén át a stream. Na ezen a ponton vannak a gondok. Lehet nagyon nagyon preciz órajellel szinkronban etetni ezt, és akkor nincs gond, non-oversampling megoldással szépen áttolod, csodás lesz, hibátlan, kész. Meg lehet asszinkron etetni a buffert, de ekkor a két órajel miatt akaratlanul is lesznek buffer underflow/overflow pillanatok, amik pattogáshoz vezetnének. Ezt oversamplinggel korrigálják, és itt jön az, hogy minél gyakrabban (márpedig nagyon, nagyon gyakori) kell belenyúlni ebbe, annál több a kerekítési hiba, elmosódott finomság, stb. Tipikusan annyira apróságok, annyira lekerekítve, amiket nem direktben hallasz, "csak" a pszichoakkusztikai tökéletességből lesz egy szétborult, tökéletlen térinformáció, szétfolynak az amúgy térben definiáltan meghatározható helyű hangok. Már akinek jól működik a hallása etéren, aki erre érzéketlen, az szerencsésen spórolhat sokat.

    A képpel kár összehasonlítani, mert az ugyan durván sávszéligényes a nyers adatmennyiségében (4k 120FPS HDR 24GB/s az nem nagyon férne bele az USB3 aktuális kereteibe sem pl (buszonként 10GB/s)), de jóval ritkábban kell megjeleníteni ebből az adatból, sokkal nagyobb kilengéseket enged meg az órajelben. Más az, hogy másodpercenként 120 alkalommal frissít egy, a frissítés pillanatára magabiztosan feltöltött puffert, vagy a máspodperc negyvennyolcezredrészében, vagy még gyakrabban frissítve már küldi az áramot a hangszóró felé.

    Na itt az USB oldalon a kábel, mint antenna, zajgyűjtő, áramforrás (USB3 óta kötelezően kell fusson a fogadó chip felé 5V, nem lehet csak TX/RX lábakat bekötve használni), elég elektronikai zajt képes összeszedni, hogy akár a küldő oldalon, akár a fogadó oldalon lévő órát is zavarja egy kicsit. Vagy nagyon, ha hosszú, olcsó kábel gyűjti az éterből a mindent, de még csak annyira, hogy azért a szabvány minimumát éppenhogy megugorja.

    Hát így jön össze az, hogy az egy meg a nulla az egy időt és feldolgozást igénylő környezetben úgy viselkedik, mint az örvénylő víz. Bemegy X, kijön X, de a csőben lévő örvénytani komplexitás mégis okozhat meglepetéseket.

    Volt értelme összébbfoglalni (nagyon pálcikaember-szerűen leegyszerűsítve felrajzolva, bele lehet kötni ezer helyen, lényegtelen), mint amikor leírjuk, hogy számít, van értelme, és nem csak a szépsége miatt fontos?

Új hozzászólás Aktív témák