A Raven Ridge SoC APU és a tesztkonfiguráció

Az AMD végre az asztali piacra is elhozta a mobil piacon már a múlt évben bemutatott Raven Ridge SoC APU-t. Erről az alábbi cikkben bővebben is írtunk, így a lapka felépítését nem ismételnénk meg újra, ráadásul a korábban titkolt részleteket az asztali megoldás bejelentésére vonatkozó hírünkben pótoltuk.

A képességek tekintetében ugyanazt biztosítja az asztali, Socket AM4-es foglalatba szánt verzió is, csak éppen a mobil opcióhoz képest jóval nagyobb TDP keret mellett, ami végeredményben magasabb órajeleket, és ezzel nagyobb tempót eredményez.

AMD Ryzen 3 2200G elölről és hátulról [+]

Tesztre első körben a kisebbik verziót kaptuk meg, amely a Ryzen 3 2200G nevet viseli, dobozába pedig az aprócska Wraith Stealth hűtő kerül. Ez egy viszonylag alacsony profilú egység, amely kisméretű házakba is könnyen elfér, az AMD pedig nem is titkolt módon ezt a piacot célozza vele – aki többet szeretne, az vásárolhat magának külön hűtőt.

AMD Wraith Stealth

Az AMD erre a HTPC-s vonalra már a tesztcsomagnál rágyúrt, ugyanis az említett APU mellé az ASRock Fatality X370 Gaming ITX/ac alaplapot mellékelték. Ez a nevének megfelelően egy Mini-ITX-es formátumú fejlesztés, ami ráadásul el van látva minden földi jóval, egyedül talán a HDMI 2.0 hiányzik róla, erre majd a cikk végén visszatérünk.

ASRock Fatality X370 Gaming ITX/ac [+]

Külön kiemelnénk, hogy a Ryzen 3 2200G-t és Ryzen 5 2400G-t fizikailag nem körülményesebb beszerelni az alaplapba, mint bármelyik más CPU-t vagy APU-t, de kiemelten figyelni kell arra, hogy a BIOS friss legyen, régebbi verziók mellett ugyanis nem bootol be a rendszer. Ennek egy külön hírt szenteltünk korábban, illetve az AMD is bejelentette, hogy ha bárkinek nehézséget okozna az új APU használatba vétele egy régebben megvásárolt, túlkoros BIOS-szal rendelkező alaplapon, akkor igényelhető egy boot kit, amivel a BIOS frissítése elvegezhető.

A Ryzen 3 2200G a Socket AM4-es foglalatban [+]

Specifikációk, tuning, fogyasztás

Résztvevőink CPU-Z képei [+]

Tuningképességeit kizárólag a Raven Ridge esetében próbáltuk ki, és hogy a határait megtaláljuk, bevetettük Fractal Design Celsius S36 kompakt vízhűtésünket. A teszteléshez használt alaplappal 4,0 GHz-ig jutottunk el, 1.425 VCore beállításával.

[+]

A fogyasztás méréséhez most is konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készüléket használtunk, és minden esetben a teljes konfiguráció értékeit vizsgáltuk, monitor nélkül. A méréseket az alaplapok gyári alapbeállításai mellett végeztük el. A platformokon engedélyezve voltak az egyes energiagazdálkodási funkciók.

[+]

A fogyasztás tekintetében nagyon érdekes dolgot tapasztaltunk. Az üresjárati és a multimédiás mérések nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakultak, ám az extrém terhelést szimuláló AIDA64 és Prime alatt a Ryzen 3 2200G és az ASRock Fatality X370 Gaming ITX/ac kombója igen furcsán viselkedett. Azt nem tudtuk még ellenőrizni, hogy ebben az eredményben mekkora része van az alaplapnak, erre később vissza fogunk térni.

Jelenleg az látszik, hogy az egész olyan, mintha az új Ryzen egy nagyjából 90 wattos TDP keretű processzorként viselkedne. Ezt ugye elméletben nem tehetné meg, mivel az AMD 45 és 65 wattra hitelesíti, ugyanakkor a TDP keretet az alaplap szabályozza, ergo egy gyártó elméletileg megteheti azt, hogy alapértelmezetten magasabb paramétert állít be. Ez lehet szándékos, valamelyik beállításhoz kapcsolódó paraméter, vagy esetleg egy véletlen hiba is, amit egy későbbi BIOS korrigálhat, viszont a Raven Ridge-ben dolgozó Zen és Vega architektúrákról tudni kell, hogy a feszültségskálázásuk AVFS jellegű, vagyis bármit is állít be az alaplap, azt a hardver rendkívül hatékonyan ki is használja a beállítható turbó órajelek agresszív alkalmazásával. Nem zárható ki tehát, hogy az alaplapi BIOS alapértelmezett paraméterezése még nem ideális, vagy szimplán az ASRock egy picit trükközik a lehető legjobb eredmények elérése érdekében. Bár az a plusz 200 MHz, amit egy bizonyos időtartamig ezzel nyerni lehet nem tűnik soknak, arra pont elég, hogy egy normál TDP keretet beállító alaplapnál gyorsabb legyen a rendszer, így a diagramok tetején végezzen.

Processzortesztek: felhasználói programok I.

A tesztcsomag alapját az iparágban elismert és széles körben használt SPECwpc V2.1 workstation mérőprogram adta, melyben rengeteg ismert, népszerű program teljesítménymérésére van lehetőség. Ezek közül a 7-Zip, a Blender és a Handbrake benchmarkjára esett a választásunk, és ezt egészítettük ki további szoftverekkel: a VeraCrypttel, a Cinebench R15-tel és a HWBot x265-tel, amely egyben a tuningolt rendszerek stabilitását is teszteli.

A tesztcsokor első kvartettjében érződik, hogy a továbbfejlesztett Zen az eredeti Zen maghoz hasonlóan nem kifejezetten kedveli azt a szituációt, amikor megfosztják az SMT képességétől, vagyis egy fizikai magon csak egy szálat tud futtatni. Bár az Intel processzorainál sem aktív a Hyper-Threading, de nem is igénylik annyira ezt a fajta technikát, mint az AMD fejlesztése. A HWBOT x265 tesztprogram kivételével egyébként nincs radikális különbség a versenyzők között.

Processzortesztek: felhasználói programok II.

A Cinebench R15 Multi CPU tesztjében a papírforma érvényesül, és a teszttermékek nem is húznak el egymástól, míg az egyszálú teljesítményt az elérhető turbó órajel határolja be, ami ezeknél a korlátozott árazású modelleknél nem túl magas. Sőt, a Core i3-8100 nem is támogat turbó órajelet.

A VeraCryptben az új Ryzen némileg lehagyja az Intel megoldásait, ami igazából nem meglepetés, a Zen mag mindig is jól szerepelt a titkosítási algoritmusok feldolgozásánál, részben a gyorsításukért felelős speciális utasításoknak köszönhetően. Ezt a képességet megörökölte a továbbfejlesztett Zen is.

Processzortesztek: játékok - Vulkan, DirectX 11

Játékok közül a mára megszokott címeket vetettük be, így a DirectX 12-es Rise of the Tomb Raider és az Ashes of The Singularity mellé a Vulkan API-t használó Doomot és a Dota 2-t használtuk. Ez utóbbit lefuttattuk DirectX 11 alatt is, majd a Prey-jel zártuk a méréssorozatot.

[+]

[+]

[+]

[+]

Minden esetben észrevehető, hogy a felbontás növelésével a processzorok közötti különbségek csökkennek, 4K-ban szinte mindegy, hogy mi dolgozik a gépben, de Full HD-ben és WQHD-ben már nem. A Prey és a Doom inkább az Intel megoldásait kedvelte, míg a Dota 2 a Ryzenen futott jobban, és furcsamód függetlenül a beállított API-tól.

Az egésznek valószínűleg köze van ahhoz, hogy a Valve a Dota 2-t még az elmúlt év tavaszán optimalizálta a Zen architektúrára, amiből az újabb Zen magokkal felszerelt Raven Ridge APU is profitál. Mint ismeretes, egy éve a Ryzen kifejezetten gyengén muzsikált az említett játékban, így az AMD felkereste a Valve-ot, hogy segítsenek ezen a problémán. Ilyenkor az optimalizálást a lehető legjobbra tervezik, akár hardverspecifikusan, és ez úgy néz ki, hogy igen jóra sikerült.

Processzortesztek: játékok - DirectX 12 és az IGP

A DirectX 12-es játékokban óriási különbségek nincsenek, egyedül a 4 GHz-re tuningolt Ryzen 3 2200G tudott egy picit elhúzni, de ez is csak a minimum sebességben látszik.

Az IGP-k képességei

Természetesen a teszttermékek jellegét kihasználva megnéztük, hogy integrált grafikus vezérlőik mire képesek. Erre a célra a Dirt Rally, a Deus Ex: Mankind Divided és a Rise of the Tomb Raider című játékokat vetettük be, az elsőt DirectX 11-es, míg az utóbbi kettőt DirectX 12-es módban.

[+]

A Ryzen 3 2200G Radeon Vega 8-as IGP-jének az ereje jól kivehető, míg az Inteltől sem a HD, sem az UHD Graphics 630 nem versenyképes. Ráadásul mindegyiknek ugyanúgy 2666 MHz-es, kétcsatornás módban működő memóriát adtunk, tehát ebből a szempontból abszolút egységesek próbáltunk lenni, hogy az IGP különbségeit lássuk, ne pedig a jobb memória hatását. Az AMD megoldásának kétszeres-háromszoros előnye van teljesítményben, és ki kell emelni, hogy ez még nem is a leggyorsabb asztali IGP-jük, miközben az Intelnél a Coffee Lake lapkában elérhető legjobb konfiguráció szerepelt a Core i3-8100-zal.

Nagyon érdekes, hogy a Ryzen 3 2200G IGP-je mennyire jól elboldogult a Dirt Rally című játékkal. Akár a magas beállítást is meg lehetett volna kockáztatni Full HD felbontás mellett, míg a másik két címnél a közepes grafikai részletesség soknak tűnt, de nem volt reménytelenül messze a 30 képkocka/másodperces szint, és mindezt szintén Full HD-ben.

Összegzés

Összegző diagramjaink esetében a Ryzen 3 2200G-hez képest határoztuk meg a számítási teljesítményeket. A színezések a beazonosíthatóságot hivatottak könnyíteni: a kék az Intel processzorokat jeleníti meg, a piros pedig az AMD-t.

A játékokat nélkülöző összehasonlításnál látszik, hogy a frissebb Zen mag az SMT nélkül egy félkarú óriás; sokkal jobban hiányzik neki a magonkénti két logikai szál futtatásának lehetősége, mint az Intel magjainak. Emiatt a legfőbb konkurens Core i3-8100-hoz képest a lemaradása már nagyobbnak mondható, bár azt hozzá kell tenni, hogy a listaárak tekintetében nagyjából annyival olcsóbb is a Ryzen 3 2200G, mint amennyivel ebben az összehasonlításban lassabb. Persze ez az aktuális magyar árakon pont nem látszik, a Ryzen ugyanis jelenleg jóval a listaár felett kerül eladásra.

A játékokban már sokkal közelebb kerültek a versenyzők. Igazából csak a 4 GHz-re tuningolt mérésekben tudott meglépni a Ryzen 3 2200G, ami itt azért annyiban számíthat, hogy az Intel Core i3-8100 nem K-s modell, vagyis igen nehézkes a túlhajtása, míg az AMD-nél lehet a szorzóval babrálni. Alapórajeleken viszont nagyjából 1%-on belüli az összesített eltérés, vagyis elhanyagolható. Az IGP-k eredményeit nem vettük számításba, az előző oldalon látszik, hogy kiütéssel győz az AMD, így értelmetlen külön összegezni.

A hatékonysággal kapcsolatban korábban már írtuk a tesztelt Ryzen konfiguráció extrém terhelés mellett megugró fogyasztását, aminek nyilván hatása van erre az eredményre. Mivel nem tudjuk az okát, ehhez nehezen is tudunk hozzászólni, de egy későbbi teszt során remélhetőleg világosabban látunk majd. Mindenesetre a platform aktuális állapotában az Intel megoldása jelentősen jobbnak tekinthető, ha a terhelés rendkívül magas szintet üt meg.

Értékelés

A Raven Ridge kódnevű lapkára épülő, Socket AM4-es foglalatba helyezhető Ryzen 3 2200G nagyon sokoldalú termék. Mint processzor, nem alkot maradandót, bár a listaára sem magas – csakhogy itthon a magyar árlistákat kell figyelembe venni, és ezek szerint nem kell többet fizetni egy, a legtöbb esetben nagyobb teljesítményt kínáló Core i3-8100-ért sem. A Core i5-7400 már jóval drágább, amit nehéz megérteni, mert a tesztek alapján semmivel sem tud többet, emiatt ennek a modellnek az értékelésével nem is foglalkozunk a továbbiakban.

Ha az integrált grafikus vezérlő is számít, akkor a Ryzen 3 2200G nagyságrendekkel jobb vétel a Core i3-8100-nál, és az AMD megoldása mellett szól az egyszerű tuning lehetősége is, noha ebben a kategóriában nem feltétlenül fontos képesség ez – viszont tény, hogy az Intel hasonló árú processzora ebből a szempontból erősen korlátozott.

Jól sikerült a Zen és a Vega első találkozása [+]

Multimédiás téren az Intel és az AMD nem kínál nagyon eltérő képességeket, így nagyjából ugyanazokat a kodekeket kezelik, tehát ebből a szempontból inkább csak nüansznyi különbségek dönthetnek. A kijelzőmotor tekintetében azonban már jelentős a Raven Ridge előnye, mivel natívan támogatja a HDMI 2.0a-t, míg az Intel esetében ez csak úgy oldható meg, hogy a gyártók magára az alaplapra integrálnak egy LPSCon egységet, ami lényegében egy integrált aktív átalakító DisplayPort 1.2 interfészre kötve, és a gyakorlat azt mutatja, hogy ezt nem minden televízió kedveli.

Sajnos azonban a HDMI 2.0a a Raven Ridge APU-nál sem tökéletes: az alaplapok többsége jóval régebbi, mint az új lapka, így sok terméken HDMI 1.4-es kimenet van. Ezért erre különösen figyelni kell a vásárlásnál, ugyanis hiába tudja maga az APU a HDMI 2.0a-t, ha a kimenet ezt nem teszi kihasználhatóvá. Annyit egyébként megtudtunk, hogy az új 400-as sorozatú vezérlőhídnál már minden új alaplapon a frissebb HDMI interfész lesz, addig viszont kutatni kell a megfelelő modellek után.

Mindent összevetve az AMD Ryzen 3 2200G ajánlott termék. Egyes igényekhez különösen, másokhoz kevésbé. A legnagyobb előnye egyértelműen a rendkívül gyors IGP és persze multimédiás képességei, természetesen megfelelő alaplap társaságában. Ha valaki kisméretű gépet épít, amiben nem szeretne VGA-t használni, illetve kicsit is számít, hogy a konfiguráció multimédiás szempontból mire képes, akkor nem is érdemes másfelé nézelődni.

AMD Ryzen 3 2200G processzor

Abu85, icon