Toshiba OCZ RD400 – a taroló tároló

Elődöket és vetélytársakat meghazudtoló sebességet ígér az NVMe-vel felvértezett x4-es M.2-es PCIe SSD.

Hirdetés

Másolásos tesztek, hőmérséklet

Eltérés korábbi HyperX Predator tesztünköz képest, hogy nem csak másolgattunk folyton, hanem egy valódi telepítés idejét is lemértük. A Sony Vegas telepítése merevlemezt tartalmazó notebookon jó néhány percet igénybe vesz, kézenfekvőnek tűnt tehát azt használnunk, de csak kevés eltérést tapasztaltunk. Mindegyik SSD hamar végzett a feladattal. Valószínűleg nem csak a háttértár, hanem más rendszerkomponens is korlátozott, így itt nem tudta megmutatni oroszlánkörmeit az RD400.

A következő két másolásos teszt eredetileg még a SandForce vezérlőinek olykor becsapós teljesítménye miatt született meg. Lemértük, hogy egy már tömörített Windows 7-et tartalmazó képfájl, illetve egy 8888 darab fájlt tartalmazó játék teljes könyvtára mennyi idő alatt másolható át a tesztelendő háttértárra. A fájlokat a DDR4-es rendszermemóriában létrehozott, 27 GB-os RAM drive-ból másoltuk át, mely méréseink szerint nagyjából 3 GB/s-os szekvenciális olvasási tempóra képes, amivel az egyes meghajtók írási teljesítményét kvázi biztosan nem korlátozzuk. Az idő mérése azért ilyen pontos, mert parancssorból, a %time% változóval történt a másolási időtartam követése.

Ebben a két tesztben korrekten szerepelt a Toshiba meghajtó, a teljes mezőnyt határozottan utasította maga mögé. A korábbi, véletlen elérést szimuláló teszt eredményeivel összhangban a több kis fájlt tartalmazó Batman esetén persze nem volt nagyságrendekkel gyorsabb a SATA csatolós társainál. A tömörített Windows lemezképfájlt azonban egy szemvillantás alatt feldolgozta, nem hatotta meg a vezérlőt a tovább már nem tömöríthető adatcsomag.

Végezetül ismét egy újdonság, a meghajtók szoftveresen (Hard Disk Sentinel) kiolvasott hőfokát és az infrahőmérővel mért értékeket is feljegyeztük a mai szereplők esetén. Három egymás után ismétlődő HDSentinel írás tesztet állítottunk be, véletlenszerűen generált adatokkal, hogy minél nagyobb legyen a terhelés. Az utolsó vége felé olvastuk le és mértük meg a hőfokokat. A teszt egy zárt, ATX számítógépházban történt, hogy a valós használat során tapasztalható hatások minél pontosabban érvényesülhessenek.

A hőmérséklet a tesztalany esetében magasnak tűnhet, de ne feledjük: a normál változatokon jóval nagyobb nyomtatott áramkör áll rendelkezésre a hő elosztására, itt igen kis helyen tömörül minden alkatrész. A félvezetőknek a mért 82 °C már elég magas, de a nagy sebességnek ára van. Jobb gépházszellőztetéssel ez minden bizonnyal csökkenthető, de kis házak esetén a túlmelegedés elkerülésére célszerű óvintézkedéseket tennünk. Az SSD Utility riasztásai jöhetnek ilyen esetekre kapóra. Minket azért kicsit elgondolkodtatott, hogy ezek a hőfokok a PCIe kártyában álltak be, ahol hővezető szilikonpárna segíti a hűtést.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés