AS SSD Benchmark
Szintén a szekvenciális olvasás – és írás – kap szerepet a nagyobb fájlok másolásánál, illetve az ilyen méretű állományokkal dolgozó alkalmazásoknál; ha elsősorban rendszerlemezt keresünk, akkor ez egy sokadrangú szempont lehet számunkra. Itt a Toshiba RD400 ugyanúgy egy kicsit kevesebbet ért el, mint ami a dobozára van írva, mikor a sebességét vizsgáltuk. Ez persze nem nagy gond, szándékosan olyan beállítással (10 GB-os tesztadat méret) futtattuk a programot, hogy "kivéreztessük" a szereplőket, nagyobbak legyenek az eltérések. Az eredmények az AIDA értékeivel nagyjából egybevágnak. Szembetűnő viszont, hogy mennyivel gyorsabb a szabadjára engedett SSD PCI Express esetén a SATA 6 Gbps kapcsolat láncaira vert társainál.
A nagyon apró fájlok elérését szimuláló, 4 kB-os tesztek egységesen minden szereplőt két vállra fektettek korra és piaci pozicionálásra való tekintet nélkül. Azért egy derekas kétszeres mértékű előrelépést még itt is sikerült a főszereplőnek felmutatnia.
A véletlenszerű műveletekre vonatkozó értékek az SSD-gyártók egyik vesszőparipája, imádnak az IOPS értékekkel dobálózni, bár ez egy átlagfelhasználó asztali vagy mobil számítógépe esetében különösebben nem számít. Ezzel szemben bizonyos kiszolgálók esetében már döntő szempont lehet ez az érték. A véletlenszerű olvasási tempó az operációs rendszer kis fájljainak betöltésekor azonban érvényesülhet.
A fentiekből következik, hogy a véletlenszerű írás egy átlagos PC-s felhasználó számára szintén nem túlságosan lényeges szempont. Itt kötegeletlen feldolgozás esetén érdekes módon nagyon egyben volt a mezőny, a Toshiba meghajtója azonban itt is ráduplázott a többiekre. Kötegelt feldolgozásnál, amikor az írási / olvasási parancsokat 64-es egységekben kapja a meghajtó (QD = 64), túllépte a gyári specifikációit, nem is kicsit. Olvasás esetén 20 000 IOPS, írás során pedig 30 000 IOPS a különbség.
Az AS SSD beépített másolási tesztjéről érdemes tudni: ez a meghajtón belül másol; az ISO-teszt nagy ISO fájlokkal operál, a Program-teszt sok kis fájllal, a Game-teszt pedig vegyesen. Itt is a 10 GB-os adatméretet alkalmaztuk, és szépen ki is mutatta a meghajtók sebessége közti eltéréseket. De még hogy! A grafikon területe nagyjából az RD400-ról szól, a többiek hasábjai légypiszok méretűre zsugorodtak mellette; valamit nagyon eltaláltak a mérnökök a Toshibánál. Ezek az értékek a videoszerkesztő, nagy adatcsomagokat mozgató felhasználóknak lehetnek meglehetősen szimpatikusak.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
