Hirdetés

Computex 2021: harmadik dimenzióban építené be a gyorsítótárat az AMD

A vállalat prezentálta a 3D tokozási megoldását. Első körben gyorsítótárakkal tömhetik ki a processzoraikat.

Az AMD az idei Computexen felvázolta, hogy mit értettek az előző év tavaszán az X3D jelölés alatt. Persze nagy titok nem volt abból a szempontból, hogy 3D tokozási megoldásra gondoltak, vagyis 3D chipletekről lenne szó, de az már kérdéses, hogy miképpen vetik ezt be.

Hirdetés

A cég most bemutatott egy 3D V-Cache nevű technológiát, ami lényegében felfogható egy gyorsítótárnak. Ezt a külön lapkát a vállalat a meglévő Ryzen 9 5900X nevű processzoron mutatta be. Mint ismeretes ez a termék két CPU chipletet használ a tokozáson, amelyek egyenként 32 MB-os L3 gyorsítótárat kínálnak. Ez ugyan elég soknak hangzik, és a legtöbb alkalmazásban jól is működik, de vannak körülmények, ahol több gyorsítótárral lényegesen nagyobb teljesítményt lehetne elérni. Igen ám, de ennek extra lapkaterület az ára, és úgy már nem igazán éri meg bevállalni.


[+]

Az AMD a fenti problémát úgy hidalná át, hogy az említett CPU chipletre TSV (through-silicon VIA – Vertical Interconnect Access) tokozással helyezne egy extra 64 MB-os lapkát. Ezzel a megosztott gyorsítótár összkapacitása chipletenként 96 MB-ra nőne. A cég vezetője meg is mutatta, hogy ez fizikailag hogyan is néz ki. A lenti képen egy olyan prototípus látható, ahol az egyik chipleten rajta van a 3D V-Cache, vagyis lényegében a 80,7 mm²-es Zen 3-as chipletre kerül egy kisebb, 36 mm²-es, gyorsítótárat tartalmazó lapka. Természetesen az optimális hűtés érdekében a magasságbeli különbségek ki lesznek egyenlítve.

A vállalat a prototípust össze is hasonlította egy már elérhető processzorral. A tesztben a Ryzen 9 5900X adta az alapot, fixen 4 GHz-re paraméterezve az órajelet, méghozzá azonos, meg nem nevezett VGA társaságában. Ugyanakkor amíg az egyik gépben a most elérhető modell teljesített szolgálatot, addig a másikban már a 3D V-Cache technológiát bevető verzió. Ilyen formában a különbség annyi volt, hogy az utóbbi nem 64, hanem 192 MB-os megosztott gyorsítótárral dolgozott.

Az extra 128 MB-os gyorsítótárnak akkor van igazán nagy haszna, ha a munkafolyamat memóriaintenzív, vagyis tipikusan a játékokban, illetve a kódolási feladatokban fog igazán jól működni. Utóbbiba nyilván beletartozik a játékok által alkalmazott tömörített adatok dekódolása is, ideértve a későbbi DirectStorage API rendszermemóriára vonatkozó munkálatait, amelyeket mindig a CPU fog elvégezni.

Az AMD mérései szerint a 128 MB-tal több gyorsítótár előnye 4-25% közötti a különböző játékokban, főleg a modernebb, memóriára nézve megterhelőbb címekben várható nagyobb javulás.

A vállalat szerint a 3D chiplet technológiájuk fejlesztése jól halad, és az év végén már meg is kezdik a gyártást, de első körben ez a fejlesztés csak a drágább, nagy teljesítményű processzorokban fog feltűnni.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:
  • AMD

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés